Edina
2 °C
18 °C

Európa Kulturális Fővárosa: nem fizette ki az alvállalkozókat, csalás miatt elítélték a kivitelezőt

2021.02.05. 19:12

Társtettesként elkövetett csalás, csődbűncselekmény és közokirat-hamisítás miatt ítélték el az önkormányzattal a pécsi Európa Kulturális Fővárosa-programban megvalósuló beruházásokra szerződő gazdasági társaság vezetőit – tájékoztatta az MTI-t a Pécsi Törvényszék.

A bíróság csütörtökön kihirdetett jogerős ítélete szerint az első- és másodrendű vádlott által irányított gazdasági társaság 2009-ben – mintegy kétmilliárd forint vállalkozói díj fejében – kötött szerződést a baranyai megyeszékhely önkormányzatával a pécsi Európa Kulturális Fővárosa-projekt keretében megvalósuló beruházások kivitelezésére.

A társaság a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal, az előfinanszírozáshoz szükséges tőkével, pénzügyi eszközökkel nem rendelkezett, a beruházást teljes egészében alvállalkozók igénybevételével akarta elvégezni.

A vádlottak az alvállalkozók által elvégzett munkák után a számlákat az általuk irányított cég nevében rendszeresen benyújtották a velük szerződő önkormányzathoz, a kifizetések pedig rendben meg is történtek, összesen kétmilliárd forint értékben.

Bár a fővállalkozó rendelkezésére állt az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges pénz, a céget irányító első- és másodrendű vádlott a munkákat ténylegesen elvégző és finanszírozó alvállalkozókat egyáltalán nem vagy nem teljesen fizette ki.

A másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék az első- és a másodrendű vádlottat társtettesként elkövetett húszrendbeli csalás, csődbűncselekmény, a számvitel rendjének és közokirat-hamisítás bűntettében ítélte el. Az elsőrendű vádlottat három év börtönbüntetésre, másodrendű társát két év börtönbüntetésre ítélte. Velük szemben 85-85 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek, továbbá 184 millió forintos kártérítés megfizetésre is kötelezték őket.

Az ügy harmadrendű vádlottját felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekményben, míg a negyedrendű vádlottat felbujtóként elkövetett többrendbeli közokirat-hamisítás és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekményben mondták ki bűnösnek, és 500 ezer, illetve 250 ezer forint pénzbírságot kaptak.

A másodfokú ítélet az első-, másod- és negyedrendű vádlottak esetében jogerős, a harmadrendű vádlott és védője három napot tartott fenn a fellebbezés esetleges bejelentésére.

Az ötöd- és hatodrendű vádlottakat egy-egy év próbára bocsátotta a bíróság, esetükben már az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett.