Edina
2 °C
18 °C

Kis pártok nagy álmokkal

DSZZS20180218207
2021.02.05. 10:02
A politikai hírek főszereplői többnyire a kormánypártok és a mostanra egy szövetségbe forrt ellenzéki együttműködés pártjai, azonban nem csupán ezeket a szervezeteket fűti ambíció, hogy a választók bizalmáért versenyezzenek.

Bár Magyarországon jóval több párt létezik (a 2019-es európai parlamenti választás időpontjának kitűzésekor 264 jogerősen bejegyzett pártról lehetett tudni), ábécésorrendben most hat olyan kis pártot, és két, a pártalapítás küszöbén álló mozgalmat mutatunk be röviden, amelyekhez köthető közéleti aktivitás, illetve rendelkeznek minimális politikai láthatósággal, és határozottan ringbe szeretnének szállni a következő választáson.

  • Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM)

A pártot 2020-ban 11 magánszemély alapította. Az egyik közülük a veterán politikusnak számító Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) korábbi országgyűlési képviselője és volt európai parlamenti képviselője.

A párt határozottan és markánsan baloldalra sorolja magát, és azokat a szavazókat kívánja elsősorban megszólítani, akik baloldali nézeteket vallanak. Az ISZOMM elnöke Huszti Andrea, korábbi szakszervezeti aktivista, aki alapítója volt az Együtt nevű pártnak is. Az ISZOMM-nak van egy országgyűlési képviselője is Székely Sándor személyében.

A párt önállóan akar elindulni a 2022-es országgyűlési választáson, a miniszterelnök-jelöltjük: Szanyi Tibor. Tavaly decemberben a Nézőpont Intézet 1 százalékra mérte az ISZOMM támogatottságát, a Medián tavaly novemberi kutatása szerint a szavazók 2 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a pártra szavazzon.

  • Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP)

A pártot 2014-ben jegyezték be jogerősen. Röviden talán úgy lehetne jellemezni tevékenységüket, hogy görbe tükröt tart a magyar politika számára. A párt sokszor humorba csomagolja a mondanivalóját, és a magyar közállapotokat parodizálja. Leginkább azok támogatására épít, akik számára nincs más választható/vállalható opció a politikai palettán.

A Kutyapárt a 2018-as országgyűlési választáson 1,75 százalékot, a 2019-es európai parlamenti választáson 2,62 százalékot ért el. A 2019-es önkormányzati választáson négy képviselői helyet is szerzett Budapesten. A párt elnöke, Kovács Gergely a XII. kerületben önkormányzati képviselő.

A Kutyapárt nem állt be az ellenzéki együttműködésbe, külön szeretnének indulni a 2022-es országgyűlési választáson. A legutóbbi kutatások 1 százalékra mérik az MKKP támogatottságát.

  • Magyar Munkáspárt (Munkáspárt)

A Munkáspárt a rendszerváltás során megszűnt kommunista állampártból, a Magyar Szocialista Munkáspártból (MSZMP) jött létre 1989-ben. Az állampárt hivatalos jogutódja a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Munkáspárt azonban az MSZMP ideológiai örökösének vallja magát.

A kommunista-szocialista ideológiát az alakulása óta képviseli a párt, amely a 90-es években majdnem be is jutott a parlamentbe. A 1998-as országgyűlési választás első fordulójában 4,08 százalékot kapott. A 2006-os választás óta 1 százalék alatti eredményt szokott elérni a párt. 2018-ban 0,27 százalékot szerzett.

A Munkáspártot alakulása óta Thürmer Gyula vezeti, aki több magas külügyi pozíciót is betöltött, és dolgozott Kádár János mellett is a rendszerváltás előtt. Rendszeresen ad interjúkat, könyveket ír, illetve külföldön előadásokat tart. A Munkáspárt 2022-ben is önállóan tervezi az indulást.

  • Mi Hazánk Mozgalom (Mi Hazánk)

A Mi Hazánk Mozgalmat 2018-ban alapították az ismert jobboldali radikális politikus, Ásotthalom polgármesterének, Toroczkai Lászlónak a vezetésével a Jobbikból kiábrándult és kivált politikusok.

A Mi Hazánknak így országgyűlési képviselői is vannak a parlamentben. Apáti István, Dúró Dóra és Fülöp Erik a 2018-as országgyűlési választáson a Jobbik listájáról szereztek mandátumot, de azt a pártból való kilépésük után is megtartották. Egy rövid ideig együttműködött velük a szintén exjobbikos Volner János országgyűlési képviselő is, de ő végül saját pártot alapított. Fülöp Erik idén januárban lépett ki a pártból, így most már csak két képviselője van a Mi Hazánknak.

A Mi Hazánk jobboldali radikális pártként határozza meg magát, a párt szerint a Jobbik elhagyta a jobboldali gyökereit, és teljesen balra fordult. A Toroczkai László vezette párt „harmadik erőként” igyekszik feltűnni, elsősorban a Jobbik régi radikális törzsszavazóit szólítja meg.

A Mi Hazánk 2022-ben külön tervezi megmérettetni magát, a párt miniszterelnök-jelöltje Toroczkai László. A legutóbbi kutatások szerint a Mi Hazánk támogatottsága 2-3 százalék lehet.

  • Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM)

Az MMM nem párt, de többször szóba került már párttá alakulása. A mozgalmat 2018-ban alapították afféle ernyőszervezetként, hogy elősegítsék az ellenzéki pártok koordinált jelöltállítását a 2019-es önkormányzati választáson.

mmm
Fotó: mindenkimagyarorszaga.hu

A mozgalom elnöke Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, aki tavaly decemberben arról beszélt, gondolkodnak rajta, hogy az MMM párttá alakul.

A konzervatív beállítottságú mozgalom támogatja az ellenzéki együttműködést, Márki-Zay Péter pedig azt is jelezte, hogy kész megmérettetni magát közös miniszterelnök-jelöltként is egy előválasztáson. Az MMM elnöke nemrégiben tizenhét, az ellenzéki előválasztáson indulni szándékozó civil képviselőjelöltet jelentett be, akik között saját magát is megnevezte.

  • Polgári Válasz

A mozgalmat a Jobbikból távozó Bencsik János országgyűlési képviselő vezetésével alapították 2020-ban. A párttá való alakulása borítékolható, legalábbis az exjobbikos képviselő többször is úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy önállóan kívánnak indulni a 2022-es országgyűlési választáson.

polg
Fotó: polgarivalasz.hu

A Polgári Válasz szerint az ellenzékben nincs hiteles képviselője a jobboldali konzervatív értékeknek, azokat kívánják megszólítani, akiket sem a kormányoldal, sem a közös pártlistára készülő ellenzéki együttműködés pártjai nem képviselnek. A mozgalom szerint erre széles körű igény van. Mivel a Polgári Válasz egyelőre nem párt, még a közvélemény-kutatásokban sem szerepelt.

  • Új Világ Néppárt

A 2020-ban alapított párt a jobbközéptől a balközépig mindenkire számít, de leginkább a Fidesz–KDNP szavazóit, a polgári konzervativizmussal szimpatizálókat, a párt nélkülieket szólítaná meg.

ujv
Fotó: ujvilagneppart.hu

Az Új Világ Néppárt elnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere. A pártalapítással párhuzamosan Pálinkás József be is jelentette: megmérettetné magát egy előválasztáson, és kellő támogatással vállalná, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje legyen.

Az Új Világ Néppárt nincs ott az ellenzéki együttműködés pártjainak tárgyalóasztalánál, de szeretne ott lenni. A párt elindítaná a jelöltjeit az előválasztásokon, és nagyvonalúan azt is vállalja, hogy lemond az önálló listaállítás jogáról. Az Új Világ Néppárt támogatottságát egyelőre egyetlenegy közvélemény-kutatás sem mérte le.

  • Volner Párt

A 2020-ban alapított párt névadója Volner János független országgyűlési képviselő, a Jobbik korábbi frakcióvezetője és alelnöke.

volner
Fotó: volner.hu

A Volner Párt önállóan szeretne elindulni a 2022-es országgyűlési választáson. Jobbközép alternatívája kíván lenni azoknak, akik sem a kormánypártokból, sem az ellenzéki együttműködés pártjaiból nem kérnek. Volner János többször is azt nyilatkozta, hogy pártját értelmiségiekkel és szakemberekkel közösen hozta létre.

A független országgyűlési képviselő tavaly olyan parlamenti módosító indítványt nyújtott be, amely szerint 2022-ben csak azok a pártok állíthatnak országos listát, amelyek legalább 14 megyében és a fővárosban minimum 71 egyéni választókerületben önállóan állítanak jelöltet. A Volner Párt támogatottságáról még egyik közvélemény-kutatásból sem derült ki semmi sem.

Borítókép: MTI Fotós: Szigetváry Zsolt