Zoltán
-4 °C
9 °C

Rusvai Miklós: a százszázalékos védettség csak elméletben fordul elő

2021.02.07. 11:31

Vélhetően a nemrég megérkezett AstraZeneca-vakcina sem bizonyul jobbnak a többi védőoltásnál – mondta a közszolgálati televízió híradójának Rusvai Miklós virológus.

Kapcsolódó

Szlávik János: Magyarországon sem kaphatnak a 65 év felettiek AstraZenecát

Az infektológus főorvos szerint a magyar lakosság 50-60 százaléka májusra megkaphatja első oltását.

Sokkal jobb hatásfokúnak nem bizonyul, mint a többi vakcina. A fertőződést nem akadályozzák meg a vakcinák, de sokkal kevesebb vírus jut a külvilágba a fertőzött emberek szervezetéből, ha megkapják az oltást. A vérünkben lévő ellenanyagok miatt ugyanis a belső szerveink védetté válnak

– mutatott rá a szakember, aki beszélt arról is, hogy százszázalékos védettség nem létezik, hiába állítják ezt az AstraZenecáról a külföldi tudósok.

Kapcsolódó

A leeső vakcinák haszonélvezői a haverok és a járókelők

Leolvadt a fagyasztó Seattle-ben, oltották, akit értek.

Az AstraZenecánál is már az első oltásnál kialakulhat a védettség, de ez igaz minden vakcinára. A második oltás csak megerősíti az immunválaszunkat. 

A SZÁZSZÁZALÉKOS VÉDETTSÉGET MÉG EGYETLEN VAKCINÁVAL kapcsolatban SEM SIKERÜLT MEGERŐSÍTENI.

Ez mindig utólag derül ki. Mindig lesznek olyanok, akiknek az immunrendszere gyenge, kevésbé immunizálódik. Ez csak elméletben létezik. 

Kifejtette: az oxfordi AstraZeneca termékénél ártalmatlan vírusba építették be a koronavírus tüskefehérje-kódoló génjét, ennek hatására az emberi szervezet olyan ellenanyagot tud termelni, amely jó eséllyel megvéd a súlyos megbetegedéstől.

A vakcina hatására a vérben termelődő ellenanyag elsősorban a létfontosságú belső szerveket, például a tüdőt, a szívet, a központi idegrendszert védi, így fennmarad a szervezet működőképessége. Ugyanakkor a nyálkahártyában az oltás hatására kialakuló védelem gyengébb. A felső légutakban vírusrészecskék képződnek, amelyek ürülnek a szervezetből.