Leonóra, Inez
-3 °C
6 °C

Schneller Domonkos: Minden budapesti fejlesztésbe van beleszólása a Fővárosnak

2021.02.09. 20:48

A januárban kezdődött hétéves uniós költségvetési ciklusban mintegy 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak, amiből körülbelül 5 milliárd forint elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – írta kedden a 444

Schneller Domonkos, a miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár hosszas Facebook-üzenetben cáfolta a hírportálban megfogalmazott állításokat.

A "papír" sok mindent elbír. Sokszor látni azt, hogy bizonyos orgánumok a valóságnak csak egy – általuk bemutatásra...

Posted by Schneller Domonkos on Tuesday, February 9, 2021

A 444 így látja

A gazdagabb nagyvárosok fejlesztésére fordítandó alapjából, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) Budapestnek járó források legalább 6 százalékát kell nagyvárosokra költeni, így jut pénz a fővárosnak is – írja a 444. A teljes uniós keret elköltésének a terveit a Miniszterelnökségen készítik, a településfejlesztési tervek egyik példánya jutott el a hírportálhoz, amiben az szerepel, hogy a budapesti ERFA forrás 80 százaléka kiemelt projektek formájában valósuljon meg. A több 20 százalék pedig a budapesti önkormányzatokkal egyeztetett tartalommal, pályázatos konstrukcióban történő felhasználásra van. 

A 444 szerint ennek értelmében a főváros a hét éves uniós ciklus alatt csupán 5 milliárd forinttal rendelkezhet a teljes keretből.

A probléma csak az, hogy a konkrét tervek közül csak egy projekt, a földalatti-felújítás tartozik a főváros hatáskörébe, a többi mind a Déli Városkapu Program nevű projektet támogatja, ami az Atlétikai Stadion környékének átépítéséről szól. Ez viszont kormányzati projekt, a 444 szerint pedig így a kormány viszi a források 80 százalékát, azzal a céllal is, hogy 2022-es választásokig „lerohasszák" Budapestet. 

A helyettes államtitkár másként látja

Schneller Domonkos szerint Budapestnek a kötelező hazai társfinanszírozással együtt járó ERFA-pénze 60 milliárd forint, aminek 12 milliárd a 20 százaléka. Tehát, szemben a lap állításával nem 5 milliárd forintról van szó.

„Az említett 60 milliárd forint további részét valóban kiemelt projektekre költi el a kormány, mégpedig parkfejlesztésekre, ami  aligha áll szemben a Fővárosi Önkormányzat preferenciáival, a konkrét projektek ráadásul csak akkor valósulnak meg, ha a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában arról a Kormány és a Főváros megállapodik – azaz valójában minden budapesti fejlesztésbe van beleszólása a Fővárosnak″ – magyarázta Schneller Domonkos. 

Emlékeztet arra is, hogy Tarlós István volt főpolgármester idején ráadásul ez a Budapestre szánt összeg még csak 15 százalék volt, tehát – meglátása szerint – jelenleg a kormány sokkal bőkezűbb, ráadásul, a fővároson kívüli területeknek juttatott ERFA-pénzeknek is a 80 százalékát ágazati elven költi el a kormány és 20 százalékát adja az önkormányzati szférának. 

Schneller Domonkos nehezményezi azt is, hogy a 444 cikke azt állítja: „főleg” az Atlétikai Stadion környékére költené a kormány Budapest EU-s forrásait. „Az Atlétikai Stadion semmilyen módon nem finanszírozható az EU forrásaiból, ráadásul a kivitelezői szerződést tisztán hazai forrásokból már a tavalyi évben aláírta az építtető BMSK. Tehát nemcsak, hogy nem költi, de nem is költhetné erre az EU-s forrásokat a kormány."

Mivel Budapest fejlett, és az uniós szabályok szerint összesen 60 milliárd forint ERFA-t kaphatna, a kormány ezt a korábbi időszakoknál jóval bőségesebben kompenzálja egyéb EU-s forrásokból, a Kohéziós Alapból és az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RFF). Magyarország pedig még nem kezelt végleges listát projektlistákat, de a 745 milliárd forintot tervez költeni az RFF-ből, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból pedig 500 milliárd forintot a Budapestet érintő fejlesztésekre, egyebek közt a HÉV-re és az agglomerációs vonalakra. 

A 444 ezzel nem is helyezkedett szembe, azt állítja cikkében, hogy a kormány jórészt EU-s pénzekből tervezett közlekedési beruházásaiból nem szán fővárosi fejlesztésekre, a pénz legnagyobb része az agglomerációs vasútvonalakra és a HÉV-re menne, míg a város belsejében járó buszokra, villamosokra, trolikra vagy a metróhálózatra nem terveznek költeni.