Adorján, Adrián
4 °C
8 °C

Kilencszáz éve működik a premontrei rend

2021.02.10. 22:38

Fennállásának 900. évfordulóját ünnepli a premontrei rend. A jubileum alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és a rend magyarországi elöljárói mutattak be hálaadó szentmisét szerdán a budapesti Szent István-bazilikában – számolt be az MTI.

Erdő Péter homíliájában arról beszélt: a mai egyházi életben különösen aktuális a rend örökségéből a liturgia tisztelete és szeretete. A premontreiek fontos küldetése az apostoli tevékenység és a rend női ágának szolgálata, vagyis a szegények és rászorulók gondozása, amit példamutatóan végeznek.

A lelkipásztori szolgálatot végző kanonokrendek olyan modellt jelenítenek meg, amely alternatívája lehet a plébániai rendszer hagyományos formájának, illetve kiegészítheti azt. A papi közösség a hozzá csatlakozó világiakkal, a kiváló liturgikus és imaélet és az aktív lelkipásztori jelenlét vonzó életforma lehet – mondta a bíboros. Úgy folytatta:

Ha pedig egy ilyen közösség nem az elzárkózó életet választja, hanem lelkipásztori felelősségtudattal megnyílik a környező világ felé, akkor a mai idők jelévé válhat és lényeges részt kaphat az egész egyház küldetésének teljesítésében.

Balogh Péter Piusz gödöllői apát a szentmise végén elmondta: a jubileumi év programjait a koronavírus-járvány miatt a tervezettnél később, de megtartják. Kiemelt program a Magyar Nemzeti Múzeumban várhatóan tavasszal megnyíló rendtörténeti kiállítás és az októberi zenei gála.

A JUBILEUM ALKALMÁBÓL A MAGYAR POSTA IS EMLÉKBÉLYEGET BOCSÁTOTT KI.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta, a premontrei rend része Magyarország történelmének, múltjának, jelenének és jövőjének is. Az államtitkár hozzátette: a kormány 2017-ben döntött arról, hogy a jubileum alkalmából támogatja a rend törekvéseit. Így épülnek és újultak, illetve újulnak meg épületek Csornán, Türjén, Szombathelyen, Gödöllőn, Zsámbékon, Keszthelyen és a határon túli Váradhegyfokon is.

A premontrei kanonokrendet Szent Norbert alapította 1120-ban a franciaországi Prémontrében. A pápai jóváhagyást 1126-ban kapta meg a közösség, és ezután gyorsan elterjedt Nyugat-Európában. A premontreiek feladata a prédikálás és a lelkipásztori szolgálat ellátása volt, így kolostoraikhoz sok plébánia tartozott.

A rend Magyarországra a hagyomány szerint II. István király (1116–1131) hívására érkezett, és Nagyvárad mellett építettek monostort 1130-ban. Az egyik legrégebbi nemzetségi alapítású premontrei monostor a csornai, amelyet a hagyomány szerint 1180-ban alapítottak. Az Árpád-korban a monostorok száma negyven körül lehetett.

A premontrei prépostságok a tatárjárás idején meggyengültek, majd a török hódoltság és a protestantizmus következtében kihalttá váltak. A török uralom után osztrák és morva segítséggel éledtek újjá.

1789-ben II. József a premontreiek működését és a rend jogi státuszát is megszüntette. 1802-ben I. Ferenc császár visszaadta a premontreiek jogait, és a rend feladatául jelölte meg a lelkipásztorkodás mellett a tanítást is.

Nagyváradon 1808-ban indult el a gimnáziumi oktatás és zavartalanul folyt 1923-ig, amikor a román hatóságok bevonták a premontrei gimnázium működési engedélyét.

A 19. században premontrei középiskola működött Lőcsén, Eperjesen, Kassán, Rozsnyón, Szombathelyen és Keszthelyen, a 20. század első felében Gödöllőn, Budafokon és Csornán is.

A kommunizmus idején feloszlatott rend a rendszerváltozás után újjászervezte a Gödöllői Premontrei Apátságot és a Csornai Premontrei Prépostságot, valamint a határon túl a Váradhegyfoki Prépostságot, továbbá női rendházat alapított Zsámbékon.

Premontrei iskola van jelenleg Szombathelyen, Keszthelyen, Gödöllőn és Zsámbékon, szociális intézetük pedig Zsámbékon működik a női kanonokrend fenntartásában.