Albin
0 °C
10 °C

Gerendai Károly: Még 2022 is a túlélésről fog szólni

DMOHA20150514012
2021.02.12. 20:10
A Sziget alapítója a koronavírus második hullámának kellős közepén nyitott egy új éttermet, hogy minimalizálja a veszteségeit. A házhozszállítással üzemelő Nudli a költségek 30-35 százalékát termeli ki. Gerendai Károly szerint még így is jobban megéri, mint egy zárva tartott hely fenntartására szórni a pénzt. A nagyvállalkozót az újranyitás nehézségeiről kérdeztük.

Mindenkinek hiányzik az a felszabadító érzés, hogy étterembe mehessen és utazhasson végre – nyilatkozta Gerendai Károly az Indexnek – Több hónapos bezártság után, az emberek ki vannak éhezve az élményekre. Amikor eltűnnek a korlátozások biztos lesz egy roham, hogy „végre lehet menni”, de a gyors felívelés után, valószínűleg visszaesik és ellaposodik majd a hullám, mert a válság hatására alapvetően kevesebb pénze van sajnos az emberek jelentős részének. Azt sem látjuk még, hogy mikor és milyen szinten indul be újra turizmus. Sokan úgy várják az újranyitást, mint a megváltót. Miközben a nyitás egyáltalán nem garantálja, hogy lesz annyi bevétel, amennyi fedezi a költségeket, csak esélyt ad rá. Évekbe is telhet mire olyan szinten stabilizálódik a piac, hogy valóban eltartsa ezeket a vállalkozásokat.

„A mi éttermeinkbe elsősorban gasztro-turisták jöttek, akik célzottan kerestek minket. A Ráday utcai Costesben például 90 százalék felett volt a külföldiek aránya. Nélkülük, ha lehetne sem biztos, hogy lenne értelme újranyitni ezt az éttermet. Őket sajnos nem tudják majd a magyarok helyettesíteni. Ha nincs elég vendég, aki fogyaszt, akkor hiába vagyunk nyitva, ugyanúgy csődbe mehetünk. Reméljük, hogy az újranyitás után, a határok is gyorsan megnyílnak. Persze ez sem garantálja, hogy rögtön özönleni fognak a turisták, hanem csak a lehetőségét adja meg, hogy szépen lassan újra felépülhet az az ágazat, aminek nagyon sok szereplője van jelenleg nagyon nagy bajban.

A nyitástól számítva legjobb esetben is két év kell, mire a 2019-es szintre erősödik vissza a turistaforgalom. A felzárkózás viszont csak abban az esetben tud két év alatt végbemenni, ha nem jön közbe egy új vírusmutáció, és nem dől össze az ágazatnak egy-egy olyan része, ami komolyan visszavetheti a felépülést. Rengetegen kerültek a csőd szélére, nehéz megmondani, kik élik túl a válságot.

Ha kidőlnek a fapados légitársaságok, az akár további évekre visszavetheti a turizmust, mert ha nem lesznek olcsó repjegyek, akkor jóval kevesebben utaznak majd. Nem tudjuk mi lesz az utazásközvetítőkkel, jó pár közülük a csőd szélén áll. Újraindulnak-e a szállodahajók, akik jól fizető vendégek százezreit hozták Budapestre? Lesz-e elég szálloda és airbnb kapacitás? Most még csak találgatni lehet a válaszokat, miközben egy 

sokszázezer embert foglalkoztató, a GDP több mint 10 százalékát biztosító ágazat épült eddig ezekre a szolgáltatókra.”

A magyar vendégekért lesz versengés?

Ha mindenki pizzázót, magyaros éttermet, lángosost akar csinálni, és mindannyian a magyar közönségre lövünk, akkor túlkínálat lesz. A magyar vendégek a Balatonnál lehet, hogy pótolni tudják fogyasztásban a külföldieket, mert tavaly mindenki inkább itthon nyaralt és nem utazott külföldre. A belföldi turizmus tud erős lenni, de ez csak vidéken igaz, a fővárosban tavaly egyáltalán nem volt érezhető.

Az én vállalkozásaim alapvetően Budapesten működnek. Persze van fesztiválunk Sopron mellett és a Balatonnál. De akár a Lupa tó, vagy a Budapest Park, az Akvárium, a Sziget Fesztivál, éttermek, óriáskerék, mind a fővároshoz kapcsolódnak. Abban szkeptikus vagyok, hogy ezek képesek lesznek majd ugyanúgy termelni, mint a korábbi években. Persze mindenkinek gondolkodnia kell, hogy miként lehet a magyarokat jobban megszólítani, de azt nem tudjuk elérni, hogy hirtelen legyen kétszer annyi magyar és költsenek még többet.

Ha a vendéglátósok 40 százaléka valóban csődbe megy, akkor elképzelhető, hogy a kisebb kínálatot a magyar vendégek is el tudják tartani, de az arányokat senki sem látja előre. Egy magyaros ételeket kínáló családias bisztrót jobban el fognak tudni tartani a magyar vendégek, mint egy Michelin-csillagos, fine-dining éttermet, amire eddig se volt túl nagy kereslet hazai részről. Mitől lenne az érdeklődés nagyobb, amikor kevesebb pénze van az embereknek?

Mivel lehetne felpörgetni a turizmust? Vakcinaútlevél?

Vagy lesz mindenkinél vakcinaútlevél, vagy nálad sincs értelme, hogy legyen. Ebben nem tudsz függetlenedni a világtól. Nagyrészt az unión múlik. Inkább az kérdés, hogy

tudja-e Magyarország minden létező csatornán azt üzenni, hogy mi nyitunk, hozzánk jöhettek, nálunk biztonságban vagytok.

Megfelelő körülményeket biztosítunk, megfelelő szabályozással. Nem mindegy hogy, mekkora az emberek bizalma egy adott országgal szemben. Ahogy lehet, biztosan sokan neki indulnak majd, csak nem mindegy, hogy hova.

A biztonság vonzóbb, mint a Forma-1, vagy a Sziget?

A nagy rendezvények is ide vonzhatják a turistákat, de ezeket az eseményeket hónapokkal korábban meg kell szervezni, és időben meg kell hirdetni.

Ha a nyáron végre normalizálódik az élet, akkor nem kérdés, hogy jövőre már lesznek ilyen attrakciók,

de ha csak májusban dől el, hogy lehet-e Sziget, akkor ha akarnánk se tudnák már idén megcsinálni, mert ennyi idő alatt lehetetlen összehozni. Például az óriáskerék azért könnyű dilemma, mert az csak a kereslettől függ, hogy beindítjuk, vagy nem indítjuk, nem igényel hosszú felkészülést a működtetése.

Öldöklő verseny lesz az újranyitás után?

Igen, de már abban is komoly verseny lesz, ki tud munkaerőt szerezni. Most mindenki abból indul ki, hogy ha feladok egy hirdetést, akkor tuti sokan jelentkeznek majd, mert most tényleg sok munkanélküli van. De amikor egyszerre adja fel mindenki a hirdetést, akkor már messze nem lesz annyi ember, aki jelentkezzen. A koronavírus előtt is volt munkaerőhiány a vendéglátásban, de akik azóta vesztették el a munkájukat, azok lehet, hogy inkább elhagyták a pályát, mert valamiből meg akarnak most is élni. Őket már nagyon nehéz lesz visszacsábítani egy ennyire bizonytalan működésű ágazatba.

Azért ekkora az elkeseredettség a szakmában, mert kimerítettük a tartalékainkat, hogy életben tartsuk a vállalkozásainkat. Eleinte még mindenki úgy kezelte a koronavírust, hogy nagy baj van, de összeszorítjuk a fogunkat és valahogy túléljük. Csak már nagyon régóta van nagy baj és még mindig nem látjuk az alagút végét, miközben feléltük minden megtakarításunkat. Majd amikor már lassan ott tartunk, hogy végre van oltás és talán tényleg megmenekülhetnénk, 

mostanra fogyott el minden pénz, miközben az újranyitáshoz is szükség lenne rá.

Én még viszonylag szerencsésnek mondhatom magam, mert voltak korábban olyan mértékű bevételeim, ami miatt tudtam hová nyúlni és az immár százmilliós nagyságrendű veszteségeinket finanszírozni. De az elmúlt 1 évben már én is feléltem a megtakarításaimat. Ezért most már hitelt kellett felvennünk a továbbéléshez. A vendéglátóipari cégek nagy része viszont olyan családi kisvállalkozás, amelyeknek sajnos nem is voltak, de mostanra már tuti nincsenek érdemi tartalékai.

Attól tartok, hogy pont azok közül fognak a legtöbben ráfaragni, akik ezekben a hónapokban is megtartották a dolgozóikat, működni próbáltak és vállalták az ezzel járó veszteségeket. Ezért úgy érzem a kormánynak leginkább azokat kellene valahogy megsegítenie, akik eddig kitartottak. Az a legnagyobb gáz, ha mindenedet felélted, hogy életben tartsd a vállalkozásod, aztán a nyitás után mégis csődbe mész.

Mi több megoldást is kipróbáltunk. Például tavaly márciusban bezártuk a Ráday utcai éttermet, de nem mondtunk fel a kollégáknak és nem adtuk vissza a bérleti jogot, hogy ne legyen költségünk, hanem átirányítottuk az embereinket a másik éttermünkbe és a Lupa tóhoz. Próbáltuk megtartani annak a lehetőségét, ha lehet, akkor mindenütt újra tudjunk majd nyitni. De sajnos a korlátozások alatt is működő szintén Michelin csillagos belvárosi éttermünkben

a 2020 március és december közti időszak forgalma az előző évi 9 százalékára esett vissza. 

Pedig tényleg mindent megpróbáltunk, a háznál főzéstől az étel kiszállításig, sőt újabban már hamburgert is lehet rendelni tőlünk, de mindez még a rezsit is alig fedezi nemhogy a béreket és a bérleti költségeket. Ha tavaly márciusban tudtam volna, hogy még idén márciusban sem biztos, hogy kinyithatok, akkor valószínűleg mindent bezárok és hibernálok, mert most legalább lennének tartalékaim, amiből csak akkor próbálnék meg újra indulni, amikor már látom, hogy van rá megfelelő piaci kereslet. A dolgozók persze rosszul jártak volna, de a vállalkozás sokkal kevesebb veszteséget halmozott volna fel.

2021 a túlélés éve lesz?

Abból a szempontból a túlélés éve lesz, hogy idén várhatóan az el fog dőlni ki marad életben. Nagyon sokat fog számítani, hogy ki, hogyan tud reagálni az új helyzetre, illetve ki, meddig bírja finanszírozni úgy a működést, hogy még nincs elég bevétele. De sajnos még 2022 is inkább csak a túlélésről fog szólni, mert legkorábban akkora épülhet fel hasonló szintre a kereslet, mint 2019-ben volt. Addig kisebb bevételekkel kell túlélni, de legalább már lesz valami, ezért főleg a költségeket kell majd kordában tartani és a forgalomhoz igazítani.

Alapvetően piacpárti vagyok. Nem hiszem, hogy az államnak kell majd életben tartania az ágazatot, ha már újra lesz kereslet. Amikor dübörgött a turizmus, akkor is mentek csődbe vállalkozások, mert nem minden egyformán életképes. Ha végre újra lesz lehetőség olyan működésre, amit nem korlátoz a világjárvány, akkor dől majd el, hogy onnantól valójában hány és milyen profilú vendéglátósra lesz szükség. Akkortól ezt már a piac dolga lesz szabályozni. De amíg nincs piaci működés, önhibánkon kívül nincs kereslet, sőt, jogszabály tiltja a normál működésünket, addig sajnos csak az államtól tudunk segítséget várni.

Persze itt sem érdemes a sült galambot várni.  A vendéglátós szakmával összefogva nemcsak olyan javaslatokat küldtünk a kormánynak, ami azzal foglalkozik, hogy most milyen segítséget kérünk a túléléshez, hanem arra fókuszáltunk, hogy milyen megoldási lehetőségeket látunk, hogy a szektor minél hamarabb talpra állhasson.

Erre egy nagyon egyszerű példa: a céges repi kiadások. A reprezentációs kiadások lényege az, hogy korábban a vállalkozások egy üzleti vacsorát el tudtak számolni költségként. Mikor bevezették a repiadót, ami jelentős többlet kiadással terhelte meg az ilyen céges kiadásokat, a cégek sajnos leszoktak arról, hogy éttermi szolgáltatásokat vegyenek igénybe, mert túl sokba kerül nekik. Ha eltörölnék a repiadót, akkor megjelenne egy új fogyasztó közönség, amely jönne a cég számlájára enni-inni.

Néha vitatkozom azokkal, akik csak a nálunk gazdagabb országokkal példálóznak, de érdemes a külföldön bevált módszereket tanulmányozni. Vannak életszerű megoldások is, mint például Romániában, ahol a 2019-hez képest elszenvedett bevételcsökkenés 20 százalékát kaphatják meg a vendéglátós vállalkozások, ami már valóban jelentős segítség nemcsak a veszteségek enyhítésére, hanem az újraindulást is segítheti, hiszen egy összegben jön egy jelentős hozzájárulás.

Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy eddig is volt a kormányzat részéről néhány érdemi segítség, a bértámogatástól a járulék elengedésen át, a kiszállítás ÁFA kedvezményig, ami segítette az életben maradást. Ahogy az is jó hír, hogy pár hónapra elengedik az állami és önkormányzati tulajdonban működő vállalkozások bérleti díját. Ez nagyon klassz, de csak annak, aki ilyen ingatlanban működik. Mi van a többséggel, aki nem ilyen szerencsés? Vagy, ha először megint majd a teraszokat engedik megnyitni, mi lesz azokkal akiknek nincs terasza? Még a maradék forgalmukat is elvesztik?

Az állam bizonyos eszközökkel tud kockázatot csökkenteni, más eszközökkel pedig tud ösztönzően hatni. Ezeknek az összessége teremthet egy olyan környezetet, ami többeknek ad esélyt a túlélésre, ha viszont az eddigi támogatások kevésnek bizonyulnak és ezek mellett is végül becsődölnek a vállalkozások, akkor az eddig kifizetett közpénz is kárba megy.

Kapcsolódó

Így néz ki Sziget nélkül a sziget

Fesztiválozók helyett gyerekek, strandolók helyett kutyák, és egy magányosan árválkodó K-híd: 1993 óta először maradt el a Sziget Fesztivál.

(Borítókép: Gerendai Károly a Sziget fesztivál sajtótájékoztatóján 2015. május 14-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI)