Edina
2 °C
18 °C

Kutyák tízezrei kóborolnak Magyarországon

D ATI20111228009
2021.02.13. 06:05
A kormány állatvédelmi konzultációt indított, Ovádi Péter személyében már a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos is van. Szakmai szervezeteket és egy állatotthont kérdeztünk a hazai állatvédelem helyzetéről.

Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének (MÁOSZ) elnöke az Index kérdésére elmondta, hogy az állatvédelmi problémák gyökere a túlszaporulat:

Több tízezer kóbor kutya van ezekben a percekben is Magyarország utcáin, és ivarosak, minden kontroll nélkül szaporodnak. Az ebrendészeti ellátórendszer ehhez a számhoz elégtelen, nagyjából kétezer férőhely van, egyszerűen nem lehet hova elhelyezni az állatokat.

Mészáros szerint ebből fakadnak közúti balesetek, harapásos ügyek, és ennek köszönhetően az illegális szaporítók is úgy állnak hozzá, hogy nem tudják elkobozni az állományukat, mert telítettek a férőhelyek. Eközben virágkorukat élik az illegális kutyaviadalok, és a helytelen állattartási mód is elterjedt.

A MÁOSZ elnöke leszögezte: az állatvédelem törvényi háttere viszonylag elfogadható itthon, az állatkínzás büntetési tételével együtt. A problémát az jelenti, hogy büntetlen előélet esetén mérlegelési jogköre van a bíróságnak, ezért enyhébb ítéletekkel is megúszhatják az állatkínzók.

Azt szorgalmazzuk, hogy ezen a területen vegyék el a mérlegelési lehetőséget a bíróktól. A másik sarkalatos jogszabály az ebrendészeti ellátórendszert érinti, ami rendkívül elavult, a kóbor állatot tulajdonképpen szemétként kezeli, amit az önkormányzatok eltakaríttatnak az útról. Azt szeretnénk, hogy ez az állatvédelmi szempontokat figyelembe véve legyen átalakítva és a megelőzésre fókuszáljon.

Mészáros úgy gondolja, hogy nem túl bonyolult a kérdés: ha ivartalanítanák az utcai állományt nem tudnának szaporodni az állatok, és természetes élethosszuk beálltával elpusztulnának, ami az oltatlanság és ellátatlanság miatt 5-6 év. Országos szintű ivartalanítási programot viszont nem tud a civil szektor megoldani, ezért kérik a kormányzat támogatását, mind anyagi, mind humán erőforrásban.

Az országos ivartalanításhoz mobileszközöket javaslunk, mert sok a kutya és kevés az állatorvos. Mire a végére érnénk, újratermelődne az állomány. Ezekkel a kihelyezett állatvédelmi egységekkel viszonylag gyorsan, nagy létszámban tudnánk ivartalanítani.

Mészáros szerint a magyar állatszerető ember, csak felelőtlen, ezért nagyon fontos az oktatás. Addig viszont nehéz tudatos állattartásra nevelni, amíg bizonyos régiókban napi szinten kóbor kutyákkal lehet találkozni az utcákon.

Szintén gondnak nevezte, hogy ma az is állatot tarthat, aki alkalmatlan rá:

Néhány menhelynek van örökbefogadási metódusa, ahol ellenőrzik a körülményeket, de a legtöbb esetben az állatok nagy száma miatt erre nincs kapacitás.

Túl enyhe a bírói gyakorlat

A felelős állattartás és az állatvédelem szorosan összefügg. Az állatvédőknek akkor van kevesebb dolga, ha az emberek a felelősségük teljes tudatában felkészülnek a gazdává válásra, annak minden jó és rossz oldalával együtt

– mondta az Indexnek Tornóczky Anita, az Országos Állatvédőrség alapítványi elnöke, hozzátéve, hogy az ivartalanítás fontosságát még mindig sűrű homály fedi.

Tornóczky szerint azok az állatorvosok, akik már a praxisuk vége felé járnak, nem is tanulták az ivartalanítást, csak könyvben találkoztak vele, de nincs benne gyakorlatuk, ezért sokan lebeszélik róla a gazdákat.

Örökbefogadás előtt azt is mérlegelni kell, hogy mennyi időnk van az állatra, és az mire elég, mert egy törpehörcsög, egy macska, és egy kutya is mást igényel, utóbbiak esetében ez fajtafüggő is.

Tornóczky is úgy látja, hogy a túlszaporulat a legnagyobb kihívása a hazai állatvédelemnek, amellett, hogy gyakorlatilag bárkinek lehet állata. Bár az állattartástól való eltiltást egyre több esetben alkalmazzák, de még mindig nem túl elterjedt.

Kérdésünkre a MÁOSZ elnökéhez hasonlóan kifejtette, hogy nem a törvény szigora okoz gondot:

sok területen hiányos a szabályozás, de nem a büntetés mértéke a probléma. Egyrészt általában nem szabják ki a maximális tételt, pedig lenne elrettentő ereje, másrészt az állatvédelmi törvény és a Btk. köszönőviszonyban sincs egymással.

Elmondása alapján az illegális szaporítókat nehéz megfogni, mert nem adnak számlát, a nevüket sem tudjuk, eldobható telefonkártyákat használnak, és sokszor egy parkolóban adják át a kiskutyát, ha pedig beteg lesz az állat, már lehetetlen elérni őket. A genetikából fakadó egészségügyi probléma gyakran előfordulhat, mert semmilyen örökletes betegséget nem szűrnek.

Maradandó károsodás okozására alkalmas, ha egy sötét disznóólban él a kutya, senki nem nyúl hozzá, vagy ha igen, abban nincs köszönet. A folyamatos félelemben tartás és ingerszegény környezet is egyértelmű állatkínzás, de sokszor azt láthatjuk, hogy kis túlzással hivatalosan csak akkor beszélhetünk állatkínzásról, ha lóg a kutya bele.

A nevelést a fiatalokkal kezdik

Az Állatvédőrség nagy hangsúlyt fektet az edukációra, az iskolai anyagok mellett együttműködnek az érintett hatóságokkal, például a rendőrséggel is.

Fontos, hogy a lakosság tisztában legyen a megfelelő állattartási körülményekkel, a gyerekeket a legegyszerűbb a helyes irányba terelni. Az is lényeges, ha valaki lát egy rosszul tartott állatot és hatósági bejelentést tesz, akkor az állatorvos, a rendőr, vagy a jegyző személyes érzékenysége is a helyén legyen.

Ezt azzal egészítette ki, hogy bőven van még hova fejlődni, de látja a nyitottságot a kormány részéről például az állatvédelmi konzultációval, amit, ha sok, a témára érzékeny ember kitölt, a politika oldaláról is nagyobb lehet az érdeklődés és támogatás.

Az örökbefogadás nem játék

A Noé Állatotthonban jelenleg nagyjából 1200 állat van. Az örökbeadás arányában tudnak újakat befogadni, de az állatok száma mindig felfelé kúszik – válaszolta az Index kérdésére Schneider Kinga szóvivő. Nemcsak kutyáik és macskáik, hanem például madaraik is vannak, utóbbiak esetében jellemzően az a cél, hogy visszakerülhessenek az eredeti élőhelyükre.

Az örökbefogadás menete a járványidőszakban nehezebb, mert jelen pillanatban is zárva vannak, pedig az egyik legnagyobb vonzerejük, hogy lehetőség van körbesétálni és ismerkedni a „lakókkal”. Most a honlapon kell kiválasztani az állatot, aztán időpontot egyeztetni.

A Noé Állatotthonnak szigorú örökbefogadási procedúrája van:

Elvárás, hogy többször jöjjenek el, és ismerkedjenek az állattal az örökbefogadók. Van olyan, hogy házhoz visszük, de olyan is, hogy képeket kérünk az otthoni körülményeikről. A járványhelyzet miatt most Zoomon ismerkedünk a leendő gazdikkal. Szigorú örökbefogadási szerződésünk is van, folyamatos kapcsolattartási elvárással.

Minden hatodik hónapot betöltött állatot ivartalanítanak, oltanak és chipeznek. Kölyköket ideiglenes szerződéssel, ivartalanítási kötelezettséggel adnak örökbe.

Az, hogy honnan kerülnek be hozzájuk állatok, változó, az állomány nagy részét nem a kóbor kutyák teszik ki, de kapacitásuk függvényében őket is mentik.

A kóbor állatok befogása, elhelyezése állami feladat a gyepmesteri rendszeren keresztül. Ez a rendszer azonnali reformra szorul. Balesetes állatok, vagy rossz tartási körülmények közül érkezők rendszeresen bekerülnek hozzánk. Ha valaki le akar adni egy állatot, várólistára kerül. Hatósági eljárás keretében is érkeznek hozzánk, a gyepmesteri telepekről veszünk át elaltatás előtt álló állatokat. Kisebb vidéki menhelyeknek is segítünk, ha például komolyabb egészségügyi problémája van egy állatnak, vagy nem találnak örökbefogadót.

Schneider Kinga szerint előfordul, de arányaiban nézve nem túl gyakori, hogy az általuk örökbeadott állatok visszakerülnek hozzájuk. A Noé kapui viszont mindig, kérdés nélkül nyitva állnak azon állatok előtt, amelyek egyszer már voltak náluk.

Az örökbefogadási szerződésben is ki van kötve, hogy másnak nem adhatja a gazda az állatot, csak nekünk. Ez garantálja, hogy mindig tudjuk, mi történik az örökbeadott állatainkkal.

(Borítókép:  Egy kóbor kutya áll Nyíregyházán. Fotó: Balázs Attila / MTI)