Koronavírus adatok

2022. jan. 17.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Piroska
-3 °C
5 °C

Balog Zoltán: a gyülekezetek nyissák ki a templomokat

2021.02.17. 11:56

Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választotta a Magyarországi Református Egyház (MRE) új összetételű zsinata a testület lelkészi elnökévé szerdán Budapesten. A négy püspök közül ketten vállalták a lelkészi elnöki tisztségre jelölést.

A jelenlévő 99 zsinati tagból – írj az MTI – 97-en adtak le érvényes szavazatot, közülük 64-en szavaztak Balog Zoltánra, 33-an pedig Fekete Károlyra, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökére.

A zsinat világi elnökének Molnár Jánost, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát választották. A zsinat lelkészi alelnöke Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, világi alelnöke Nemes Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.

Balog Zoltán székfoglalójában – megköszönve a zsinat bizalmát – elsőként azt kérte, hogy a gyülekezetek nyissák ki a templomokat és – ahol csak lehet – az egyház járványügyi szabályait betartva tartsanak istentiszteleteket.

Az egyház feladatairól szólva fontosnak nevezte a lelki és a szellemi megújulást, az egyház rendelkezésére álló „emberi erőforrások” lehető leghatékonyabb felhasználását, valamint a református egyház gyülekezeti szinten már meglévő önfenntartóságának erősítését.

Balog Zoltán szólt arról is, hogy a zsinat feladata, hogy megmutassa a keresztyén hit magyar református arcát.

Kisebbségi egyház vagyunk, de ez azt is jelenti, hogy van egy olyan sajátos mondanivalónk, sajátosságunk, ami másoknak nincs meg, és ezt meg kell mutatnunk

– fogalmazott a református püspök.

Balog Zoltán

1958-ban született Ózdon, lelkész családban. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Teológiai Akadémián kezdte. 1983-ban a Budapesti Református Teológiai Akadémián végzett református lelkészként. 1983-tól Maglódon és öt szórványközségben működött lelkészként. 1987-től két évig a Tübingeni Egyetem hallgatója volt. 1989 őszén tábori lelkészként NDK-menekültek között szolgált. Szintén 1989-től a Budapest-Hold utcai Református Egyházközség (korábban: Magyarországi Németajkú Református Egyházközség) beosztott lelkésze, majd 1996-tól megválasztott lelkésze.

2006-tól országgyűlési képviselő, 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, 2012 és 2018 között az emberi erőforrások minisztere. 2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől. 2020 novemberében választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének.

Nős, öt gyermeke és nyolc unokája van.

 Szintén szerdán történt, hogy a református egyház tulajdonába került egy nyírbátori általános iskola. „A kormány több mint 1,3 milliárd forint támogatást biztosít a Nyírbátori Református Egyházközségnek az általa működtetett Báthory Anna Református Általános Iskola épületének megvásárlásához és felújításához” – közölte Simon Miklós, a Fidesz térségi országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón Nyírbátorban.

A képviselő elmondta, a Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányhatározat értelmében a támogatást az iskola épületének a helyi önkormányzattól történő megvásárlásához, illetve az ingatlan teljes rekonstrukciójához használhatja fel az egyházközség.

A jelenleg mintegy 480 diákot 19 tanulócsoportban oktató intézmény működtetését 2012-ben adta át az önkormányzat a református egyháznak, az épület tulajdonjoga azonban a helyhatóságnál maradt.

Ez a probléma azóta folyamatosan napirenden van, közben az ingatlan állapota erősen leromlott, kisebb felújítást egy uniós pályázat segítségével végeztek el rajta – ismertette a kormánypárti képviselő.

Simon Miklós a választókerületben várható további fejlesztésekről szólva kifejtette, hamarosan megújul a Báthori István Múzeum épülete, a közbeszerzési eljárást követően elkezdődhet a 1,5-2 milliárd forint értékű teljes rekonstrukció. Szavai szerint a közlekedési problémákra jelent majd megoldást a városon átvezető 471-es főút felújításának folytatása, valamint elkerülőszakaszok megépítése. Az elképzelések szerint az elkerülőút északi ágának becsült költsége bruttó 9,5 milliárd, míg a délié bruttó 12 milliárd forint lenne, az építkezések a következő kormányzati ciklusban indulhatnának el.

Megjegyezte, a Nyírmihályditól Nyírbátorig tartó főútszakaszon 11,5 tonnás burkolaterősítés, ívkorrekció és szélesítés egyaránt megvalósulna, emellett folyamatban van az ipari park elkerülőjének építése és a város ipari parkjának energetikai fejlesztése, mely programra összesen 1,5 milliárd forintot fordítanak.

Nyírbátorba 2014 óta 33 program révén több mint 33 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett – mondta Simon Miklós.



  • Vennék
  • Hírek