Zoltán
-4 °C
9 °C

Dunai hajózás: nem lehet egyszerre megfelelni a nemzetközi egyezményeknek és az uniós előírásoknak

2021.02.17. 15:12

Az Euronews szerint Magyarország jelenleg 6,3 milliárd forintot szán arra – 85%-ban uniós forrásból –, hogy a Duna az év legalább háromszáz napján a nagy folyami hajók számára is hajózható legyen.

Ezek a beruházások azonban komoly természeti károkat is okozhatnak. 

Magyarország ugyanakkor a nemzetközi egyezmények alapján köteles hajózhatóvá tenni a Dunát és e tekintetben évek óta elmaradásban van az ország.

A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. február elején tette közzé a dunai hajózás fejlesztésére hivatott „Magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztés" projekt stratégiai környezeti vizsgálatának eredményeit.  A projekt azt hivatott elérni, hogy  – az uniós és nemzetközi szerződéseknek megfelelően –  Magyarország biztosítsa: 

2,5 méteres merülésű nagy hajók az év legalább 300 napján hajózni tudjanak Duna magyarországi szakaszán.

A projektek elsősorban az indokolja, hogy az EU a közúti áruszállítás egyre nagyobb részét szeretné kevésbé szennyező szállítási utakra, vagyis vasútra és folyami hajókra tenni. A változtatással lehetővé akarják tenni, hogy a Duna, a Rajna és a Majna mentén a romániai Konsztancától a hollandiai Rotterdamig lassan, de meglehetősen olcsón és viszonylag alacsony kibocsátással szállítsanak nagy mennyiségű árut az év jelentős részében.

A probléma viszont az, hogy a projektet csak az uniós környezetvédelmi előírásokat megszegésével lehet megvalósítani. 

A projekt keretében ugyanis jelentősen beleavatkoznak a Duna működésébe, méghozzá olyan mértékben, hogy az az élővilágot is súlyosan érintheti. A Természetvédelmi Világalap (WWF) is megvizsgálta a projektet és az azáltal okozott környezeti károkat négy pontban foglalta össze:

  • A folyóparton felvonulási területeket és az építőanyag lerakására depóniákat fognak létrehozni. Emiatt ki kell vágni értékes, öreg ártéri erdőket, amelyek ritka madár- és denevérfajok otthonai.
  • A becslések szerint 75%-kal megnövekedett hajóforgalom keltette hullámzás a parti vizekben található ikrákat a mély vízbe vagy a partra sodorja, elpusztítja, ezzel számtalan faj szaporodását megnehezíti, az állományukat csökkenti.
  • A mederkotrások során is ritka gerinctelen- és halfajok populációi fognak elpusztulni.
  • A megbolygatott területeken pedig ezt követően a nem őshonos, invazív fajok fognak elszaporodni.

Ugyanakkor a WWF azt is elismeri, hogy a jelenlegi tervek – amelyek véleményezését még épp hogy csak elkezdték – még így is sokkal inkább érvényesítik a környezetvédelmi szempontokat, mint a korábbiak. Ezzel együtt még mindig vannak olyan pontok, ahol

az Európai Unió által előírt munkálatok beleütköznek az uniós környezetvédelmi normákba.

Ráadásul a szakemberek és a természetvédők közt sincs egyetértés a tekintetben, hogy az egyes változtatásoknak milyen hatásai lesznek a környezetre. Az Euronewsnak nyilatkozó WWF szakértő szerint például segíthetne az, hogy több vízlépcső építését is belefoglalnák a projektbe, ezt viszont a természetvédők még jobban ellenzik, mint a mostani tervezetben foglaltakat.