Tibor
2 °C
8 °C

A magyar diákok továbbtanulását is kinyírja a brexit?

GettyImages-929395178
2021.02.24. 20:55
A jelentkezési adatokon már látszik, hogy a kilépés után a nagy-britanniai egyetemek kevésbé jelentenek vonzó célpontot, aminek pénzügyi és adminisztrációs okai is vannak.

A friss statisztikák szerint az idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett a brit egyetemekre a januári határidőig: 430-an a tavalyi 1030-hoz képest.

Karagich Bálint, a külföldön tanuló magyar hallgatók számára létrehozott diákszervezet, a Hungarian Youth Association igazgatója az Index kérdésére kifejtette, hogy elsődlegesen három okot lát a visszaesés mögött:

  • A tandíj emelkedése: azzal, hogy eltörölték az uniós előjogokat, megszűnt a 9250 fontos (3,8 millió forint) tandíjhatár. Ezután drasztikusan, átlagban tízezer fonttal növekedtek a tandíjak, például az orvosi szakokon akár ötvenezer fontot is elkérhetnek az EU-s hallgatóktól.
  • A kedvezményes diákhitel megszűnése: csak bizonyos kereseti összeg felett kellett törleszteni, és a Nagy-Britanniában tanuló uniós diákok 56 százaléka élt ezzel a lehetőséggel.
  • A kötelező diákvízum: ez pénzügyi és adminisztratív terhet is jelent. Azoknak, akik 2021 januárja után jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, ki kell váltaniuk a Tier 4 vízumot. A jelentkezés átszámítva körülbelül 140 ezer forint, de kérdéses az elbírálás. További költség lehet a bevándorlási egészségügyi pótdíj a hallgatói vízum birtokosai számára, amely hozzáférést biztosít az egészségügyi szolgálathoz, ez 470 fontba (200 ezer forint) kerül.

Karagich egyébként úgy látja, hogy az Egyesült Királyság felvételi rendszerét üzemeltető szervezet legutóbbi adataiból nem derül ki a probléma drasztikussága, mert az 58 százalékos visszaesés csak a jelentkezőkre vonatkozik, viszont tapasztalataik szerint közülük sokan már nem terveznek kiköltözni pénzügyi okok miatt, így a csökkenés valódi mértéke akár a 70-80 százalékot is elérheti.

Mi történt azokkal, akiket tanév közben ért a brexit?

Két csoportot különböztethetünk meg:

  • Az egyik, amelynek tagjai már a 2019–2020-as tanév óta kint tanulnak, ők jelentkezhettek egy olyan státuszra, amellyel öt éven keresztül megtarthatják a brexit előtti jogaikat, ilyenek például a kedvezményes diákhitel lehetősége és a tandíj szinten tartása.
  • Azok, akik a 2020–2021-es tanévben kezdtek, a senkiföldjére kerültek. A fent említett státuszért 2020. december 31-ig kellett jelentkezniük nagy-britanniai lakcímmel, de a koronavírus és az online oktatás miatt a diákok jelentős része Magyarországon maradt, ezért nem tudták ezt kiváltani, nekik a diákvízum maradt lehetőségként.

Uniós hallgatókat célzó ösztöndíjak már megjelentek, Karagich szerint ki lehet emelni például az essexi vagy a nottinghami egyetem gyors reakcióját, de még mindig elenyésző ezek száma. Az olyan nagy nevek, mint Cambridge vagy Oxford, eddig nem válaszoltak megfelelően erre a kihívásra.

Az ösztöndíjakról érdemes tudni, hogy ezek 4–5 ezer fontot (1,6–2 millió forint) jelentenek, ami önmagában jelentős összeg, de ha már 15 ezer font (6,2 millió forint) a tandíj, akkor egy magyar diáknak nem valószínű, hogy elegendő.

Hollandia lehet az új célpont

Karagich azt is elmondta, hogy

valószínűleg Hollandiába jelentkezhetnek ezután a legtöbben a nagyon jó minőségű, angol nyelvű képzések miatt, de Franciaország, Írország és Spanyolország is egyre vonzóbb célpont.

A Hungarian Youth Association egy lengyel partnerszervezettel már dolgozik a megoldási javaslaton, ami az Erasmus hiányában felmerülő problémákat orvosolná. A lehetőségeikhez mérten próbálják enyhíteni a brexit hatásait, ennek érdekében minden fontos, a magyar diákok egyesült királyságbeli továbbtanulásában érdekelt állami és piaci szereplővel egyeztetnek.

(Borítókép: Oktatás az Oxfordi Egyetemen. Fotó:  Hufton+Crow / View Pictures / Universal Images Group / Getty Images)