A megelőzés is fontos szerepet kap a háziorvosoknál

D VAJ20200324002
2021.02.26. 14:04

Hétfő estig nemcsak a kórházakban dolgozó orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak kell nyilatkozniuk, de ez az az időpont, amíg a háziorvosoknak is dönteniük kell, hogy belépnek-e egy praxisközösségbe. Így kaphatják meg azt a béremelést, amit a kórházban dolgozó orvosok is.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán található legfrissebb adatok szerint Magyarországon

az alapellátást működtető háziorvosi rendszerben 6054 háziorvosi praxis betöltött, és 611 körzetben betöltetlen a hely.

Ezeken a településeken a pácienseket helyettesítő orvos látja el.

A jövő kulcsa a praxisközösségé?

Februárban jelent meg az a kormányrendelet, amely az alapellátás jövőjét jelentő praxisközösségek működését szabályozza részletesen. A rendelet szerint praxisközösség kétféle formában jöhet létre:

  • Egyrészt az alapellátási szakmai együttműködés érdekében a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló miniszteri rendelet szerinti területi kollegiális szakmai vezető háziorvosok illetékességi területén egy-egy – a terület háziorvosi, illetve fogorvosi praxisaiból álló – kollegiális praxisközösség keretében.
  • Másrészt a kollegiális praxisközösségen belül egy telephelyen vagy azonos településen egymással szomszédos egészségügyi alapellátási körzetekben, vagy egymással szomszédos településeken működő, legalább öt háziorvosi szolgálat részvételével a magasabb szintű egészségügyi szolgáltatás nyújtása érdekében a következő szakmai együttműködési formák hozhatók létre.

Létrejöhet:

  • egyesült praxisközösség, amely több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, melyben az alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében valamennyi háziorvosi szolgálatot ugyanaz az egészségügyi szolgáltató működteti;
  • integrált praxisközösség, amely több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, melyben az érintett háziorvosi szolgálatban praxisjoggal rendelkező háziorvosok vagy a háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók – önállóságukat megtartva – egy közösen alapított egészségügyi szolgáltatót hoztak létre alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében;
  • praxisközösségi konzorcium, amely több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, melyben az érintett háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók – megőrizve önállóságukat – egymással konzorciumi együttműködési megállapodást kötöttek alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében, és soraikból egy konzorciumvezetőt jelöltek meg az együttműködés képviseletére.

Az emelés a praxisközösség formájától függ

Orbán Viktor még január végén a közrádiónak adott interjúban beszélt arról, hogy az emelt szintű praxisközösséget vállalók százszázalékos, az alapformát választók 80 százalékos többletforráshoz jutnak. Ha nem lépnek be praxisközösségbe, 30 százalékos pluszt akkor is kapnak.

Fedjék le azt a területet is, ahol nincs háziorvos, és akkor nem marad ember ellátatlanul, alapellátás nélkül. És aki erre hajlandó, azok az orvosok, akik összeállnak, megkapják a kórházi orvosok bérének 80 százalékát, de esetenként ez a 100-at is elérheti. Azok az orvosok, akik nem hajlandók társulni, róluk sem akarunk megfeledkezni. Ők meg fogják kapni a mostani bérük és a kórházi orvosok bére közötti különbség 30 százalékát 

– mondta a miniszterelnök.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Háziorvosi Csoportjának vezetője, dr. Soós Zoltán összeállította a praxisközösségekről szóló általános összefoglalót. Ebben kiemelte, hogy

egyik praxisközösségi forma sem jár feltétlenül a praxisjog vagy a praxis gazdasági és szakmai önállóságának elvesztésével.

Mindenki a saját betegeit látja el, a szakmai együttműködés, integráció mélysége dönti el, hogy elsősorban a prevenciós tevékenység milyen szakmai iránymutatások, alapelvek, módszertanok mentén kap nagyobb hangsúlyt a napi tevékenység ideje alatt.

Változások az ellátásban

A betegek azonban a változásból mit sem fognak érzékelni, csupán annyit, ha van a praxisközösségben szakorvos (például belgyógyász), így szakorvosi ajánlásért nem kell szakrendelőbe küldeni a beteget, hanem a praxisközösségen belül megoldható a probléma.

Információink szerint jelenleg több mint 120 praxisközösség működik Magyarországon.

(Borítókép: Háziorvosi váróterem Miskolcon, 2020. március 24-én. Fotó: Vajda János / MTI)