Leó, Szaniszló
5 °C
17 °C

Kósa Lajos képviselő esete a rejtélyes csengeri örökösnővel

D MTZ20191013053
2021.02.28. 18:15
Összefoglaltuk, mit érdemes tudni a Mikszáth Kálmán tollára kívánkozó históriáról. Megszólalt a fideszes politikus is.

Csaknem három év telt el azóta, hogy a Magyar Nemzet 2018. március elején cikksorozatban hozott nyilvánosságra néhány, közjegyző által hitelesített szerződést, amely a csengeri Sz. Gáborné M. Mária és Kósa Lajos országgyűlési képviselő között köttetett egy gigantikus örökségről. Kósa Lajos még 2013. január végén a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterként arra vállalkozott magánjogi szerződésbe foglaltan, hogy több mint 4,3 milliárd euróért államkötvényt vásárol M. Mária képviseletében. Az 1300 milliárd forintnyi összeg M. Mária öröksége lett volna. Ha lett volna örökség. 

A Magyar Nemzet által közölt leleplező írások arról szóltak, hogy Kósa Lajos 2013. január 28-án szerződést kötött arra, hogy a csengeri nő eurómilliárdjait kezelheti, úgy, hogy a pénzt az FHB-ban egy befektetési számlán államkötvényt vásárolva elhelyezi.

Kósa Lajos és a megbízója 2013. szeptember 26-án közjegyzői okiratba foglalja, hogy a nő 2 633 445 eurót ajándékoz Kósa Lajos édesanyjának. Ebben a dokumentumban azt állítja magáról a csengeri örökös, hogy a kisrepülőket üzemeltető svájci Altenrhein Aviation AG résztulajdonosa, és jogot ad Kósa Lajosnak, valamint Czakó Jánosnak, hogy a cég 2013-as és 2015-ös részvényesi találkozóján képviseljék őt.

2015. január 12-én okirat készül arról, hogy a nő meghatalmazza Kósa Lajost, hogy az általa tulajdonolt, Crédit Industriel et Commercial párizsi bank által kibocsátott részvények felett rendelkezzen, de azokat nem adhatja el, és az osztalék sem az övé.

Kósa Lajos és a megbízója 2015. február 2-án közjegyző előtt ismét okiratba foglalják a már említett pénzkezelési megbízást, belefoglalva, hogy április 30-ig meg kell kezdődnie a tranzakciónak.

2018 tavaszán, amikor megjelent a Magyar Nemzet első cikke a képviselő megbízásáról, Kósa Lajos első reakciója az volt, hogy ő semmit nem tud a hihetetlen vagyon állítólagos örököséről, csak a csengeri nő ügyvédjét ismeri távolról.

Aztán néhány óra elteltével, este már arról beszélt, hogy hiteles a Magyar Nemzet által közzétett közjegyzői okirat.

A magyarázat úgy hangzott, hogy a csengeri hölgy „meggyőző iratokat mutatott neki” az örökségéről. Elmondta azt is, hogy M. Mária 2012-ben kereste meg őt, mert megbízott benne. Ugyanakkor Kósa már az első cikk megjelenése napján és még másnap is igyekezett szélhámosnak beállítani M. Máriát, akiről elmondása szerint ő már 2016-ban sejtette, hogy szélhámos.

Akkor lezártam magamban, hogy ez szélhámosság, kamu

– fogalmazott a miniszter. Kósa elmondta azt is, hogy a csengeri polgármestertől azt hallotta, hogy a hölgy a nagy örökségére hivatkozva kölcsönöket kért és kapott, és emiatt fel is jelentették, és rendőrségi eljárás van folyamatban.

Ezután a Magyar Nemzet újabb cikket közölt az ügyről, amelyből kiderült, hogy nemcsak kötvényvásárlásra szóló megbízási szerződést kötött Kósa a közjegyzőnél, hanem egy olyan szerződést is kötöttek a csengeri nő örökségére, amelyben M. Mária 800 millió forintot akar ajándékozni Kósa Lajos édesanyjának. Ezen az iraton pedig minden olyan adat szerepel, a képviselő anyjának bankszámlaszámát is beleértve, ami a pénz átutalásához szükséges. Kósa Lajos képviselő erre már nem tudott vagy nem akart magyarázatot adni, mindössze annyit mondott, hogy megteszi a feljelentést az ügyben. Feljelentésének azonban nem találtuk nyomát az üggyel kapcsolatban eddig megjelent hivatalos tájékoztatásokban. Se a rendőrség, se az ügyészség nem adott ki semmilyen közleményt feljelentéséről és az az alapján indult eljárás eredményeiről.

A Nemzeti Nyomozó Iroda már az első cikk megjelenése után

nyomozást indított ismeretlen tettes ellen csalás gyanújával.

Felhívást is közzétettek, azt írták, hogy várják azok jelentkezését, akiktől a csengeri nő a németországi örökséghez való hozzájutás ürügyén az elmúlt évek során kölcsönt kért és kapott.

Sz. Gáborné az egyik bulvárlapnak elismerte, hogy tartozásai vannak, de azt állította, hogy a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt nem tudták visszafizetni a kölcsönöket, a férje emiatt lett öngyilkos. A családban az ügy miatt történt még egy tragédia, a büntetőeljárás ideje alatt a csengeri asszony felnőtt fia is öngyilkos lett.

A közérdekű ügyekben tett feljelentéseivel hírnevet szerző Tényi István hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás gyanújával tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen, ám a hatóság ebben az ügyben nem indított nyomozást.

2018. március végén Helmeczy László M. Mária ügyvédjeként volt az ATV stúdiójában vendég, és ott egy olyan újabb dokumentumról beszélt, ami már arról szólt, hogy Kósa Lajos is előnyben részesült volna egy ügyvéd által ellenjegyzett ajándékozási szerződéssel. Helmeczy a részleteket sűrű homályban hagyta, csak annyit árult el, hogy az előny ez esetben nem pénzt jelent, hanem valami „egyebet”. De ennél többet nem mondott, még az „előny” értékére vonatkozóan sem, annyit mondott csak, hogy „azt nem tudja megsaccolni”. (Vélhetően arra a nagyvonalú ajándékra tett itt dodonai célzásokat az ügyvéd, amelyről az elmúlt napokban cikkezett a sajtó, hogy tudniillik csinos kis részvénypakettet kapott volna egy nagybank papírjaiból ajándékba Kósa Lajos.)

Ekkor már nagy erőkkel folyt a nyomozás az ügyben, Helmeczy László 2018. március végén a 444-nek azt nyilatkozta, hogy kezdeményezi Kósa Lajos tanúkénti meghallgatását és Sz. Gáborné P. Máriával való szembesítését is.

Közben Sz. Gáborné áprilisban elhagyta az országot. Svájcba utazott öröksége ügyeinek intézése és gyógykezelés végett. Ezután kiadták ellene a nemzetközi elfogatóparancsot, Svájcban kiadatási őrizetbe került, a rendőrség szállította haza, és azonnal előzetes letartóztatásba helyezték.

m. Máriát szeptember 20-án a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek osztálya hallgatta ki gyanúsítottként.

M. Mária írásban tett vallomást, amit a Független Hírügynökség hozott nyilvánosságra.

Részlet M. Mária vallomásából:

Én az elmúlt években arról győződtem meg a részemre megküldött okiratokból – amelyeket megmutattam közjegyzőknek, kül- és belföldi ügyvédeknek, jogászoknak, közgazdászoknak –, hogy igen jelentős vagyont örököltem külföldön, ezért kötöttem ennek a vagyonnak az ismeretében közjegyző előtt szerződést a befektetésre Kósa Lajos országgyűlési képviselővel, aki a birtokomban, valamint a dr. Péteri István ügyvéd birtokában lévő iratok alapján ajánlotta fel a segítségét, úgy, hogy többször is eljárt velem együtt külföldön és Svájcban is.

2018 szeptemberében Helmeczy László ügyvéd a Független Hírügynökségnek adott interjúban még mindig azt hangoztatta, hogy kezdeményezte Kósa Lajos meghallgatását. Az ügyvéd szerint magyarázatot kell kapnunk Kósától arra, hogy miért ment el a közjegyzőhöz, illetve ha elismerte az ott készített okirat valódiságát, később miért közölte azt, hogy az hamisítvány.

Helmeczy ebben az interjúban részletesen beszélt M. Mária Kiskun Tender Kft.-vel kapcsolatos ügyéről is. Ez az a cég, amely feljelentette a csengeri asszonyt, ám szerepe a történetben lényegesen fontosabb ennél.

Helmeczy az interjúban – M. Mária elmondása alapján – nem kevesebbet állított, mint hogy a csengeri nő úgy kapott pénzösszegeket a Kiskun Tender Kft.-től, hogy ő azokat nem kérte, sőt, nem is neki szánták. „Ez olyan pénz volt, amelyet rajta keresztül fizetett a cég, számára ismeretlen ellenszolgáltatás fejében valakinek. Ő ennek az embernek át is adta a pénzt, de nem akarja megnevezni, hogy ki volt az.” (Akit akkor még nem neveztek meg, az elmúlt napokban egyértelműen megtették: Kósa Lajoshoz kerültek ezek a Kiskun Tendertől kapott pénzek – legalábbis a csengeri asszony nyilvánosságra került vallomása szerint.)

Helmeczy László az interjúban elmondta azt is, hogy

több mint egy éven keresztül érkezett folyamatosan pénz ettől a cégtől Sz. Gábor és felesége közösen vezetett számlájára. Először tízmillió, aztán három, kettő, szinte havi rendszerességgel, jelenleg a 68 millió forintot is meghaladja a kölcsön. Nem igaz, hogy az asszony kért ettől a cégtől pénzt minden hónapban. (...) Még csak kölcsönszerződés sem volt közöttük. Megkérte valaki, hogy miután ő nem kaphatja meg közvetlenül a pénzt, utalják a Sz.-ék számlájára, és ő majd felveszi készpénzben, és úgy továbbítja annak a valakinek. Hiánytalanul továbbították is, sokéves barátság volt a címzettel, fontos ember is volt, éppen ezért nem kértek elismervényt róla soha.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy ebből hogy lett aztán utólag kölcsönügylet. Úgy, hogy amikor hiányzott a Kiskun Tender könyveléséből ez a pénz, akkor keresték meg Sz.-nét, hogy írjon már alá utólag egy tartozáselismerő nyilatkozatot, hogy kölcsönt kapott tőlük. Később egy személyi váltást követően tett feljelentést a Kiskun Tender a csengeri asszony ellen.

Porszem kerülhetett a gépezetbe

M. Mária még 2018. október végén is előzetesben ült, sőt, ekkor a Mátészalkai Járásbíróság Sz. Gáborné M. Mária előzetes letartóztatását 2019. január 7-ig meghosszabbította, majd meghosszabbították a fogva tartását is.

Időközben az is kiderült, hogy Kósa Lajos édesanyjának 800 milliós ajándékozási szerződése megkötése előtt ugyanilyen összegű ajándékról született egy korábbi megállapodás, annak a kedvezményezettje még Kósa felesége lett volna, sőt kötöttek szerződést hasonló jutalomról a Kósa Lajoshoz közel álló Orendi Mihály javára is.

Ennek ellenére Kósa Lajost tanúként sem hallgatta meg az ügyben a nyomozóhatóság, hiába kérte ezt az ügyvéd egyre határozottabban a sajtónyilvánosság erejét is igénybe véve.

Helmeczy ezeket a sajtóban való megszólalásait az ügyben felhasználta arra, hogy egyre több releváns információt hozzon nyilvánosságra, amivel egyre erőteljesebben tud érvelni amellett, hogy miért megkerülhetetlen Kósa Lajos tanúkénti meghallgatása. Egyik alkalommal például arra hivatkozott, hogy Kósa Lajos, a Fidesz korábbi alelnöke, aki Sz.-né hagyatéka ügyében

nemcsak itthon, de külföldön is eljárt, a nagy összegű hagyatékra tekintettel szerződéseket kötött, amelyeknek vagy Kósa vagy közvetlen hozzátartozói voltak a kedvezményezettjei.

Vagyis ezekből azt a következtetést vonta le az ügyvéd, hogy ha a közgazdász végzettségű politikusnak ezek az örökségről szóló dokumentumok meggyőzőek voltak, akkor vajon a kevésbé iskolázott csengeri háziasszony számára miért ne lettek volna hitelesek. Az ügyvéd szerint Sz.-nének ugyanolyan joga tévedni egy jogállamban, mint például Kósa Lajosnak vagy dr. Péterfy István ügyvédnek, vagy éppen Orendi Mihálynak. (Orendit, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezető igazgatóját, aki a csengeri örökösnővel közös cégben is érdekelt volt, Kósa bizalmasaként tartották számon ebben az időben.)

Helmeczy azt is mondta ebben az interjúban, hogy eddig egyetlen tanú sem állította, hogy Sz.-né őt csalárd módon becsapta volna. Ezt Kósa Lajos mondja, őt viszont egyelőre nem hajlandóak tanúként meghallgatni.

2018 decemberében már tíz hónapja tartott a nyomozás az ügyben, amikor házkutatást tartottak a csengeri örökösnő és mindhárom gyereke otthonában, és iratokat vittek el. Zárolták M. Mária vagyonát is.

2019. június 21-én Sz. Gábornét kiengedték az előzetesből, házi őrizetbe került, és nyomkövetőt kellett viselnie.

2020. február 27-én a Magyar Narancs adja hírül, hogy Sz. Gáborné M. Mária házasságot kötött Pólus Péterrel.  Ennek a büntetőügy szempontjából jelentősége van, hiszen a férj az ügy tanúja volt, a házasságkötés után azonban megtagadhatja a vallomástételt házastársára. A neve is megváltozott. Cikkünk további részében P. Máriaként szerepel a neve.

2020. augusztus 5-én ismét elrendelte a Mátészalkai Bíróság a csengeri örökösnő letartóztatását.

2020. november végén a Mátészalkai Járási Ügyészség emelt vádat P. Mária ellen húsz rendbeli csalás miatt. A vádirat szerint húsz sértettnek mintegy 780 millió forintos kárt okozott azzal, hogy külföldi örökségének megszerzéséhez kölcsönöket kért, noha az örökség nem is létezett.

A vádirat szerint a nő a csalásokat még 2009-ben kezdte azzal a történettel, hogy külföldön élő édesapja után nagy vagyont örökölt, de annak megszerzése költséges.

Mindezért kölcsönöket kért a sértettektől, cserébe pedig anyagi viszonzást ígért. A vádlott édesapja egyébként csak évekkel később, 2014-ben hunyt el Magyarországon, de nem maradt utána vagyon. Az ügyészség szerint a nő elhitette a sértettekkel, hogy a külföldön örökölt vagyonhoz kimagaslóan nagy értékű részvénycsomagok, üzleti és egyéb vagyoni részesedések, valuta- és forintbetétek, értékpapírok és drága ingatlanok tartoznak, melyek megszerzéséhez külföldi ügyvédeket kell fizetnie, a vagyon kezeléséhez tanácsadókat kell bevonnia, illetve bonyolult jogügyleteket kell előkészítenie és elintéznie a pénzintézeteknél.

A csaláshoz – az ügyészség közleménye szerint – P. Mária magyar ügyvédi és közjegyzői okiratokat készíttetett, amelyekben titoktartást vállaltak a sértettek. A nő többeknek is hozzáférést biztosított a saját e-mail-fiókjához, amiben a hagyatékkal kapcsolatos fiktív levelek voltak, ezeket a vádlott készítette.

A sértetteknek okozott kár 1 millió 400 ezer forinttól 387 millió forintig terjedt, melyből csupán 3 millió 950 ezer forint térült meg.

2021. február elején az előkészítő tárgyaláson a Mátészalkai Járási Ügyészség tíz év szabadságvesztést és tíz év közügyektől eltiltást ajánlott fel a Mátészalkai Járásbíróságon arra az esetre, ha a nő elismeri a bűnösségét a különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás ügyében, valamint ha lemond a tárgyaláshoz való jogáról. A csengeri örökösnő jelenleg a nyíregyházi börtönben tölti előzetes letartóztatását, P. Mária az ügyészség ajánlatát elutasította, a tárgyalás megtartását kéri.

Az elmúlt hetekben P. Mária korábbi védekezési stratégiáját megváltoztatva Kósa Lajos szerepére nézvést egyértelmű vallomást tett a legutóbbi bírósági tárgyalásán. Ebbe a stratégiába illeszkedő nyilatkozatokat tesz védőügyvédje is a sajtóban. Eszerint vesztegetési pénz volt az a 68 millió forint, amit az útépítéssel foglalkozó Kiskun Tender Kft.-től kapott, és amit ő Kósa Lajosnak továbbított – ezt az utóbbi időben ismét aktív, volt ellenzéki politikus, Juhász Péter videójában mondta el Helmeczy László.

A hvg.hu február 18-án – nyomozati iratokra hivatkozva – arról számolt be, hogy Kósa Lajos négyszer is találkozott Svájcban a csengeri örökösnővel. Egy alkalommal Zürichben két bankban és egy ügyvédnél is jártak közösen abból acélból, hogy a politikus rendelkezhessen a nő állítólagos svájci bankszámlája felett. Az egyik privát bankban exkluzív környezetben fogadták őket. Erről maga Kósa számolt be a rendőröknek, vagyis Kósa Lajost is meghallgatták valamilyen minőségben a nyomozás során.

Kósa a zürichi élményeiről azt vallotta a rendőröknek, hogy ezek a tárgyalások

azt a meggyőződést alakították ki bennem, hogy örökség nincs.  (...) Mária ezzel kapcsolatos állításai hamisak, és ezek után a minimálisnál is kevesebbre korlátoztam a vele való kapcsolatomat

– idézte az hvg.hu a rendőrségi dokumentumot.

Erre P. Mária úgy reagált a mátészalkai bírósági tárgyaláson, hogy „Kósa Lajos a tanúvallomásában azt nyilatkozta, hogy úgy fogadtak minket a bankban, mint a királyokat, és ezek után azt a következtetést vonta le Kósa úr, hogy nincs hagyaték. Elfogadott elég sok ajándékot és befektetéseket, semmit nem utasított vissza” – adta hírül a hvg.hu.

A nyomozati iratanyag egy része közben eljutott Csárdi Antal országgyűlési képviselőhöz, az LMP frakcióvezető-helyetteséhez is, aki a Facebook-oldalán idézett is belőle.

Elmondása szerint Kósa Lajos megkérte Sz. Gábornét, hogy egy uniós projekt kapcsán járó pénzösszeget utalhassanak Sz. Gáborné számlájára, mert Kósa Lajos a pozíciója miatt nem kérheti a saját számlájára. Elmondása szerint Kósa Lajos megkérte őt, hogy a könyvelés miatt írja alá, hogy ez az összeg kölcsön, és hivatkozzon az örökségére. Kósa Lajos és sofőrje felváltva mentek a pénzt átvenni Sz. Gábornétól több részletben.

Csárdi Antal képviselő szerint ez alapján nem átverésről vagy „ordító ostobaságról” van szó, hanem egy nagyon komoly korrupciógyanús ügyről. Közölte, hogy további írásbeli kérdést intéz a legfőbb ügyészhez és a belügyminiszterhez, hogy kiderüljön, folyik-e ezekben az ügyekben eljárás, valamint hogy az ügyészség miért nem hallgatta meg tanúként Kósa Lajost, illetve a bíróság is miért nem rendelte el Kósa meghallgatását.

Közvetlenül cikkünk megjelenése előtt a Fidesz-frakciótól kaptunk egy megszólítás nélküli levelet, amelyben Kósa Lajos azt írja: 

A »csengeri örökösnőről« szóló cikkekben szereplő, személyemről szóló feltétélezésekről kijelentem: semmiféle jogcímen, semmilyen összeget, vagyoni értéket soha nem fogadtam el, nem vettem át, sem a bíróság előtt álló személytől, sem mástól. Minden egyéb állítás alaptalan. Minden eszközt igénybe veszek az engem ért sérelmek orvoslására. A bírósági eljárás lezárásáig nem nyilatkozom az ügyről. Kósa Lajos, országgyűlési képviselő

(Borítókép: Kósa Lajos. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)