Bonifác
10 °C
16 °C

Merénylet az olvasás ellen az új magyarérettségi?

D  VG20200506015
2021.03.02. 11:37
A 2023–2024-es tanévtől átszabják az érettségi rendszert, a magyart érintő módosítások pedig azonnal erős kritikát kaptak. A Nemzeti Pedagógus Kart és az éles bírálatot megfogalmazó Magyartanárok Egyesületét kérdeztük az ügyről.

A vizsgakövetelményeket érintő változásokról Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Index kérdésére elmondta, hogy két részre bontaná az újításokat. A Közlönyben kihirdetettek többségében technikai jellegűek, az érettségi szerkezetét érintik, és tantárgyanként eltérő, hogy mit jelentenek.

A természettudományos tárgyaknál a szóbeli vizsgák gyakorlati részénél nem kell kötelezően kísérletet végezni, ezt ki lehet váltani egy projekt benyújtásával, annak elemzésével, és erről a bizottság tehet fel kérdéseket.

Az idegen nyelveknél növekszik a szóbeli szerepe, több pontot lehet vele szerezni, mint eddig.

Én ezt alapvetően helyes iránynak tartom. Bár az írásbeli objektívebb műfaj, de az idegen nyelvek esetén a kommunikáció a legfontosabb

– vélekedik Horváth Péter.

A digitális kultúrába bekerül a programozás, ami tartalmában komolyabbá és nehezebbé teszi az informatikaérettségit. A vizuális kultúrában (leánykori nevén: rajz) lesz helyszíni alkotómunka is.

A technikain túl, a konkrét tartalmi részt illetően még nincs hivatalos változás, például a Nemzeti Pedagógus Karnak szerdáig kellett véleményeznie a terveket, de a Magyartanárok Egyesülete nem is kapta meg előzetesen ezt a dokumentumot, pedig érintettek a történetben.

Az Oktatási Hivatal az erre vonatkozó kérdésünkre a következő választ adta: „A tárca előzetes véleményezésre küldte meg a részletes érettségi vizsgakövetelményeket a Nemzeti Pedagógus Kar részére. Ezt követi majd egy tágabb véleményezési kör, amelyben egy már kiforrottabb dokumentumot véleményezhetnek.”

Mi a gond a magyarral?

A Magyartanárok Egyesülete erős kritikát fogalmazott meg, többek között 80 éves visszalépést is emlegettek. Lapunk kérdésére az alelnök, Fenyő D. György foglalta össze az irodalmat érintő legfontosabb fejleményeket. Lesz egy 20 pontos „irodalmi feladatlap”, ami álláspontjuk szerint ellentétes a modern kompetenciafejlesztéssel:

A sok tény és adat bemagoltatása mellett nem marad idő az olvasás megszerettetésére és a szövegek megértésére, pedig ez lenne a legfontosabb cél. Ebben a koncepcióban a mélységelv helyett a szélességelv érvényesül, mélységi megértés helyett csak felületes áttekintése lehet a diákoknak

– mondta Fenyő.

Ezzel szemben kivették az érvelést és a gyakorlati szövegalkotást. Az utóbbi feladattípusban a hétköznapi életben is előforduló műfajokat kellett használni, például motivációs levelet írni.

Az egyesület szerint az érvelés is olyan képesség, amire egy demokráciában mindenkinek szüksége van, ezzel tudjuk megvédeni az álláspontunkat, és ezáltal lesz képességünk arra, hogy megértsük mások érveit. Az összehasonlító műelemzés eltávolítását is fájó pontnak tartják, ez az irodalomban volt opció, itt a gyerekek konkrét, előttük lévő szövegeket kellett hogy értelmezzenek.

Bekerült viszont a „témakifejtő esszé”. Ezt megfoghatatlannak látják, és Fenyő szerint valószínűleg úgy kell majd számot adniuk a diákoknak az irodalmi műveltségükről, hogy nem lesz náluk szöveg, ezért csak az emlékezetükben megmaradt tudáselemekre és megtanult műelemzésekre alapuló írásokat tudnak majd beadni.

A másik fontos változás, hogy az eddigi hat kötelező szerző (József Attila, Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi) mellé bekerült négy új: Jókai, Mikszáth, Vörösmarty, valamint Herczeg Ferenc – utóbbi a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója.

Ez azért probléma, mert túlterheli az időkeretet, ráadásul komplett életművekkel kell foglalkozni, ami több mű értelmezését igényli, a szerzők pályaíveivel és különböző korszakaival együtt

– fejtegeti Fenyő, aki szerint például a XIX. századi Vörösmartyt eleve sokkal nehezebb feladat olvasni és megérteni, mint a XX. századi Kosztolányit.

Herczeg Ferenc bekerülését pedig az életműve és az irodalmi megítélése alapján is teljesen indokolatlannak tartjuk

– teszi hozzá.

További újítás, amit helyesnek gondolnak, a határon túli irodalom beemelése, de érthetetlen, hogy ez miért csak az erdélyi, a délvidéki és a kárpátaljai írókat jelenti, a felvidékieket és a nyugati emigránsokat valamiért nem.

Túlzás?

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a megfogalmazott kritikákat úgy kommentálta, hogy egyik szervezettel sem kíván vitázni, és nem is magyar szakos tanár, de annyival kiegészítette ezt, hogy

nem szeretek ilyen nagyokat mondani és licitálni, hogy hány éves visszalépés történt, erős túlzásnak érzem az ilyen kijelentéseket. Persze bármelyik verzió mellett és ellen is lehet felhozni érveket, de én nem gondolom, hogy minden változás rossz lenne.

Azt amúgy sem tartja valószínűnek, hogy például az irodalmi műveltségi teszt kizárólag nevekből és évszámokból állna. Leszögezte,

ha ez így lenne, magam is tiltakoznék ellene, de nem hiszem, hogy bármilyen modernizációellenes szándék van az ezt kidolgozók fejében.

Horváth kérdésünkre azt is elárulta, nem tudják, hogy a véleményezésük után mikor kerülhetnek elfogadásra a tartalmi változások, de ezeket az első érintett vizsgák megkezdése előtt két évvel kell rögzíteni. A rendelet szerint 2023–2024-től vezetik be, tehát első alkalommal 2024-ben érettségiznek eszerint.

A pedagóguskar elnöke annak kifejezetten örül, hogy nem csak 2022-ben értesülnek a követelményekről, mert az érettségi az odavezető útra is hatással van, és a pedagógusoknak fontos tudnia, hogy mire fektessenek nagyobb hangsúlyt az évek során.