Ezrek halnak meg évente Magyarországon miatta, de mit teszünk ellene?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számítása szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. Az Európai Bíróság februárban ítélte el Magyarországot a rossz levegőminőség miatt, és azt is részletezték, hogy az ország három térségében éveken keresztül állt fenn a jogsértő gyakorlat.

Az érintett területek Budapest, a Sajó-völgy és Pécs. Mindhárom körzet esetében a szálló por rendszeresen és tartósan túllépte a PM10-részecskékre vonatkozó napi határértéket, amit uniós rendelet szabályoz.

Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezettségi szakértője kérdésünkre kifejtette, hogy Magyarország ellen már az uniós csatlakozás után pár évvel kötelezettségszegési eljárás indult (jelenleg a nitrogén-dioxid-szennyezés miatt is folyik eljárás), mert a szálló porra vonatkozóan nem teljesítettük az előírásokat. Ez jutott el a bíróságig, és ebből következett a februári elmarasztalás.

Simon szerint az a legfontosabb az egész ügyben, hogy kimondták:

Magyarország nem teljesítette az előírt határértékeket, és nem is tett érdemi lépéseket a javulás érdekében.

Nem magyar sajátosság

Több tagállam ellen is indítottak eljárást ezen a területen, de a szakértő leszögezi, hogy

hazánkban az egyik legmagasabb a lakosságarányos életvesztés a légszennyezés miatt az EU-ban. 2020-ban Lengyelországgal szinte holtversenyben voltunk a harmadik helyen, Bulgáriában a legrosszabb a helyzet.

Az Európai Unión kívül egyébként a Nyugat-Balkánon és Dél-Ázsiában még súlyosabb problémát jelent a légszennyezés.

Mit lehet tenni?

Európa több országában is sikerült 20-30 százalékkal csökkenteni az áldozatok számát, de Magyarországon még mindig tíz százalék alatti ez az érték. Simon Gergely úgy gondolja, hogy a megfelelő intézkedésekkel itthon is érhetnénk el eredményeket.

A szennyezés fő forrásai a lakossági fűtés, a mezőgazdasági tevékenység és a közlekedés. Ez általában térségenként eltérő, Észak-Magyarországon meghatározó a fűtés, sokan például bálás ruhát és építési hulladékot vagy műanyagot égetnek. A nagyvárosi közegben viszont sokkal jelentősebb szerepe van a fűtés mellett a közlekedésnek, azon belül is a dízeljárműveknek.

Egyre több nyugati nagyvárosból tiltják ki a legszennyezőbb autókat, és jellemzően Németországból érkezve ezek tömegével jelennek meg a hazai használtautó-piacon. A Greenpeace ezért kéréssel fordult a kormányhoz:

Nevezhetjük roncsautóimport-tilalomnak is, a kormány ígéretet tett rá korábban, de egyelőre nem korlátozták az ilyen gépjárművek behozatalát.

Egy általános épületfelújítási programot is várnak a döntéshozóktól, fűtéskorszerűsítéssel és energiahatékony szigeteléssel, a lakásfelújítási támogatást jó kezdeményezésnek tartják. Ezek mellett szükségesnek látják az illegális hulladékégetés felszámolását is – megfelelő szociális tűzifaprogrammal karöltve.

Azt is várják a kabinettől, hogy segítsenek a városoknak a tömegközlekedési parkok korszerűsítésében, például Budapesten a régi Ikarus buszok elképesztő szennyezést produkálnak. A forgalomcsökkenés érdekében az ingyenes parkolás felfüggesztésére is javaslatot tettek. A főváros irányába a legfontosabb kérésük, hogy kezdjék korlátozni és idővel kitiltani a 15–30 éves, extrém módon szennyező autókat Budapestről.

A Greenpeace szerint az azonnali intézkedésekre nem lehet kifogás a koronavírus-válság sem, sőt ez még inkább sürgetőbbé teszi azokat, mert a levegőszennyezés miatt súlyosabb lehet a betegség lefolyása.

Kérdéseinkkel kerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot a fűtés- és épületkorszerűsítésre vonatkozóan, ahogy a fővárost is azzal kapcsolatban, hogy napirenden van-e a szennyező autók kitiltása Budapestről. Amint megérkeznek a válaszok, frissítjük cikkünket.

(Borítókép: A fővárosban elrendelték a szmogriadót a levegő romló minősége miatt  2017. január 2-án . Fotó: Mohai Balázs / MTI)