- Belföld
- czeglédy csaba
- költségvetési csalás
- bűnszövetkezet
- kecskeméti törvényszék
- szegedi törvényszék
- mentelmi jog
- fordított adózás
Czeglédy szerint szabályosan jártak el

További Belföld cikkek
-
Változékony időjárással indul a hét, esőben és napsütésben is lesz részünk
- Újabb részletek derültek ki a Ráckeresztúron meggyilkolt nőről
- Megszólalt a fonói gyillkossággal vádolt férfi barátja: mindenki tudta, hogy „fóliázik”
- Orbán Viktor az angolokat kifütyülő gyerekekről: Akkor láttam, hogy itt még lesznek nagy dolgok
- Lázár János: A Pride olyan, mint a dohányzás, mindkettőtől meg kell védeni a gyerekeket
Március 2-án a vádlotti vallomások ismertetésével megkezdődött a Kecskeméti Törvényszéken a Czeglédy Csaba és társai elleni büntetőper. Hosszú volt az út idáig, hiszen 2020 januárjában a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki.
A per lényege
A vádirat szerint Czeglédy Csaba és 22 bűntársa egy olyan számlázási láncot alakítottak ki, amely arra törekedett, hogy a munkaerő-közvetítés kapcsán felmerülő közterhek megfizetését elkerüljék, és a láncolat végén található szombathelyi székhelyű Human Operator Zrt. jogosulatlanul igényelhesse vissza az áfát.
Czeglédy Csabáról, a büntetőper 45 éves elsőrendű vádlottjáról annyit tudni kell, hogy 1998 óta – rövid megszakítással – baloldali önkormányzati képviselő Szombathelyen, a 2006-os ciklusban alpolgármester is volt. Politikusi tevékenysége mellett a 2010. december 31-e óta működő Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda keretében többek közt baloldali politikusokat képviselt sajtó- és helyreigazítási perekben, így Gyurcsány Ferencet és Botka Lászlót is. Ügyvédi tevékenységével egy időben iskolaszövetkezeti elnöki tevékenységet is ellátott. Czeglédy nem először áll bíróság előtt, 2002-ben adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértésének vétsége miatt egy év négy hónap börtönbüntetésre ítélték, amelynek végrehajtását két évre felfüggesztették. A mostani ügyben 2017 júniusában tartóztatták le, és másfél évet ült előzetesben. A Szegedi Törvényszék 2019-ben megszüntette vele szemben a büntetőeljárást, mert az európai parlamenti választáson a Demokratikus Koalíció listájának 36. helyén szereplő képviselőjelöltként mentelmi jog illette meg. 2019. október 13-tól önkormányzati képviselő Szombathelyen, a szociális és lakásbizottság elnöke.
A Csongrád Megyei Főügyészség a Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt két évvel ezelőtt, 2019 februárjában emelt vádat a Szegedi Törvényszéken. A vád szerint a bűnszervezet összesen 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. Czeglédy Csabát pedig, aki a bűncselekményekből legalább 387 millió forinttal gazdagodott, bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolták meg.
Czeglédyék – mi másról? – koncepciós perről beszélnek. Ehhez képest a Szegedi Törvényszék korábban előkészítő ülés keretében három év, illetve két év hat hónap börtönre ítélt jogerősen három olyan vádlottat, aki
beismerte bűnösségét, és a büntetésről az ügyészséggel egyezséget kötött.
Mindhárman iskolaszövetkezeti elnökök voltak.

„Teljesítési segéd”
A szövevényes történetben a Human Operator Zrt. két generál alvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített magyarországi cégeknek. A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem vagy csak részben vallották be, illetve elmulasztották befizetni.
A vádirat szerint a megrendelők és Czeglédy cége között egy számlázási láncolatot építettek ki. Ténylegesen a Human Operator Zrt. munkatársai irányították Czeglédy Csaba utasításai szerint az alvállalkozóként közbeiktatott társaságokat, valamint a teljesítési segédnek nevezett iskolaszövetkezeteket.
Ebben a struktúrában az áfát az iskolaszövetkezeteknek kellett volna befizetniük, de ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget. A láncolat tetején álló Human Operator Zrt. viszont visszaigényelte az áfát az államtól.
Fordított adózás, az vajon mi?
Alapesetben az eladó által kiállított számla tartalmazza az áfát, amelyet a vevő köteles kifizetni. Ha a vevő vállalkozás, vagy más adóalany, akkor elszámol az áfával a NAV felé. Fordított áfa esetén ennek épp az ellenkezője történik:
a fizetendő áfát a vevőnek kell megállapítania, az eladó a számlában nem számíthat fel áfát.
A fordított adózás nem választható; ha a törvényi feltételek fennállnak, akkor a fordított adózást kell alkalmazni.
A fordított adózás 2006. július 1-jétől létezik Magyarországon. A jogalkotók célja az volt, hogy megakadályozzák a jogtalan áfa-visszaigényléseket.
2015. január 1-jétől vezetették be a fordított adózást a munkaerő-kölcsönzési és az iskolaszövetkezeti szolgáltatás esetében. Ez azt jelentette, hogy 2015-től már a szolgáltatás igénybe vevője fizette az adót
a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében.
A Czeglédy-ügyben éppen az a csavar, hogy a bűnszövetkezet úgy fogadott be áfát tartalmazó számlákat alvállalkozójától és igényelte vissza az áfát, hogy azok adótartalmát senki, a bűnszervezet legalsó szintjén álló iskolaszövetkezetek sem fizették meg.
„Szabályosan jártunk el”
A büntetőper március 9-én a negyed- és tizenötödrendű vádlott, március 10-én pedig a nyolcadrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.
Cikkünk meg jelenése után Czeglédy Csaba levélben reagált a fordított áfára vonatkozó részre. Mint írta, ők szabályosan jártak el, a magyar szabályozás az uniós jogba ütközött. Ez szerinte a büntetőeljárásban csaknem egymilliárd forintot érint.
(Borítókép: Czeglédy Csaba a Nemzeti Választási Bizottság ülésén a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai székházában 2019. május 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)