Káosz az egészségügyben, még a távozók számában sincs konszenzus

Március 1-jével az egészségügyi dolgozók 96,3 százaléka, több mint 106 ezer szakember választotta az egészségügyi szolgálati jogviszonyba lépést. Az előzetes adatokhoz képest jóval kevesebben, alig négyezren döntöttek a kilépés mellett. A végső adatok beérkezésével megállapítható, hogy a korábban összesítettnél is kevesebben, az egészségügyi dolgozók alig 3,7 százaléka döntött az állami struktúrából való távozás mellett. Ezzel párhuzamosan közel 700 új belépő is érkezett a rendszerbe. A betegellátás mindenhol biztosított – tájékoztatta az MTI-t az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). A közlemény szerint 

a magyar orvosok, szakdolgozók és egészségügyben dolgozók szakmai elkötelezettségének köszönhetően a betegellátást veszélyeztető helyzet sehol nem állt elő, mindössze egy-egy intézmény esetében merült fel átmeneti humánerőforrás-hiány. Az intézményvezetők tájékoztatása szerint belső átcsoportosítással minden intézmény képes kezelni a helyzetet.

Az OKFŐ közölte: a továbbiakban is folytatja a tárgyalásokat az ágazat dolgozóival és szakmai szervezeteivel.

Korábban arról írtunk, hogy 110 ezer állami egészségügyi dolgozó 95 százaléka írhatta alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést a március 1-jei határidőig, amikor életbe lépett az ezt előíró törvény vonatkozó rendelkezése.

A kamara ötezer távozóval számol

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) összesítése szerint több mint ötezer egészségügyi dolgozó hagyta el a közfinanszírozott ellátást.

Hiányuk most, a járvány újabb hulláma alatt és utána, az újjáépítés során is fájó lesz. Csak remélhető, hogy van és lesz számukra visszaút

– írta szerdai helyzetértékelésében a kamara. A távozások okai között említették:

• A kollégáknak folyamatosan változó környezetben, a MOK többszörös kérése ellenére igen rövid idő állt rendelkezésre a szerződéseik megismerésére és a felelős döntésre.
• Alapvető kérdésekben (mint amilyenek az ügyeleti munkaórák díjazása, az ügyelet utáni pihenőnap díjazása) nem született jogszabály által garantált megoldás, hanem ismét helyi alkuk döntöttek.
• Az eredeti, sokat vitatott egészségügyi jogviszonyról szóló törvényt finomító, de bármikor megváltoztatható OKFŐ-utasítások nem kaptak kellő publicitást, és nem csökkentették kellően a kezdeti ellenérzéseket.
• Egyes intézmények vezetői zsarolás jellegű presszióval próbálták rákényszeríteni a kollégákat az aláírásra.
• Az ismét súlyosbodó Covid-helyzet többlet lelki terhet adott a döntésnek.

A kamara szerint a több ezer alá nem író bizonyítja, hogy a váltás a szükségesnél és indokoltnál sokkal több feszültséggel, konfliktussal járt.

A MOK arra figyelmeztet, hogy az elkövetkező 6-12 hónap vízválasztó lesz a magyar egészségügy történetében. Kiderül, hogy sikerül-e a szükséges korrekciókat elvégezni, eredményes lesz-e az egészségügy átfogó átalakítása, tud-e hatékonyabb lenni az új működési forma, és kialakul-e egy átláthatóbb, szabályozott működésű, fenntartható, beteg és dolgozói biztonságot egyaránt javító szerkezet és működés. Az orvosi kamara további egyeztetéseket javasol az egészségügyi dolgozók és a kormány között, hogy a felmerülő problémákat orvosolni lehessen.

(Borítókép: Ápolónő az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. február 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)