Az országok társadalmi jövőképességét mérik a Corvinus kutatói

A Corvinus Egyetem (BCE) kutatói által összeállított, nyilvánosan elérhető index azt mutatja meg, hogy az egyes államok mennyire tudják biztosítani a jó élet feltételeit a változó társadalmi, kulturális, geopolitikai és technológiai körülmények között.

A társadalmi jövőképesség index (Social Futuring Index - SFI) nevet viselő projekt 36 OECD országot vizsgál 28 ökológiai-geopolitikai, technológiai, szocioökonómiai és kulturális indikátor alapján, ehhez meglévő, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokat használtak fel – idézi a MTI Csák Jánost, a projekt vezetőjét.  

Az index felállításához először meg kellett határozni, hogy melyek azok az „emberi jók", amelyek tértől és időtől függetlenek, és amelyeket minden társadalom igyekszik biztosítani, továbbadni és újratermelni – mondta Csák János. 

A négy jó, melyekhez pontszámokat rendeltek a rangsor felállításakor: 

• a béke és biztonság (40 pont)
• a kötődés (30 pont)
• a gondoskodás (20 pont)
• és az egyensúly (10 pont). 

A rangsor alapján Kanada áll az első helyen 70 ponttal (maximum 100 pont érhető el), Magyarország pedig Lengyelországgal osztozkodik a 8. helyen 52,6 ponttal, a sort pedig Mexikó zárja a maga 35,6 pontjával. A legjobb negyedbe tartozó országok rangsora a következő:

1. Kanada – 70 SFI pont
2. Ausztrália – 62,7 SFI pont
3. Norvégia – 61,3 SFI pont
4. Izland – 59,6 SFI pont
5. Dánia – 54,9 SFI pont
6. Finnország – 54 SFI pont
7. Észtország – 53,4 SFI pont
8. Lengyelország – 52,6 SFI pont
9. Magyarország – 52,6 SFI pont

Aczél Petra kutató hangsúlyozta: középpontban a jövőképesség fogalma áll, amelynek lényege a rendezett életet biztosító társadalom, amely képes a változásokat tanulással, előrelátással kezelni, és a saját maga számára kedvező változásokat előidézni.

Ez erősítette meg Szántó Zoltán, a BCE Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont vezetője, mondván: 

Nem azt akartuk mérni, mennyire boldogok ma az emberek egy országban, hanem azt, ha bizonyos feltételekkel rendelkezik egy társadalom, akkor hogyan fog tudni felkészülni a jövő változásaira, hol tarthat majd potenciálisan évek múlva.

Egyébként Magyarország az „egyensúly" tekintetében első helyet szerzett, ami azt jelzi, hogy Magyarországot más államokkal összehasonlítva nem feszítik kirívóan nagy társadalmi különbségek, „egyenlőbb" sok más európai országnál. Például a bérhányad Magyarországon egy nagyon alacsony szintről emelkedett jelentősen az elmúlt évtizedben, úgy, hogy a legnagyobb emelkedés a legszegényebb rétegeknél volt tapasztalható – tette hozzá Csák János.