Rudolf
2 °C
13 °C

Félreértett díszkertészet, avagy támadás a jó ízlés ellen?

IMG 20210317 130818
2021.03.18. 06:11
Ujjongunk a beköszöntő tavasznak, gyönyörködünk az ébredező természetben, kedvtelve sétálunk a szabadban, a kertvárosi utcákon a gondozott kertek látványán legeltetjük a tekintetünket. De a sok szépség mellett egyre gyakrabban válunk vizuális merénylet áldozatává: kerti törpék, mindenféle kerámiaállatok, színesre festett sziklák, madártollak, szélmalmocskák, művirágok, gipsz oroszlánok, manók égetik a retinánkat, és a giccsparádé olykor a társasházak közös használatú kertjeiben is pusztít. Az Index megkérdezett egy kertész szakértőt, mi a véleménye minderről.

Mindenek előtt azt a legfontosabb tisztázni, hogy egyáltalán mit takar a kert fogalma – mondja Megyeri Szabolcs, a Kertész.blog.hu szerzője. A kert nem más mint, a természet egy darabkája, ami az ember nélkül halott lenne. És mivel tény, hogy sokféle kertépítési irányzat létezik, ezért érdekes kérdés, hogy mi ízléses és mi nem.

Azt, hogy egy magántulajdonú kertben mit engedhet meg magának a tulajdonos, az önkormányzatok szokták meghatározni, és – bár egységes szabályozás nincs – általában kikötik „a kert kertszerű használatát”, ami annyit tesz, hogy a kerítésen belül is tartózkodni kell például az építési és egyéb hulladékok vagy autóroncsok tárolásától.

Kertszerű használat

Az egyik fővárosi városrészben, a kertvárosias XVI. kerületben a kertszerű használat konkrétan a bozótmentesítést, a kúszó-futó növények karbantartását és az ingatlanhatáron belül tartását jelenti, valamint azt, hogy amennyiben az ingatlan a talaj vagy a növényzeti viszonyai miatt a települési környezetre kedvezőtlen hatást gyakorol, akkor az ilyen viszonyok megszüntetése érdekében az érintett ingatlan tulajdonosát a polgármester kötelezi az ingatlan be nem épített részének kertszerű kialakítására, használatára.

Ez eddig rendben is van, de mi a helyzet akkor, ha a kert egy társasház közös tulajdonában van? Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen területekre? Mert vannak elrettentő példák, ezért megmutattuk Megyeri Szabolcsnak az Index fotóit, amelyek illusztrációként készültek ehhez a cikkhez.

A kertész azt mondta, minden hasonló esetben az a legfontosabb kiindulópont, hogy a társasház kertje általában közös tulajdon, vagyis éppen olyan, mint a lépcsőház, a tető vagy a lift. Ami azt jelenti, hogy ami ezeken a területeken történik, kizárólag a közgyűlés többségi határozatával történhet.

A konkrét képekről pedig úgy vélekedik, hogy azok szerinte is egy giccses és megosztó kertet ábrázolnak, de tapasztalatai alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a házban egy idős embernek az a kert jelenti az életet. Kis túlzással minden társasházban van egy ilyen lakó, aki saját kezébe veszi a közös területek „csinosítását” – teszi hozzá.

Nem akarom szegényt felmenteni, de tény, hogy nagyon sok esetben nem létezik közös határozat a közös kertről, és olyankor rendre megjelennek az olyan önjelölt lakók, akik kikapcsolódási és önmegvalósítási lehetőséget látnak a kertecske gondozásában, és a maguk ízlésvilága szerint formálják a közösség lakókörnyezetét, úgy, hogy az általában csakugyan nem felel meg a közízlésnek

– mondja Megyeri Szabolcs.

IMG 20210315 114215
Fotó: Sánta András

Az ilyen eseteket kellő rugalmassággal kell kezelni, vélekedik a kertész. Nem lehet azt mondani az érintettnek, hogy amit alkotott az egy ízléstelenség, mert vérig sértődik, ráadásul nem is érti, hiszen ő azt szépnek látja. Megyeri Szabolcs azt javasolja, hogy a ház képviselői higgadtan beszélgessenek el a kertet kisajátító nénivel vagy bácsival, és javasolják neki, hogy a földbe dugott partvisnyél karót a ház költségvetéséből kicserélnék inkább valami természetes anyagúra, ha ugyan feltétlenül szükség van rá, illetve vásároljon és ültessen a ház megfelelő növényeket, mondván, hogy az odahordott „díszek” is maradhatnak addig, ameddig a növényzet be nem borítja azokat.

Azért előnyös ilyen békés megoldást választani, mert hasonló esetekben az „elkövető” általában kizárólag érzelmi síkon gondolkodik, éppen ezért értelmetlen vele konfliktusba bonyolódni, mert várhatóan olyasmi érvei lesznek, hogy „én már mindenkinél előbb itt voltam” vagy éppenséggel, hogy „senki nem gondozza a kertecskét, mit fáj az a háznak”?

És ha végre megvan a közös akarat a társasházi kerttel kapcsolatban, akkor érdemes szakemberhez fordulni, mert a társasházi kertek menedzselése általában piszok nehéz ügy, de vannak jó példák, csak türelem, idő és alázat kell hozzá

-  zárja a témát Megyeri Szabolcs kertész.

(Borítókép: Sánta András / Index)