Parlament: terméketlen vita a jövőről

A következő hét év uniós forrásait jól kellene felhasználni – nagyjából ennyiben értett egyet az ellenzék és a kormány hétfőn az uniós források felhasználásával kapcsolatban az ellenzéki pártok kezdeményezésére tartott parlamenti vitában. Ettől eltekintve azonban mindkét oldal csak a saját narratíváját közvetítette: a kormánypártok képviselői egyszer sem mulasztották el megemlíteni, hogy mennyire rosszul tervezték a korábbi uniós költségvetési ciklusok forrásfelhasználását, illetve azt, hogy ráadásul a pénzek jelentős részét ellopták, ezért sem tudtak jól hasznosulni. Konkrét példaként legtöbbször a négyes metró ügyét emlegették fel a kormánypárti felszólalók, köztük Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a vita expozéjában arról beszélt az MTI tudósítása szerint, hogy az európai uniós forrásokat a lehető legnagyobb hatékonysággal a családok és a gazdaság javára kell felhasználni. Szerinte ezt a célt eddig is sikeresen teljesítette a kormány, jól áll az ország a forráslehívásban is. Közölte, hogy a 2021–2027-es költségvetési ciklus tervezésekor bátran építhetnek az előző időszak sikereire, tapasztalataira, de alkalmazkodni kell az új kihívásokhoz is, ezért a zöld és digitális fejlesztéseken nagy hangsúly lesz a következő években.

Úgy vélte, a magyar fejlesztési célok és stratégiák közel állnak az EU elvárásaihoz és céljaihoz, ezért remélhetőleg a magyar fejlesztési programokat jóváhagyják majd Brüsszelben is. 

A tét mindenesetre nem kicsi: Bánki Erik (Fidesz) kifejtette, Magyarország részesedése a következő hétéves fejlesztési forrásokból 30,8 milliárd euró, közel 11 ezer milliárd forint lesz, az európai újjáépítési alappal együtt pedig 51,6 milliárd euró, mai áron számolva közel 19 ezer milliárd forint áll rendelkezésre. Ezt Hörcsik Richárd képviselő azzal toldotta meg, hogy utóbbi forrás 62 százaléka hitel és 38 százaléka vissza nem térítendő támogatás.  A klíma- és környezetvédelemre koncentráló kilenc komponensből álló program költségvetésének harmada a közlekedésfejlesztést érinti, ami egybeesik Magyarország legfontosabb céljainak egyikével.

Hollik Istán a KDNP részéről azt találta fontosnak megjegyezni többek között, hogy a forrásfelhasználás a baloldali kormányok idején nem volt hatékony amiatt, mert „Gyurcsányék ezeket a pénzeket ellopták”. De gond volt a papíralapú pályáztatással és a pályázati informatikai rendszerrel is. Ezzel szemben szerinte a mostani ciklusban az volt a cél, hogy a források a kis- és közepes vállalkozásokhoz jussanak. 

Az ellenzék szerint az elmúlt tíz évben ment jobban a lopás

De nem maradtak adósok a forráslenyúlással vádaskodás terén az ellenzéki felszólalók sem. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke úgy fogalmazott, hogy joggal lehet attól tartani, hogy a következő évek uniós támogatásait nem az ország, az emberek kapják, hanem ugyanúgy ellopja a Fidesz, ahogy eddig is tette. Pedig ez a forrás történelmi lehetőséget adna arra, hogy a gazdaság és a társadalom eltorzított szerkezetét helyreállítsák, de a versenyképes gazdaság kialakítására, illetve egy igazságos, szabad, szolidáris Magyarország felépítésére is. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezt a vitát nem egy széles körű társadalmi egyeztetést követően a kormány kezdeményezte, holott egy normális országban ennek ez lenne a menete. 

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője is azt sérelmezte, hogy mindössze egy tizenhárom oldalas összefoglalót hozott nyilvánosságra a kormány arról, hogyan költene el hatezer milliárd forintot. Igaz, azt megjegyezte, hogy az abban megfogalmazott célok jók, bár azt már kétségbe vonta, valóban teljesíteni tudja-e a kormány ezeket. Szerinte arra is kicsi az esély, hogy a civil szervezetek és önkormányzatok észrevételeit a kormány beépítse a forrásfelhasználási programba. 

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője is a társadalmi egyeztetést hiányolta, egyúttal pártja nevében követelte, hogy a kabinet tegye közzé a részletes terveket. Továbbá azt is elmondta, hogy legyen egyértelműbb, hogyan javulhat a források révén az energiahatékonyság. Szükségesnek tartaná az energetikai felújítások legalább évi 300 milliárd forintos állami támogatási szintjét is. Mindez a klímavédelmen túl munkahelyet teremtene, és a légszennyezettség szintjét is javítaná – hangsúlyozta. Hiányolta a szélenergia kihagyását a tervekből.

A DK-s Varju László főként azt hangsúlyozta statisztikai adatok sorolásával, hogy mennyire nem sikerült olyan mutatókban előrelépést elérni az uniós források elköltése után sem, mint a leszakadó régiók gazdasági fejlettségének növelése vagy a szegénység csökkentése. Úgy fogalmazott, hogy 

lehet, hogy az uniós források 109 százalékát hívta le az ország, de annak ötven százalékát ellopták.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Next Generation EU helyreállítási alapból beérkező források nemcsak a gazdasági növekedésre, hanem a központi költségvetés likviditási helyzetére is hatással lesznek. Az elmúlt években ugyanis az uniós támogatások utólagos elszámolása a központi költségvetés számára jelentős finanszírozási kihívást jelentett, mivel sokszor egy év is eltelt a nemzeti forrásból fizetett előlegek kifizetése és elszámolása között, ami alatt a megelőlegezett összeg a magyar állam finanszírozási kitettségét növeli.

Úgy vélte: a kormány elsősorban tartalékképzéssel, év közben az előirányzatok átcsoportosításával, illetve új, előrehozott adósság kibocsátásával csökkentheti a finanszírozási kockázatokat, az EU pedig a megelőlegezési gyakorlatának rugalmasabbá tételével javíthatja a költségvetési kockázatokat. Szerinte az elfogadott jogállamisági mechanizmus további bizonytalansági tényező lehet a költségvetési tervezés során.

A vezérszónoki felszólalásokat úgy összegezte Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, hogy „depresszív népmeséket” és a „realitásoktól teljes mértékben elszakadó” szónoklatokat hallott. Az MTI szerint kijelentette: az ellenzéki állításokkal szemben a magyar kormány gyorsan és hatékonyan tervez, és a lehetőségekhez képest sokkal több információt oszt meg, mint más uniós tagállamok.

Különösen azt kifogásolta, hogy a Jobbik elnöke, Jakab Péter felszólalásában megemlítette, hogy az „Európai Unió 40 millió eurós segélyt kíván adni Magyarországnak”, és azért, hogy ez a pénz „ne Orbánt, ne Mészárost és ne a többi ingyenélőt gazdagítsa”, a Jobbik levélben kereste meg az Európai Bizottság elnökét, javasolva, hogy a pénzt ne a kormánynak, hanem a „bajba jutott magyar embereknek” adja. A pártelnök egyébként az elszámoltatás mellett arra is ígéretet tett, hogy kormányváltás esetén csatlakoztatnák az országot az Európai Ügyészséghez. Ágostházy erre reagálva úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki politikusok párhuzamos valóságban élnek, azonnal „Brüsszelhez szaladgálnak”, nem a kormánytól kérnek információkat. Úgy vélte: nincs szükség közvetítő szervekre ahhoz, hogy kormány és ellenzék egymással beszéljen Magyarországon.

(Borítókép: Bődey János / Index)