Néhány napja a híradásokból derült ki, hogy legalább

két császármetszést pedig már biztosan elvégeztek a budapesti Semmelweis Egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikáján, hogy mentsék a magzat és az anya életét – mondta el szombaton az ATV Híradójának Falus Ferenc. A volt országos tiszti főorvos kiemelte, az új mutáns vírus agresszívabban támadja a várandósokat, mint a tavaly terjedésnek indult „vuhani” vírus, ezért véleménye szerint 

Hozzátette, Izraelben második és harmadik trimeszterben lévő kismamák és a szoptatós anyukák Pfizer-vakcinát kapnak.

Néhány nappal később Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa a TV2 reggeli műsorának vendégeként kitért a várandósok ügyére. Véleménye megegyezett Falus Ferencével. Vagyis fontolóra kell venni, hogy a gyermeket váró nők a harmadik trimeszterben megkaphassák a koronavírus elleni védőoltást. 

A  várakozás hónapjai félelemben telnek

Legalábbis ez derül ki abból a számtalan olvasói levélből, amelyek az Index szerkesztőségébe érkeztek. 

Várandósként felháborítónak tartom, hogy játszanak az életünkkel. Azt állítják, felül fogják vizsgálni a kérdést, hogy kaphassanak oltást a terhes nők is. Mondják, kérem, mégis mire várnak még? Egyáltalán mire vártak eddig?

– teszi fel az egyik olvasónk a kérdést. Véleménye szerint az elérhető vakcinák összetétele nem változott a megjelenésük óta, ezért nem érti, mi az oka annak, hogy négy hónapig tiltották a várandósok oltását, ugyanakkor számos más országban már jó ideje soron kívül megkapják a vakcinát.

Az esetünkben nem egy, hanem két életről van szó

– zárta elkeseredett hangú levelét az egyik kismama. 

Az egészségügy hónapokig csendben maradt 

A kérdés megválaszolásában mindeddig nagy csend honolt. Hónapokon keresztül az orvosi szakma, illetve a gyógyszergyártó cégek nem tértek ki a kérdésre.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) ugyan tavaly tavasszal igyekezett szülész-nőgyógyászok és gyermekgyógyászok véleményét összegezve segítséget nyújtani a kismamáknak, de a tájékoztatóban többször az olvasható: 

A kismamáknak szánt információs anyagban arra tértek ki, hogy a koronavírussal diagnosztizált terhes nők esetében mindaddig se magzati károsodást nem mutattak ki, se azt, hogy a vírus születés előtt átjutott volna a magzatvízbe vagy a magzatba. Az addigi információik szerint a vírus nem jut be az anyatejbe, a szoptatás folytatása javasolt. Cseppfertőzéssel viszont terjed a vírus, tehát nagyon fokozott higiénére van szükség, sűrű kézmosásra, maszk és kesztyű viselése javasolt – olvasható a tájékoztatóban. 

Megtörve a csendet

Koraszülést és vetélést okozhat a koronavírus, hívta fel először a figyelmet Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa Áder János köztársasági elnök Kék bolygó című podcast műsorának tavaly novemberi adásában. Akkor úgy fogalmazott: 

– emellett hozzátette, a világon volt már olyan eset, amikor átjutott a fertőzés az édesanyáról a magzatra, de ez rendkívül ritka.

A tapasztalatok világszerte azt mutatják, hogy a vírus az újszülöttekre nem veszélyes. Azoknál a csecsemőknél, akik megfertőződtek, nagyon enyhék voltak a tünetek. Ennek ellenére előfordult, hogy az újszülött a fertőzés következtében meghalt

– mondta. Az infektológus nemcsak a külföldi esetekre tért ki, beszámolt arról is, hogy Magyarországon is voltak olyan várandós nők, akik elkapták a vírust, de nem észleltek náluk semmilyen problémát a terhesség és a szülés során.

Ha azonban a kismamák kezelésre szorulnak, azt nehezíti, hogy a koronavírus ellen használt kísérleti gyógyszerek nem adhatók nekik, csak lázcsillapítót, köhögés elleni szereket lehet alkalmazni

– tette hozzá a szakember.

Dr. Zádori János szülész-nőgyógyász, a Szegedi Kaáli Intézet orvosigazgatója a KOVIDők közösségi oldalon szintén az elsők között volt, aki a nyilvánosság előtt beszélt a fertőzés és a terhesség kapcsolatáról. Az interjúban kitért arra, hogy az eddigi klinikai vizsgálatokban kevés adat volt arról, milyen hatása van az oltásnak a váradós vagy a nemrég szült nőkre. 

Sok terhes nőnél tünetmentesen zajlik a fertőzés, azoknál a várandósoknál, akiknél tüneteket okoz, nagyon gyakran súlyosabb a kórlefolyás, mint az ugyanannyi idős, nem terhes nők esetében.

A szakember szerint ha a várandósság során további kockázat lép fel, mint például a túlsúly, a cukorbetegség és a vérnyomásproblémák, akkor érdemes az oltáson elgondolkodni.

A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Asszisztált Reprodukciós Osztálya oldalán is található ma már tájékoztató, hogy a várandósság teljes ideje alatt nagyobb-e a megfertőződés kockázata az átlagosnál. A nőgyógyászati klinika szintén kiemeli, hogy a témában csak korlátozottan állnak rendelkezésre adatok, azonban felhívják a figyelmet, hogy igazolt Covid–19-vírusfertőzött várandósok esetében nagyobb gyakorisággal fordulhat elő idő előtti burokrepedés, illetve koraszülés.

Mit mondanak a kutatások? 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 26-i közleményében még azt javasolta, egészséges terhes nők is oltassák be magukat valamelyik koronavírus elleni védőoltással. Néhány nappal később finomított álláspontján a szervezet, arra hivatkozva, hogy kevés adat áll rendelkezésre arról, biztonsággal alkalmazható-e célcsoport esetében az oltás.

Mivel további kérdésekre sem tudtak választ adni, mint például arra, hogy mi történik az anyaméhben a magzattal a terhesség alatt, ha az anya elkapja a kórokozót, ezért a kutatók 1470 koronavírusos megbetegedésen átesett nő placentáját vizsgálták meg a vírus jelenlétére utaló nyomokat keresve. 83 placentamintában fedeztek fel antitesteket a szakemberek, akik szerint ez arra utal, hogy

A méhlepényekben talált antitestek száma jól tükrözte, hogy az anya mikor, melyik trimeszterben fertőződött meg. A legtöbb antitest a terhesség korai szakaszában megfertőződött nők placentájában volt megtalálható.  

(Borítókép: Arcmaszkot viselők egy párizsi kórház szülészetén, 2020. november 17-én.  Fotó: Martin BUREAU / AFP)