Március utolsó hétvégéjén – ahogy 42 éve minden tavasszal – előbbre kell állítanunk az óráinkat. Egy órával korábban kelni nem mindenki számára tűnik komolyabb erőfeszítésnek, azonban az átállítást követő hétfői napon megszaporodó balesetekről, szív- és érrendszeri halálozásról, illetve általában 40 perccel kevesebb alvásról árulkodnak. A járvány miatt elnapolt, de a közeljövőben várhatóan döntést igénylő kérdés az unióban:
A STANDARD (JELENLEG TÉLI) VAGY A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁST ÁLLANDÓSÍTSUK?
Arról, hogy vajon mi jobb az embernek, nagy a vita. Ez függ attól is, ki hogyan él. Van, aki szeret később lefeküdni, következésképp tovább aludni, és van, akinek a reggel korán kezdődik. A nyári időszámítás mellett szólhat az is, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári hosszabb nappalokra. A kormányoknak előbb-utóbb dönteniük kell – hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke –, ehhez fontos lenne, hogy az emberek véleményét meghallgassák, de a tudomány álláspontját sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az alváskutatók és az idő biológiájával foglalkozó hazai és nemzetközi szakmai szervezetek egyöntetű véleménye szerint az emberek számára a standard időszámítás lenne a leginkább megfelelő. A kérdéskör komoly gazdasági és társadalmi összehangolást igényel nemzetközi szinten.
Így nem fordulhat elő, hogy például a szomszédos országokban különböző időszámítás legyen
– húzza alá a Magyar Alvás Szövetség közleménye.