Eltűnt a 7. bekezdés, de még felépülhet a világosi monstrum

Nagyon óvatosak vagyunk, nem szeretnénk elkapni a koronavírust, ha nem bánja, nem hívom be magukat.

Ezzel fogad bennünket előírásszerű arcmaszkban Takács Károly, Balatonvilágos független polgármestere, amikor csengetésünkre kijön az önkormányzat tóparti, pazar panorámát kínáló épületéből. Nem kapunk röhögőgörcsöt a csontig hatoló szélben, azon nyomban be is ülünk a szolgálati gépkocsinkba, és felderítő körútra indulunk. Szemben Almádi, jobbra a Club Aliga, de mi balra indulunk el, amíg le nem hajtunk a magaspartról a tó mellé, ott éles jobbkanyart veszünk. Elhaladunk a községi strand előtt – a helyi lakosok kedvezményes áron fürödhetnek, emeli fel a mutatóujját a polgármester –, majd következik a mindössze hatvanméteres szabadstrand. 

Ennyi az a partszakasz, ami az önkormányzat tulajdonában maradt.

Takács Károly mindezt rezignáltan állapítja meg, amikor elérjük az ominózus, 1392-es helyrajzi számú, 8300 négyzetméteres telket, ahol hatalmas munkagép dolgozik, próbálja eltüntetni a területen korábban álló épületek lebontása után visszamaradt töméntelen törmeléket, sittet. Hát ez az a földdarab, ahová a tulajdonos, az Archibald Kft. a médiában csak „betonmonstrumként” elhíresült hétszintes lakóingatlant, valójában társasházat szándékozott – sőt, még most is szándékozik – felhúzni, amelynek építése ellen egész Balatonvilágos, beleértve a mintegy 1500 helyi lakost és az önkormányzatot – megmozdult, és még Witzmann Mihály, a térség fideszes parlamenti képviselője is hallatta szavát. 

Nem hiába. Hétfőről keddre virradóra megjelent a Magyar Közlönyben a 141/2018. (VII. 27.) Kormányrendelet egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról.

A hétfő estig érvényes (7) bekezdés szerint – többek között – az épületmagasság legnagyobb mértéke 16,5 méter volt, és a szintterületi mutató sem volt korlátozott. Ez utóbbi szakkifejezés azt jelenti, hogy az adott telekre mekkora területű felépítményt szabad húzni. Magyarán: a 1392-es hrsz. telekre bármekkorát.

De hétfő este megváltozott a status quo, eltűnt az ominózus (7.) bekezdés. Hogy vajon ez egyszersmind azt is jelenti-e, hogy a telekre kiadott építési engedély sem érvényes már? Nos, ez azért ennél bonyolultabb.

Ez nem ilyen egyszerű. Élő építési engedélye van a telket tulajdonló Archibald Kft.-nek – ábrándít ki a polgármester. – Észrevételeinket elküldtük a Somogy Megyei Kormányhivatalnak és a Pécsi Törvényszéknek. Azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsák semmisnek a fenti építési engedélyt. 

A terület a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában volt. A Club Aliga nyugati kerítésétől alig száz méterre található, közvetlen tóparti, egykori úttörőtábor adásvételéről 2020 februárjában állapodott meg az állami vagyonkezelő, az MNV Zrt. és az Archibald Ingatlanhasznosító Kft., a szerződést tavaly májusban írták alá, a vételár 410 millió forint volt.

Az önkormányzatnak elővásárlási joga volt a telekre, de mindenki tudta, hogy ez csak egy jelképes jog, hiszen hol volt nekünk erre 410 milliónk?

– teszi fel a költői kérdést a polgármester.

Summa summarum, idén március 4-én hétszintes, 92 lakásos, összesen 2308 négyzetméter alapterületű lakóépületre adott ki építési engedélyt a Somogy Megyei Kormányhivatal, és erről a balatonvilágosi önkormányzat egy nappal később meg is kapta az értesítést. 

Nekünk semmi beleszólásunk nem volt az ügybe, még véleményezési jogunk sem. A kormányhivatal sem keresett meg bennünket, mielőtt kiadta volna az építési engedélyt. A kész tényekkel szembesültünk, március 10-én láttuk először az elhíresült látványtervet. Elborzadtunk, ugyanúgy, mint a környék lakói

– mondja a polgármester, miközben megszólítom az egyik szomszédot.

A házaspár hölgytagja tegezőviszonyban van Takács Károllyal, aztán megérkezik a férj is. Nem zárkóznak be, amikor megtudják, hogy az Indextől jöttünk, de inkább nem fedik fel a nevüket. Csak rejtélyesen mosolyognak, amikor arról érdeklődöm, kik a tulajdonosai az Archibald Kft.-nek, de a kérdésem álságos, hiszen több újság arról cikkezett, hogy a cégbírósági adatok szerint úgymond „Fidesz-közeli” ügyvédek állnak a vállalkozás mögött. Új ismerőseink ehelyett megadják a környékbelieket egyesítő pertársaság képviselője, dr. Bihary Tibor – a túloldali szomszéd – nevét. 

A Balatontörvény alapján a község területének 30 százalékát ki kéne jelölni parti sávnak – veszi vissza a szót a polgármester. – Csakhogy a Club Aliga, továbbá a Medosz-üdülő hatalmas partszakaszt elfoglal, marad a fizetős meg a szabadstrand nyúlfarknyi szakasza, a kettő együtt 240 méter, és slussz. Ahol most autózunk, ezek mind magánházak, ezért küzdünk annyira a bizonyos betonmonstrum felépítése ellen. 

Lassan búcsút veszünk a polgármestertől, és máris hívjuk Bihary ügyvéd urat, az építési telekkel szomszédos egyik ház tulajdonosát. A jogászember pontokba szedve, áttekinthető módon ad felvilágosítást a bonyolult ügyről.

1. A jogi helyzet sajnos az, hogy az építési engedély már ki van adva, az végleges, az építési engedélyezési eljárás lezárult, már „nincs folyamatban”.

2. Az építési hatóság nem köteles automatikusan visszavonni az engedélyét, hiszen amikor kiadta, akkor megfelelt az akkori jogszabályoknak, az engedéllyel ilyen alapon nincs „semmi baj”.

3. Ha mégis visszavonná, ezzel az építtető, vagyis az Archibald Kft. „jóhiszeműen szerzett jogait” sértené.

4. Az engedélyt ugyan meg lehet támadni bíróság előtt, ha a hatóság által elkövetett jogszabálysértésre tudunk hivatkozni, de amíg a bíróság maga nem semmisíti meg az engedélyt (vagy nem rendeli el a végrehajtásának halasztó hatályát), addig lehet az engedély alapján építkezni.

5. Ahhoz, hogy jogsértést lehessen kimutatni egy építési engedélyben, legkevesebb ismerni kellene az építési engedélyezési dokumentációt, de egyelőre a hatóság – vagyis a Somogy Megyei Kormányhivatal – ezt „dugdosni” látszik, legalábbis napok óta nem tud megbirkózni azzal a feladattal, hogy a közvetlen szembeszomszédok jogos érdekét érinti-e egy ilyen monstrum, és ez alapján ügyfeleknek tekinthetők-e, akik jogosultak iratbetekintésre. 

6. Az utóbb az építtető hátrányára változtatott beépítési feltételek amúgy nem alkalmazhatók egy építési engedélyezési eljárásban, ez régi alapelv.

7. Következésképpen csak abban lehet bízni, hogy a hatóság mégiscsak talál valami kivezető utat ebből az ördögi jogi körből, vagy az építtető annak ellenére nem használja fel az építési engedélyét, hogy megtehetné (félve például a botrány dagadásától), netán a bíróság utóbb megsemmisíti az engedélyt, de ez sokáig elhúzódhat (az alatt akár megfordíthatatlan folyamatok is történhetnek, például kivágható az összes fa, kiemelhető az irdatlan méretű pinceszint/megakadályozva az utólagos más beépítést, folyhat az építkezés az összes hátrányával, zajával, útkárosításokkal stb.)

Ha egy héten belül, azaz a bírósági megtámadási határidő lejárata előtt nem jut nyugvópontra az ügy, a környékbeli utcák ingatlantulajdonosai képviseletében pert kell indítanunk az építésügyi hatóság ellen, kérve az építési engedély megsemmisítését

– szögezi le a jogász.

Miközben hazafelé tartunk Budapestre, megcsörren a telefonom. Megint a telekszomszéd ügyvéd az. 

Közben eszembe jutott a gondolat, amit félbehagytunk a telefonban – mondja Bihary doktor. – Azért járt többszörösen is jól a befektető, mert erősen nyomott áron vette meg az ingatlant, hiszen a környéken az övéhez képest egynyolcadnyi területű telkeket kétszázmillióért vásároltak; hiába kötelezték szerződésben, hogy alakítson ki a part mentén 30 méteres sávot közhasználatra, ezt a kötelezettségét megszegve, ezt nem tette meg, azaz sokkal nagyobb területet építhet így most be, mint a sétány biztosításával; és utóbb a helyi építési szabályzatot messze felülíró építési könnyítéseket kapott a kormánytól. Ez utóbbiakat ugyan hétfőn a kormány visszavonta, de azért olyan nagyon még nem kell sajnálni a befektetőt. Mert ha csak a helyi építési szabályoknak megfelelően építi be az ingatlant, és értékesíti, akkor is komoly hozamot ér el, igaz, nem annyit, mint a monstrum összes, kilencvenkét lakásának eladásával elérhetett volna.

Hát így áll most a „betonmonstrum” ügye. Megtörtént a kormányrendelet módosítása, de ez még nem jelenti szükségszerűen az építési engedély visszavonását. 

Witzmann Mihály országgyűlési képviselő Facebook-profilján mérsékelten optimista bejegyzés jelent meg kedden: