Bagdy Emőke az Indexnek: Az oltás életben tartó sorsmegoldás, amelynél biztosabb módszer egyelőre nincs

D KOS20130925032
2021.04.04. 19:24
Mentálisan sem kímél bennünket a koronavírus-járvány, és ebben a helyzetben fokozottan ügyelnünk kell az öngyilkosság kérdéskörére. Arról, hogy miként segíthetünk krízishelyzetben lévő embertársainknak, illetve mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében, Bagdy Emőke pszichológusprofesszort kérdeztük, aki maga is az alábbiak szellemében éli mindennapjait.

Kevéssé emlegetett fejezete a koronavírus-járványnak, ugyanakkor valószínűleg mindannyian érezzük, hogy a pandémiás helyzet és a járvány nyomán bevezetett, hónapok óta szünet nélkül tartó korlátozások bizony mentálisan is egyre nagyobb terhet jelentenek számunkra. Ez azért is kellene fokozott figyelmet kapjon, mert hazánkban „békeidőben” is kiemelt problémát jelentenek egyes mentális betegségek és szenvedélybetegségek, mint például a depresszió és az alkoholizmus, amelyek az öngyilkosság vezető rizikófaktorait jelentik. Amellett pedig, hogy ezen a téren is vigyáznunk kell saját magunkra, nem kerülheti el a figyelmünket az sem, hogy embertársaink is ki vannak téve a kockázatoknak. De mit tehetünk magunkért és egymásért? Bagdy Emőke pszichológusprofesszort kérdeztük.

Kérdéseinket egyebek között az a szomorú esemény ihlette, amelyről a Budapesti Autósok portál számolt be a múlt héten. Eszerint egy férfi fényes nappal a Dunába ugrott a Petőfi hídról, ami a híd központi elhelyezkedése ellenére egyetlen járókelőnek tűnt fel, ő értesítette a hatóságokat.

Óriási szerencse, hogy a parti őrség épp a környéken gyakorlatozott, így a férfit sikerült megmenteni. Bár úgy tudni, nem ismerte be a konkrét öngyilkossági szándékot, a beszámoló szerzője is kitér rá, hogy esetleg időközben megbánhatta döntését. Akármi is az igazság, abból a szempontból mindenképp tanulsággal kell szolgáljon az eset, hogy sokkal jobban kell figyeljünk egymásra – egymás lelkiállapotát és a közvetlen környezetünk történéseit is tekintve.

Hazánk sajnos az öngyilkossági statisztikákban is rendre a tragikus „élvonalban” végez, annak ellenére, hogy az 1980-as évek második felétől a statisztikák csökkenő tendenciát jeleznek. 2019-ben 1550 honfitársunk vetett véget saját életének, ami átlagban még mindig 4-5 halálesetet jelent naponta, az öngyilkossági kísérletek száma pedig ennek többszöröse. Azt egyelőre nem tudni, hogy a tavalyi évre nézve a koronavírus-járvány első és második hullámának vélhető befolyása milyen hatást gyakorolt ezekre a szomorú számadatokra, a harmadik hullámról pedig gyaníthatóan még később fogunk pontos információkkal rendelkezni ezen a téren.

Megkeresésünkre Bagdy Emőke pszichológusprofesszor megerősítette a mentális problémák jelentőségét az öngyilkosságok alakulásában. Mint ismertette, a súlyosan depressziósok 50-70 százaléka, a kezeletlen depressziósok 30-35 százaléka követ el öngyilkossági kísérletet. A szkizofréniában szenvedők 10 százaléka hal meg önpusztítás következtében. Az életkorbeli tényezőket illetően kiemelte, hogy fokozott figyelmet kell kapjon a serdülő korosztály, mert a biológiai és lelki változások folyamatában a fiatalok lelkiállapota labilisabb, ráadásul zárkózottabbak a felnőttekkel, és így a veszély felismerése nehezebb – tette hozzá.

Bagdy Emőke szerint a bevezetőben említett, a Petőfi hídon történt eset is mutatja, hogy

önszempontúvá váló és felgyorsuló életünkben nehezebb a figyelmet hosszasabban rögzíteni, és létezik az a fajta szelektív figyelmetlenség is, hogy amiről nem akarunk tudni, azt mintegy „nem vesszük észre”.

Az öngyilkossági kísérletek megelőzése tekintetében a szakember leginkább a korábbi, mentális veszélyjelző állapotok három fő jellemzőjének széles körű tudatosítását tartja kulcsfontosságúnak. Ezek a következők:

  1. Dinamikus beszűkülés, azaz a motiváció csökkenése, az érintett személy érzelmi és kapcsolati világának beszűkülése.
  2. Önpusztító késztetések, a felgyülemlett harag önmaga ellen irányítása.
  3. Az érintett a fantázia világába menekül, és képzeletben előrevetíti halála módját, vagy a fantáziában elgondolja, hogyan bünteti ezzel a környezetét.

Az öngyilkossági kísérlet lelki szempontból a végállapot tükre, amikor az egyén már semmiféle kiutat nem talál, bekerül az önpusztító gondolatok örvényébe, és nem képes a környezetének elég észrevehetően jelezni a segítségkérést – ismertette.

A pszichológusprofesszort a pandémiás helyzet esetleges konkrét mentális hatásairól és hazánk mentális állapotáról is faggattuk. Mint tájékoztatott, itthon jelenleg is folyamatban van ezzel kapcsolatos felmérés,

nemzetközi vizsgálatok azonban már rámutattak az úgynevezett pandémiás fáradtságra, amely főleg a mindennapi életfunkciókat bénító motivációhiány, alvás- és táplálkozászavar, vegetatív labilitás, szorongás és alkalmazkodási zavar tüneteit tartalmazza. 

A magyarok mentális állapota szempontjából ez annak fényében sem elhanyagolható megállapítás, hogy idehaza már korábbi kutatások is alátámasztották, hogy a magyar népességet átlagon felül jellemzi egyebek között az egyensúlytalanság és a depresszív állapot. Az individualizmus is jellemző ránk: Bagdy Emőke ezzel összefüggésben szívesen idézi Illyés Gyula Ki a magyar című írását, amelyben fokozott szabadságvágyunkról értekezik.

A sorozatos veszteségek még érzékenyebbé tettek minket a szabadságigény erősítésére

 – fejtette ki a szakember, hozzátéve, hogy az individualizmus a szabadságigénnyel együtt már szabadosságot eredményez, így aztán a járványhelyzet rendelkezéseit sem tudjuk elég fegyelmezetten tűrni.

Végezetül arra a kérdésre, hogyan segíthetünk a mostani, pandémiával és korlátozásokkal terhelt időszakban egymáson, Bagdy Emőke hangsúlyozta, hogy mindent magunknál kell kezdeni, és kitért a strukturálásra, a munka és életvitelünk rendszerezésének fontosságára. 

Sok mozgás, szabad levegő, légző- és mozgásgyakorlatok, nordic walkingtól a futásig minden mozgás kincset ér. Beosztott idejű monitorhasználat, ebben is szünetidőkkel. Derűs és kreatív családi programok az izolációs helyzetekre, a humor, derű, az optimizmus viszonyulásmódjának gyakorlása. Szeretetkapcsolatok erősítése. Egymás hitének támogatása arra nézve, hogy minden rossznak van vége. Előretekintő jövőtervezés, egymás segítése és pozitív megerősítése. Segítsük elő az oltás szükségességéről meggyőzést, legyünk ebben is aktívak

 – sorolta, utóbbihoz hozzátéve, hogy az oltás életben tartó sorsmegoldás, amelynél biztosabb módszer egyelőre nincs. Maga is a felsoroltaknak megfelelően él – szögezte le.

Radnóti Miklóssal együtt vallom: »Mert egyszer béke lesz. Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!« Vigyázzunk magunkra és egymásra! 

 – zárta gondolatait a pszichológusprofesszor.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

(Borítókép: Bagdy Emőke. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport