A lakás nem szálloda, üzenik Terézváros polgármesterének

„Airbnb-zés” – így ismeri a köznyelv azt a jelenséget, amely Magyarországon százezrek életét keseríti meg azzal, hogy a lakásokat a nagyobb hozam érdekében a tulajdonosaik turisztikai céllal hasznosítják, ezáltal szűkítve az albérletpiacot. 

Leginkább a belső kerületekre jellemző, hogy a szűkös budapesti bérelhető lakásállományból jelentős mennyiségű, megközelítőleg 15 000 lakás nem ad otthont a főváros bérlőinek, helyette turisták szállásaként hajt hasznot a lakástulajdonosoknak. 

A Város Mindenkié csoport azt veti a Soproni Tamás (Momentum) által vezetett helyhatóság szemére, hogy bár az önkormányzatok nyáron lehetőséget kaptak a probléma tartós kezelésére, eddig egyetlen önkormányzat, még az elsőként szabályozni szándékozó Terézváros sem állt a lakók oldalára.

A lakáspiacról kiszoruló kárvallottak rendszerint nem tudnak arról, hogy a turisták által kivett „lakáshotelek” megemelik az egész város albérleti költségeit.

A civil szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy bizonyos kerületek látszategyeztetéseket kezdenek a lakossággal, más önkormányzatok meg egyenesen az Airbnb-lobbi gazdaságiérdekeltség-befektetőivel konzultálnak a lakhatással foglalkozó szervek háta mögött.

A lakhatási válság átfogó lakáspolitikával kezelhető, ennek része az (önkormányzati) lakásügynökség felállítása, a szociális bérlakások létesítése, az önkormányzati tulajdonú lakásállomány növelése és a lakások piaci hasznosításának a szabályozása is.

Terézváros önkormányzatának szabályozási terve a lakhatási válságra nem ad választ, hiszen nem korlátozza a lakások turisztikai célú hasznosításának egyévi maximális napszámait kellő mértékben; a hatodik kerületet vezető polgármester, Soproni Tamás nem él a lehetőséggel, hogy hosszú távon csökkentse vagy mérsékelje a lakásbérleti díjakat – állapítja meg a Város Mindenkié csoport. „Mi, a Stop Airbnb! kampányban részt vevő szervezetek többet várunk a fővárosi önkormányzatoktól. A lakás nem szálloda, hanem a méltó élet feltétele.”