Tibor
2 °C
8 °C

Nem királyság van, az emberek nem alattvalók

VNaszalyi4
2021.04.07. 20:15
A budai várban zajló kormányzati beruházásokat kemény szavakkal bíráló I. kerületi polgármester úgy látja, egyre kevesebb eszköz marad a kezében ahhoz, hogy a helyben lakók érdekeinek érvényt szerezhessen. V. Naszályi Márta, a Párbeszéd várospolitikusa a kerület bérlakáshelyzetére utalva Bayer Zsoltnak üzent, és azt is elmondta, mire van szüksége az önkormányzatnak, és mire nincs. Interjú.

A várban kialakítás alatt álló, új kormányzati negyed miatt régóta forrnak az indulatok. Ezekben a fejlesztésekben mi a szereposztás a polgármester és a kormányzatot képviselő várkapitányság között?

Ebben nekünk sajnos nem osztottak lapot. A kinézett telkeket anélkül vették el a kerülettől, hogy egy forintot fizettek volna értük, így szerezték meg például a Dísz tér 2. területét is, ahová az egykori külügyminisztérium épületét húznák fel újra, visszaállítva az 1944. márciusi állapotokat. Ez a Hauszmann-terv alapja, nem pedig az, hogy milyen feladatokra kell az épület. Ami nonszensz. 

Ezt a dátumot már említette a Deutsche Wellének adott nyilatkozatában is. Megnéztem az összeállítást, a német narráció szerint ön azt mondta, hogy nem akarja viszontlátni az 1944-es állapotokat, még az építészetben sem, mert rossz társadalmi üzenetet hordoz. A rekonstrukció azonban az 1800-as évek végi, 1900-as évek eleji állapot visszaépítése. A „boldog békeidők” stílusának újrateremtésével mi a problémája?

Az 1944. márciusi dátumot nem én, hanem Lázár János mondta egy budavári önkormányzati képviselő-testületi ülésen. A Hauszmann-program honlapján is az szerepel, hogy a háborús, illetve a ’45 utáni kommunista rombolást akarják ellensúlyozni, tehát nem a boldog békeidőket akarják visszaidézni, még akkor sem, ha történetesen az épületek egy része akkor már állt. Nagyon rossz szimbolikus-politikai üzenetnek tartom azt is, hogy a kormány felhelyezi magát a várhegyre, alatta pedig elterül a város. Az emberek nem alattvalók.

Van ennek történeti hagyománya, 1945 előtt is így volt.

Csak azóta eltelt 75 év, nem királyság van, hanem köztársaság, egyébként sem volt az olyan jó időszak, ahová visszavágynánk. A jövőnek kell építkeznünk, amikor adóforintokból közberuházásokat végzünk.

Fenntartásait a kormánynak is jelezte?

Nem reagáltak semmire az elmúlt egy évben. Mondok egy példát: a Dísz tér 1–2. kapcsán kértek tőlünk fakivágási engedélyt, de mivel a várban amúgy is kevés a fa, nem adtunk erre engedélyt. Akkor hoztak egy törvényt, hogy a kiemelt kormányzati beruházásoknál a fakivágáshoz nem kell önkormányzati engedély. Kértek közterület-használati hozzájárulást is, hogy körben lezárhassák a járdát, és azt felvonulási területként használják. A zebra és a buszmegálló megközelíthetősége miatt abban a formában nem adtunk rá engedélyt. Ugyanaz történt. Beleírták a törvénybe, hogy nem kell a jövőben ilyen engedély, sőt a közterület használatáért fizetniük sem kell. De mondok még jobbat: mostantól, ha egy szomszédos épület a puszta létezésével akadályozza a kiemelt kormányzati fejlesztés megvalósulását, akkor ennek a tulajdonosa köteles saját költségén átalakítani az ingatlanát. Egymás után veszik ki azokat az eszközöket a kezünkből, amikkel megvédhetnénk az itt lakókat.

Milyen változásra számít, ha a pénzügyminisztérium újjáépül, és az említett egykori külügyminisztérium épülete is megvalósul?

Nagyjából hét-nyolcszáz munkavállaló ingázik majd fel a várba napi rendszerességgel…

Hogyan? Gyalog, busszal vagy kocsival?

Ez a jó kérdés. Forgalmi számítások szerint ennyi ember nem tud feljönni, hacsak nem tesznek mindennap egy kisebb gyalogtúrát. A vár nincsen felkészülve ekkora mértékű közlekedési pluszterhelésre. Vissza akarják építeni a Szent György térre az istállót is, mert a két háború között is az volt. Lóval ugyan ma már senki nem jár a várban, mégis felülírták a helyi állattartási szabályokat, amelyek eddig kizárták a lótartást az I. kerületben. Egy városfejlesztési blaszfémiában élünk. A pénzügyminisztérium eddigi költsége 65 milliárdnál, a külügyminisztérium 55 milliárdnál tart, az istálló 6 milliárd forint közpénzt emésztett fel eddig. Ez elképesztő túlárazás, biztos vagyok benne, hogy a valós építési költség ennek töredéke. Az arányok érzékeltetésére jelzem, a Budavári Önkormányzat idei évi költségvetése 16 milliárd.

A közelmúltban önök tartottak egy lakossági fórumot, ahová a várkapitányságot nem hívták meg. Miért nem?

A fentiek után még kérdés? Azt akartuk, hogy az emberek végre lássanak egy, a várkapitányság érvrendszerével ellentétes gondolatokról és elképzelésekről szóló fórumot is, ahol megszólalhatnak azok az érintettek és szakértők, akik nem a várkapitányság fizetési listáján szerepelnek. Valahogy ellensúlyozni kellett a vár minden postaládájába heti rendszerességgel bedobott várkapitánysági újság egyoldalúságát.

Ön több fronton is harcot vív. Nemrég színlelt lakáscsere-szerződés gyanújával komolyan beleszállt Bayer Zsolt kormányzati publicistába. Elkezdődött már a per?

Bayer Zsolt ügyében már összeállítottuk a keresetlevelet, most nyújtja be az ügyvédünk. Ehhez kapcsolódik, hogy az első, színlelt lakáscsere-szerződési perkeresetünk jogosságát elismerte a bíróság, és nem jogerősen semmisnek nyilvánította a beadványban szereplő mindkét lakáscsere-szerződést. Ez akár precedensértékű üzenet is lehet Bayer Zsolt felé. Egyébként ez nem Bayerről szól, hanem arról, hogy az ígéreteinknek megfelelően elkezdtük visszaszerezni a kerületiek vagyonát.

Maradva a lakásoknál, ön valóban megszüntetné a bérleti jog örökölhetőségét, és kétszeresére emelné a bérleti díjakat? Nem fél a bérlők haragjától?

Amit ön kérdésbe csomagolva állít, az nem igaz. Ez a Fidesz kommunikációja. Nincs kétszeres emelés, és a bérleti jog soha nem volt örökölhető. Szokásjog alapján eddig sajátjukként tekintettek a bérlők ezekre a lakásokra. Mi csak annyit szeretnénk, hogy a lakástörvényt tartsa be mindenki. Ha a gyerek ott lakik az ingatlanban, a szülők halála után viheti tovább a bérleti jogot, de az nem törvényes, ha a lakó közjegyző előtt tett nyilatkozattal kvázi arról rendelkezik, hogy halála után az önkormányzat kivel kössön a lakásra bérleti megállapodást. Az a feladatunk, hogy minél több I. kerületi polgárnak biztosíthassunk megfelelő lakhatási körülményeket. A másik fontos feladatunk pedig az, hogy ezeket az ingatlanokat karbantartsuk.

Ezért kell lakbért emelniük?

Nem emelünk lakbért. Idén egyáltalán nem, egyébként pedig a költségelvű lakbér annyit jelent, hogy a bérlő annyit fizet, amennyibe az önkormányzatnak a lakás fenntartása kerül. A városrész előző vezetése 2013 óta nem állapította meg a költségalapú lakbér mértékét, mi meg most megtesszük. Többet kell majd fizetni, ennyivel emelkedtek ugyanis az árak. Tegyük azért tisztába, miről beszélünk. Mondok egy példát: van olyan 70 nm-es kerületi lakás, amelyért a jól kereső bérlője szociális lakbért, körülbelül 27 ezer forintot fizet. Ez emelkedne, mondjuk, 70 ezer forintra, ami a piaci ár harmada. A szociális jogosultságok felülvizsgálatával azt szeretnénk elérni, hogy akinek a jövedelmi lehetőségei megengedik, az fizessen annyi lakbért, amennyit az önkormányzat az otthonára költ. Ezzel kapcsolatban új rendelet megalkotását tervezzük, de a járványhelyzet miatt ez most nincs az asztalon. Az előző vezetéssel szemben mi most írunk ki szociálisbérlakás-pályázatot. Azt sem vették korábban figyelembe, ha a bérlő felújította a lakást. A meglévő rendeletet úgy módosítottuk, hogy ennek költsége a lakbérből leírható.

Kicsi a kerület, és valóban sok az idős polgára. A turizmus megszűnése után honnan vannak bevételeik? Annyit tudunk, hogy a vírushelyzet miatt kieső források kompenzációjáról már egyszer egyeztettek Gulyás Gergellyel. Ő az egyeztetés feladatát továbbadta Fürjes Balázsnak. Vele találkozott már? 

Épp a múlt héten volt egyeztetés az iparűzési adó kompenzálásáról. Nem meglepő módon egyértelművé tette a Fidesz-kormány, hogy nem akar fizetni. A mi kerületünktől a Fidesz megszorításai 3,5 milliárd forintot vettek el. Ezért is mondjuk, hogy az önkormányzatok működését kellene megerősíteni, a kormányzat azonban fejlesztésekben gondolkodik, inkább ahhoz adnának forrást. Az önkormányzat bölcsődéinek, óvodáinak költségét 70 százalékban saját bevételeinkből kell fedeznünk, az állami normatíva csupán 30 százalék. Ezek fedezetét vonta el a kormány. Csak a parkolás ingyenessé tételéből 1,5 milliárdos hiányunk keletkezett. A kormány nem ad semmit közvetlenül az embereknek, szemben az önkormányzatokkal. Még a bértámogatást is csak három hónapos késéssel utalták. Mi adtunk válságkezelő alapjövedelmet, helyiségbérletidíj-kedvezményt, elengedtük a teraszbérleti díjakat, fertőtlenítőszereket, maszkokat juttattunk el hozzájuk.

Említette, hogy a kormány a fejlesztésekben látja a kilábalás lehetőségét. Az I. kerület milyen javaslatcsomagot adna át megfontolásra?

Fontos lenne a Mészáros utca mellett, a Déli pályaudvar felhagyott üzemi területén egy buszparkoló kialakítása. Ez a zárást követő időszaknak szóló fejlesztés lenne, hisz a szezonban napi szinten 300-350 turistabusz jelent meg idáig, rendkívüli terhelést okozva a kerületnek. A tervezett parkoló révén egy ipari területet vonnánk be a város szövetébe. A másik, támogatni remélt beruházásunk a Batthyány Lajos Általános Iskola tornatermének megépítése, tekintettel arra, hogy itt a mindennapos testnevelés követelménye nem teljesíthető. Már engedélyes tervekkel rendelkezünk, a beruházást a tankerülettel együttműködésben szeretnénk megvalósítani. 

A Tér_Köz pályázaton szereztünk a Batthyány tér felújítására is fővárosi forrást, ez azonban a tervezett költségeknek csupán a 10-15 százalékát fedezi. A kerület gazdálkodása még a megszorítások ellenére is stabil, de miután önkormányzatunk a válsághelyzet miatt már a tartalékait éli föl, kormánytámogatás nélkül nem tudjuk a fennmaradó részt kifizetni.

A kormány azt is mondja, hogy feladatokat vállal át, hogy így vegyen le terheket az önkormányzatok válláról. Az iskolák államosítása után most például az iskolai étkeztetés feladatát vonják magukhoz. Könnyebbségnek éli meg?

Őszinte legyek, vagy finom?

Az őszinteséget jobban értékelném.

Egyen az a kormányzati közétkeztetésből, aki szerint jó a közoktatás vagy a közegészségügy jelenlegi helyzete. Ezzel a közoktatási színvonallal gyermekek generációinak sokaságát tolja be az állam a jövőtlenségbe. Az önkormányzatunk egyébként képes ellátni a közétkeztetési feladatait. Nem efféle gyámkodásra van szükségünk, hanem hogy végre partnerként kezeljen minket. Ne az autonómiánkat csorbítsa, hanem – amint azt a világ fejlettebb részén láthatjuk is – adja oda az önkormányzatokat megillető forrásokat. Mi vagyunk itt helyben, és mi tudjuk, hogy az itt élő embereknek épp mire van szükségük. Én azért tudom jól megcsinálni a közétkeztetést, mert az én gyerekem is ott eszik az iskolában.

Ha már az egészségügyet említette, a kormány ideiglenesen átveszi az önkormányzati szakrendelők feletti irányítást is. Mire számít, meg tudják tartani ezeket az intézményeiket a járvány után?

Kettéválasztanám a kérdést. Ha úgy teszi fel, hogy szükség van-e a szakrendelőinkben dolgozó szakemberek bevonására a védekezési feladatokba, akkor a válaszom igen. Ha viszont azt kérdezi, hogy miről szól ez az intézkedés, akkor azt kell mondjam, hogy nem az előzőekben mondottakról. Azt gyanítom, hogy a szakrendelőinket is el akarják venni tőlünk. Elfogadhatatlan lenne, ha május végén nem kapnánk vissza a szakrendelők feletti rendelkezési jogot. Nem arra van szükség, hogy egy katonai jellegű rendszerben szolgálati jogviszonyban legyenek az orvosaink, akiket aztán kirendelhetnek bárhová, hanem arra, hogy a képzett és gyógyítani akaró szakembereket rendesen megfizessék. Látjuk, hogy milyen állapotok uralkodnak az államosított kórházakban. Ha lehet, a szakrendelőinkbe ebből nem kérnénk.

Bárhová azért nem vezényelhetőek a szakrendelő orvosai.

Ezeket a szakrendelőket most a centrumkórházakhoz delegálták, ami a mi esetünkben a Szent János Kórház feladatellátási területét jelenti. 

Rendkívüli jogrendben a polgármesterek egy személyben vezetik a településüket. Láttunk már ebből adódó furcsa helyzeteket. Döntései előtt ön kivel egyeztet?

Mi itt, az I. kerületben pontosan ugyanúgy működünk, mintha lenne képviselő-testületi vagy bizottsági ülés. Továbbra is demokratikusan működünk. Az előterjesztések ugyanúgy elkészülnek, csak a kiküldésük történik online, aztán várom a beérkező véleményeket. 72 óra áll rendelkezésükre. Abban hiszek, hogy a képviselők a polgármesterrel közösen szereztek vezetői felhatalmazást. Lehet, hogy máshol másképp van, de én továbbra is munkatársaimnak tekintem a képviselő-testület minden tagját.

(Borítókép: Budavári Polgármesteri Hivatal)