Béla
4 °C
15 °C

Nem erről volt szó: lakásokat ad el az óbudai önkormányzat

2021.04.08. 16:05
Korábban az ingatlanok eladásának azonnali leállítását követelte a polgármester, most több mint egy tucatot hirdettek meg értékesítésre. Az ok: elvonások.

8. pont. „A bérlakások eladásának azonnali felfüggesztése” – egyebek mellett ez szerepelt Kiss László – akkor még MSZP-s polgármester-jelölt – 2019-es önkormányzati kampányának választási ígéretei között. Alig két évvel később, immár DK-s városvezetés alatt eladásra hirdetik az ingatlanokat. A városházi ellenzék úgy érzi, beigazolódtak korábbi aggodalmaik, a lakhatással foglalkozó civilek tiltakoznak, az önkormányzat vezetése meg tudja magyarázni. 

A Város Mindenkié csoport a társadalom peremén élő hajléktalan emberek civil érdekvédelmi csoportjaként a kormányzat szociálpolitikájának egyik leghangosabb kritikusa. Ezért is hatott sokak számára meglepetésként, amikor a DK vezette III. kerület lakhatást nehezítő döntésére hívták fel március végi nyilatkozatukkal a szélesebb közvélemény figyelmét.

Kiss László polgármesternek címzett nyílt levelükben azt kérték, hogy az óbudai önkormányzat vonja vissza a tulajdonában álló üres lakások tulajdonjogának értékesítésére kiírt pályázatot!

A lakásprivatizáció csak rövid távon jelenthet segítséget, hosszú távon mindenképpen a kerület és a helyi lakosok fogják elszenvedni az önkormányzatilakás-tulajdon csökkenésének következményeit – jelentette ki a szervezet.

A városrész vezetése akkor gyorsan reagált, hangsúlyozva, hogy felelős döntéseket hoztak, és felelősen jártak el. Azért hirdettek meg 13 önkormányzati lakást eladásra, mert forráshiányuk alakult ki a kormányzati elvonások következtében. Minderre tekintettel azt kérte a polgármester a nyílt levél megfogalmazóitól, hogy vegyék figyelembe az ő szempontjait is. Lapunknak küldött válaszában konkrétan azt írta, hogy a 11 milliárdos elvonás teljesen új helyzetet teremtett, amelynek következtében 

a 2021-es évben kizárólag az ingatlanvagyon egy részének eladásával lehet elkerülni a csődhelyzetet.

Az önkormányzati lakások felújítására, karbantartására a kedvezményes bérletidíj-bevételek nem elegendőek, ezért úgy gondolták, műszaki és pénzügyi megfontolásból is szükséges az állomány egy részének értékesítése, az innen származó bevételt ugyanis a lakásállomány (és egyéb ingatlanállomány) minőségének javítására fordíthatják majd.

Kiss László arra is felhívta a figyelmet, hogy új lakásrendeletet fogadtak el épp azért, hogy a lakáspályázati rendszer hatékonyabban működjön.

Az új lakásrendelet azonban – egy kivételtől eltekintve – a korábbihoz képest semmilyen újdonságot nem tartalmaz. Ezt már Kelemen Viktória, az Egészségügyi, Szociális és Lakásgazdálkodási Bizottság fideszes tagja teszi hozzá. A 2020. decemberi változtatás csupán egyetlenegy új elemet takar, mégpedig azt, hogy a szociális alapon történő bérbeadásnál a pályázat helyett egy ún. névjegyzékrendszerben összesítik az igénylők adatait, és egy pontrendszer keretében rászorultságuk mértékét. A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy az új rendelet megalkotásáig egyszer sem írtak ki szociális alapon bérlakáspályázatot. Ennek az új rendszernek az egyik legnagyobb hibája, hogy az egyedi szociális élethelyzeteket nem veszi figyelembe – tette hozzá. Az eltelt 3 hónapban egyébként 16 kérelem érkezett, ebből a jogszabályi feltételeknek való meg nem felelés miatt 5 esetben elutasító döntés született, 11 kérelmező került fel a névjegyzékre. Az önkormányzat válaszából az nem derült ki, hogy a névjegyzékben szereplők közül hányan költözhettek szociális bérlakásba.

Egy másik civil szervezet, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) épp ebben a hivatkozott „forráshiányos” időszakban kezdte el kidolgozni a Szociális Lakásügynökség modelljét, közösen a Fővárosi Önkormányzattal és a Városkutatás Kft.-vel. A munka jelenleg is zajlik az ugyancsak ellenzéki vezetésű I. kerülettel partneri együttműködésben, azzal a céllal, hogy az üresen álló lakóingatlanokat rendszerbe vonva (illetve építéssel és vásárlással) bővítsék az elérhető árú bérlakások körét. Az óbudai lakáseladások híre hozzájuk is eljutott, erre reagálva jelentették ki, hogy 

mivel a rendszerváltás óta folyamatosan csökken az állami tulajdonú lakások száma, egyik kerületben sem szabad több lakást eladni.

Megértik, hogy a harmadik kerület is szorult helyzetbe került, a lakások eladása viszont csak rövid távú megoldást jelenthet, ami hosszú távon rontja a szociális lakhatási lehetőségeket. Abban bíznak, hogy a szóvá tett lakások eladása helyett az érdekérvényesítés egyéb módjaival próbálják majd megoldani a költségvetés helyzetét. 

Az ULE kérdésünkre azt is közölte, modelljük szélesebb körű megismertetése érdekében további kerületekkel, köztük a harmadik kerülettel is egyeztetnek. 

Óbudán egyébként már évek óta terveznek egy nagy bérlakásépítési projektet.

A Hatvany Lajos utca – Pünkösdfürdő utca kereszteződésénél lévő, mintegy 10 ezer négyzetméteres önkormányzati területen előreláthatólag 291 lakást szeretnének megépíteni.

A tervek azonban még nem készültek el teljesen, ezért a költségeket is csak becsülni lehet. Az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások pontos számát a telekár arányában határozzák majd meg a közbeszerzés során. A lakóépület megvalósításának költségeit egy nyílt, európai uniós „rezsimben” lebonyolított közbeszerzésen kiválasztatott beruházó fogja finanszírozni a részére átadott telekért cserébe. Az önkormányzat költsége a tervezés és az előkészítés.

Kiss László, Óbuda polgármestere egy másik választási ígérete a régóta várt bérlakáskataszter elkészítése volt. A politikus még 2020 februárjában interjút adott a 444-nek; akkor azt mondta, hogy néhány hónapon belül elkészül a transzparens, bárki által megtekinthető honlap. Mivel nem készült el, nehéz megmondani, hogy mekkora veszteség érte a városrész kevésbé tehetős lakosságát. Annyit sikerült megtudnunk, hogy az Óbudai Vagyonkezelő friss adatszolgáltatása szerint jelenleg 3025 nyilvántartott önkormányzati lakás található a kerületben.