Áder János: Klímakérdésekben növelni kell a társadalmi elfogadottságot

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő, a rendezvény fővédnöke, hangsúlyozta: azért találkoznak ebben a formában is, hogy feltérképezzék az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet. Hozzáfűzte: a majdani jelentésnek választ kell adnia számos kérdésre; az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig, írta a távirati iroda.

Áder János szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre „időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó”. Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után

ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában 

– fogalmazott. Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt. Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat – mondta.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz „ma kedvező a politikai széljárás”. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával.

Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz – fejtette ki.

Áder János utalt arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is számottevő változást igényel. Mindez érdekek sérelmével jár.

A köztársasági elnök szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nem csak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid és hosszú távú károkat is figyelembe veszik.

Az államfő szerint a klímakérdésekben növelni kell a társadalmi elfogadottságot, be kell számítani a különféle érdekeket. Emellett mérlegelni szükséges a gazdasági hasznok és a társadalmi károk súlyát, el kell kerülni az álmegoldásokat.