A szociális támogatást Alsómocsoládon rigacban folyósítják

Szokatlan címletű, 750 forintos egyedi pénzérmét hoz forgalomba a Magyar Nemzeti Bank abból az alkalomból, hogy Győr idén ünnepli városi rangra emelkedésének 750. évfordulóját. A város polgármestere, Dézsi Csaba András a közelmúltban számolt be erről az Indexnek, megjegyezve, hogy ő maga győri forintnak nevezi az ünnepi pénzt, amellyel a boltokban is lehet majd fizetni.

A hír hallatán összegyűjtöttük, hogy a hagyományos fizetőeszközön, a forinton kívül milyen alternatív, úgynevezett helyi pénzeket vezettek már be Magyarországon. Mert bármilyen meglepő, akad példa ilyesmire szép számmal, gondoljunk csak például a soproni kékfrankra, a balatoni koronára, a Bocskai-koronára, illetve a vélhetően kevésbé közismert alsómocsoládi rigacra.

Az ünnepi győri forinttól a helyi pénzek azonban különböznek, mégpedig annyiban, hogy azok voltaképpen pénzhelyettesítő utalványok, amelyek egy adott térségen belül betölthetik a pénz egyes funkcióit, mert közmegegyezés alapján fizetni lehet velük ott, ahol elfogadják.

A Magyar Nemzeti Bank megfogalmazása szerint a helyi pénzt a kibocsátók utalványként kommunikálják a hatóságok felé, de pénzként a lakosság felé.

Soproni kékfrank

Az első helyi pénzutalványt – amely grafikus megjelenésében igazi bankjegyre hasonlít – egy korábban cafetériautalvány kibocsátásával foglalkozó soproni vállalkozó, Perkovátz Tamás vezette be 2010-ben, ez volt a soproni kékfrank. A soproni kékfrank kibocsátásának célja a helyi gazdaság élénkítése volt Sopron és vonzáskörzete gazdasági szereplőinek összefogásával, a kékfrank alkalmazásával.

Balatoni korona

A balatoni korona 2012 márciusában debütált, mégpedig a soproni példán felbuzdulva. Kibocsátója a Balatoni Korona Zrt. A balatoni korona egy papíralapú pénzhelyettesítő utalvány, mely a magyar fizetőeszközzel, a forinttal azonos címletekben került forgalomba, és azonos biztonsági elemekkel van ellátva.

Bocskai-korona

Hajdúnánás volt Magyarország harmadik települése, amely kibocsátotta saját fizetőeszközét, a Bocskai-koronát azzal a céllal, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, szolgáltatással. A kibocsátók úgy vélik, hogy a Bocskai-koronának egyrészt közösségépítő szerepe van, hiszen a helyi pénz működésének egyik alapeleme a bizalom, másrészt pedig erősíti a helyi gazdaságot, mert helyben tartja a tőkét.

Alsómocsoládi rigac

A 360 fős lélekszámú, Baranya megyei Alsómocsoládon a „Magunk Kenyerén” komplex gazdaságfejlesztési program részeként 2013-ban vezették be a rigacot, a helyi fizetőeszközt. Akkor minden felnőtt 1600 és minden gyermek 600 rigacot kapott, amivel a helyi majálison vásárolhattak, és ezzel be is került a helyi pénz a körforgásba. A rigac célja a helyi lakosok életminőségének javítása volt.

Végül érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a törvényi szabályozás értelmében minden készpénz-helyettesítő utalványnak száz százalékban megvan a forintfedezete, tehát a helyi pénzek használata teljesen biztonságos a felhasználók számára.

(Felhasznált irodalom: Helyi pénzek helyzete Magyarországon és lehetséges szerepük a szociális gazdaságban – OFA Nonprofit Kft.)