Nem teljesen jön be a bírói függetlenség trükkös tesztje Luxemburgban

Hamarosan döntés születik az Európai Unió Bíróságán abban az ügyben, amely egy magyar bíró 2019-ben benyújtott indítványára indult, és amelynek – egy anyanyelv-használatával kapcsolatos jogi kérdés apropóján – nem titkolt fontos célja az volt, hogy a luxemburgi bíróság vizsgálja meg, hogy függetlennek tekinthetők-e a magyar bíróságok Handó Tünde OBH-elnöksége idején.

A HVG értesülése szerint az unió bírósága a kérdések egy részét nem fogja vizsgálni, ugyanakkor az Európai Bíróság ügyben eljáró tanácsa részéről Priit Pikamäe főtanácsnok által adott nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy az unió bírói testülete megállapítja majd, hogy a magyar bírósági eljárás uniós jogot sértett.

Három évvel ezelőtt, 2019-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik bírója az általa tárgyalt büntetőperben kezdeményezett védői indítványra előzetes döntéshozatali eljárást a luxemburgi bíróság előtt. 

A harmadik kérdés pedig a bírói illetményrendszerre vonatkozott, mégpedig olyan megközelítésben, hogy ha a bírók ténylegesen kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanakkora szolgálati idővel rendelkező ügyészek, vajon ez összhangban van-e a bírói függetlenséggel.

Ez abban az időszakban történt, amikor több esetben is előfordult, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke a pályázati eljárások eredményét és a bírói önigazgatási testületek véleményét figyelmen kívül hagyva ideiglenes megbízással helyezett vezetőket a bíróságok élére. A bírósági elnökök joga az ügyelosztás az eljáró bírók között, ők kezdeményezhetnek fegyelmi eljárásokat a bírák ellen, a munkájukat is ők értékelhetik, vagyis a bíróságok függetlenségét befolyásolja, hogy milyen körülmények között választják ki az elnököket.

A luxemburgi bírósági beadvány nem maradt következmény nélkül itthon a PKKB bírájára nézvést. A legfőbb ügyész azt kérte a Kúriától, hogy nyilvánítsa törvénysértőnek a bírósági határozatot, amellyel előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságán. Azt is kérte a legfőbb ügyész, hogy állapítsa meg a Kúria, van-e olyan jogosítványa a bírónak, hogy ezekben a kérdésekben a luxemburgi bírósághoz forduljon. A legfőbb ügyész indítványára a Kúria törvénysértőnek ítélte a PKKB bírójának határozatát, sőt fegyelmi eljárást is indítottak ellene.

Egyébiránt az, hogy a Kúria milyen döntést hozott az ügyben, megkülönböztetett figyelmet érdemel, ám a luxemburgi bírósági eljárást nem érinti, hiszen az uniós jog szerint a nemzeti bíróságoknak egyértelműen joguk van az Európai Bíróságtól előzetes döntéshozatalt kérni, az ez ellen benyújtott panasz vagy felülbírálat nincs semmilyen hatással a luxemburgi döntésre. Később egyébként vissza is vonták a fegyelmi eljárást a luxemburgi bírósághoz előzetes döntéshozatali kérelmet benyújtó magyar bíró ellen.

Ilyen előzmények után fogja meghozni az uniós bíróság a döntését. Miközben a konkrét büntetőügyben a vádlott svéd állampolgár anyanyelvhez fűződő jogának érvényesülése az alapkérdés, az uniós bíróság eljárása során vizsgálja a magyar bíróságok függetlenségével kapcsolatos felvetések egy részét is.

Az uniós bíróság főtanácsnoka arra a megállításra jutott, hogy ma Magyarországon nincs nyilvántartás a független fordítókról és tolmácsokról, és minőségbiztosítási rendszer sem működik ezen a téren. Ugyanakkor elmondta, hogy az uniós jog eredménykötelezettséget ír elő a tolmácsolás minőségét illetően, ám a megfelelő képesítéssel rendelkező tolmácsok nyilvántartásának létrehozása nem kötelező. Mindazonáltal a gyanúsítottaknak vagy a vádlottaknak biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy panaszt tehessenek a tolmácsolás minőségével kapcsolatban.

A Priit Pikamäe főtanácsnok nyilatkozata alapján azon az állásponton van, hogy a bírósági elnököknek az OBH elnöke által ideiglenes megbízással történő közvetlen kinevezésére és a bírák javadalmazására vonatkozó kérdések a svéd állampolgár konkrét ügyének kimenetele szempontjából irrelevánsak, ezért elfogadhatatlanok. Azt is javasolta, hogy a bíróság nyilvánítsa szintén elfogadhatatlannak a bíróval szembeni fegyelmi eljárással kapcsolatos kérdést is, mivel ezt időközben visszavonták, és az eljárást megszüntették.

Ugyanakkor a főtanácsnok nyilatkozata alapján az várható, hogy bár a magyar bíróságok függetlenségének kérdését nem fogja vizsgálni a luxemburgi bíróság, mégpedig amiatt, mert az nem kapcsolódik az anyanyelv-használat jogát érintő alapügyhöz – vagyis a bíró trükkös ügytársítása nem jött be teljesen. Azonban mégis várható elmarasztalás, ráadásul amiatt, hogy az uniós bírósághoz forduló bírót támadás érte fegyelmi eljárás formájában amiatt, hogy élt az előzetes jogi kérelem lehetőségével.

A főtanácsnok elmondta:

az a nemzeti szabályozás, amely lehetőséget teremt az előzetes döntéshozatali kérelem intézményének korlátozására, sértik az unió jogi mechanizmusának a működési elvét, az uniós jog elsőbbségét, ezáltal összeegyeztethetetlenek az uniós joggal.

Az előzetes döntéshozatali mechanizmus alkalmazására vonatkozó eljárást kizárólag az érintett bíróság hivatott megindítani, amennyiben ezzel ellentétes ítélet születik, azt figyelmen kívül kell hagyni – jelentette ki Priit Pikamäe főtanácsnok.

Mindazonáltal a főtanácsnok véleménye nem köti az eljáró bírói tanácsot, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy általában azzal megegyező álláspontra jut a bírói testület.

(Borítókép:  A Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete a főváros V. kerületében a Markó utca 23-25-ben. Fotó:  ászai Csaba / MTI)