Alkotmánybíróság előtt az SZFE-t érintő kormányrendelet

20200902 TRAL9206 TA
2021.04.22. 12:16
Április 8-án érkezett meg az Alkotmánybíróságra az a bírói kezdeményezés, amelyben a Fővárosi Törvényszék három bírója indítványozta a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról szóló kormányrendelet megsemmisítését. A Színház- és Filmművészeti Egyetem működését érintő jogszabályról az alkotmánybíráknak soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül dönteniük kell.

Az Országgyűlés 2020. július 3-án fogadta el azt a törvényt, amely alapítványi fenntartásba helyezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE). 2020 októberében az SZFE tiltakozó hallgatói és oktatói az Alkotmánybírósághoz fordultak a modellváltó törvény megsemmisítését kérve, esetükben azonban nem köti határidő az Alkotmánybíróságot.

A bírói kezdeményezés alapjául szolgáló ügyben az egyetemi alapítvány a kormányrendelet alapján az 1/2020. (11. 27.) számú határozatában megállapította, hogy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet fennállására tekintettel az egyetemen a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn, azok nem biztosíthatók, általa nem ellenőrizhetők. 

A rendkívüli helyzettel érintett félév nem számít be a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti határidőbe, továbbá oktatási tevékenység az egyetemen nem végezhető.

Az SZFE hallgatói önkormányzata tavaly év végén a Fővárosi Törvényszék előtt közigazgatási jogvitát kezdeményezett az egyetemi alapítvány intézkedéseivel szemben, valamint kérte, hogy a törvényszék kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását

  • a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bekezdése, valamint
  • a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról szóló 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt.

A Fővárosi Törvényszék három közigazgatási bírójának első indítványa február 18-án, míg a kormányrendeletet támadó kezdeményezés április 8-án érkezett meg az Alkotmánybíróságra. Az utóbbit a testület elnöke, Sulyok Tamás a hét elején, április 20-án szignálta ki az előadó alkotmánybíróra.

A dátumoknak az elintézési határidő szempontjából van jelentősége.

  • A bírói kezdeményezés alapján az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját.
  • Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet negyvenöt napon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti. Ha a főtitkár vagy az előadó alkotmánybíró hiánypótlást rendel el, és az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést nem utasítja vissza a hiánypótlás elmaradása vagy elégtelensége miatt, az első tervezet előterjesztésének és az indítvány elbírálásának a határideje a hiánypótlás beérkezésekor kezdődik.

Az Alkotmánybíróságnak az első indítvány alapján május 19-ig nemcsak az SZFE modellváltásáról rendelkező 2020. évi LXXII. törvény alkotmányosságáról, hanem a Fővárosi Törvényszék közigazgatási tanácsa által szintén alkotmányellenesnek talált felsőoktatási törvény 94.§ (6) bekezdéséről is dönteniük kell. Ez utóbbi rendelkezés szerint a magánfelsőoktatási intézmény alapító okirata az autonómiát meghatározó törvényi szabályoktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó fogadja el az egyetem költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét, gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzését, ahogy a fenntartó írja ki a rektori pályázatot is.

A második bírói kezdeményezés szerint alaptörvény-ellenes a kormányrendeletből eredő azon szabályozás, amely a fenntartó részére széleskörű lehetőséget biztosít annak megállapítására, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű feltételei nem állnak fenn, vagy azok általa nem biztosíthatók, nem ellenőrizhetők. Ez a döntés 

az indítványozók szerint kétséget kizáróan a felsőoktatási intézmény autonómiájának sérelmét valósítja meg.

Az indítványozók emlékeztettek a 41/2005. (X. 27.) AB határozatban megfogalmazott, az egyetemi autonómiát érintő megállapításra:

Az intézményi autonómia alapján garantált a felsőoktatási intézmény szervezeti önállósága és önigazgatáshoz való joga. Az önálló, vagyis autonóm működés úgy biztosítható, ha törvény rögzíti a felsőoktatási intézményekre vonatkozó alapvető szabályokat, s az Országgyűlés határozza meg a felsőoktatási intézmények létét és működését érintő alapvető döntéseket (létrehozás, megszüntetés, felsőoktatási intézetek központi költségvetési támogatása stb.). Az országgyűlési döntés keretében pedig a felsőoktatási intézmény belső életét, szervezetét és működését a saját maga által elfogadott intézményi szabályzat állapítja meg. Ezekről a kérdésekről tehát az Országgyűlésen és a felsőoktatási intézményeken kívül más szervek és szervezetek nem dönthetnek.

(Borítókép: Trenka Attila / Index)