Botond, Mózes
10 °C
20 °C

Elképesztő otthonok: jurtától a dombházig

shutterstock 1853327641
2021.05.03. 12:59
Napjainkban jószerivel csak az egyéni kreativitás és az építési hatóság jóindulata szab gátat az alternatív ingatlanépítési megoldások sokféleségének. Ha valaki úgy kívánja, lakhat buborékban, jurtában, vagy éppenséggel kertje buckái alatt is. Összegyűjtöttünk néhány szokványostól eltérő építkezési módot.

Miután a közelmúltban a mobilházakról – ezekről a szokatlan, de gyorsan birtokba vehető, illetve megfizethető árú ingatlanokról – írtunk az Indexen, több olvasói levelet is kaptunk, amelyek arra hívták fel a figyelmünket, hogy léteznek további alternatív lakhatási megoldások. Most ezek közül mutatunk be néhányat.

Mobilház

A mobilotthonokról tehát a minap írtunk, ezért ezekről most részletesebben nem szólunk, csupán felidézzük, hogy napjainkban a vásárlói igények növekedésével már ott tartunk, hogy vannak gyártók, amelyek nemcsak hétvégi háznak, hanem mindennapi lakhatási célra is készítenek a hagyományos házzal, panellakással vetekedő komfortszintet biztosító, 50-60 négyzetméteres épületeket. Továbbá arra is felhívtuk a figyelmet, hogy tévedés azt gondolni, hogy egy ilyen gigantikus méretű lakókocsihoz hasonló szerkezetet mindenféle engedély nélkül lehet telepíteni, ugyanis a rájuk vonatkozó szabályok Magyarországon is egyre szigorúbbak, és immár minden esetben engedélykötelessé váltak.

Geodéziai dóm

De manapság lehet ám lakni hatalmas buborékban, kupolában is – kinek mi jut eszébe az ilyen szerkezetekről –, erre hívta fel a figyelmünket az egyik levélírónk, mi pedig utánajártunk, és kiderítettük, hogy csakugyan, ezek az ajtóval, ablakkal és fürdőszobával ellátott, úgynevezett geodéziai dómok már néhány millió forintért megvásárolhatóak. Kovács Zsófiától, a HiperDom munkatársától megtudtuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés ezek iránt a furcsa ingatlanok iránt. Kiderült az is, hogy a világ minden táján elterjedtek már ezek a háromszög alakú elemekből álló, félgömböt formáló építmények, amelyek közül az első Németországban épült 1926-ban, majd 1948-ban Buckminster Fuller formatervező fogalmazta meg a geodéziai dóm definícióját, mondván, hogy ez

az ember által eddig ismert legerősebb, legkönnyebb és leghatékonyabb eszköz a tér befogadására.

Később az amerikai tengerészgyalogosok is felismerték, hogy más építményekhez képest a dómok alapanyagainak szállítása sokkal könnyedebb, megoldható egy helikopterrel. A katonai tesztek alkalmával az is kiderült, hogy az építészeti szempontból képzetlen tengerészgyalogosok mintegy két óra alatt bárhol képesek voltak egy 9 méter átmérőjű dómot összeszerelni és rögzíteni, illetve a hadsereg tartóssági tesztjei is meggyőző eredményekkel zárultak.


Manapság a polgári életben pedig ezek a különleges építmények széles teret nyitnak az egyéni kreativitás előtt, ugyanis a dómokat a megrendelő igényeinek megfelelően alakítják ki, ráadásul olyan különleges helyszíneken is telepíthetőek, ahol a szokványos építkezés akadályokba ütközne. A kupola fémvázát műanyag burkolat borítja, amely tetszőlegesen lehet átlátszó, fehér vagy színes, a bejárat és ablakok formája pedig szintén igény szerint választható. A dómok élettartamát a gyártók 20 évre becsülik.

Jurta

A jurta a geodéziai dómhoz hasonlatos, de ehhez az építményhez jóval több történelmi kötődésünk van, hiszen ez az eredetileg nemezből készült sátor a vándorló nomádok favázra épített kerek építménye volt. Manapság a forma ugyanolyan, mint régen, de az anyagok korszerűbbek, és Magyarországon több, jurtaépítésre szakosodott vállalkozás is működik. Egy hat méter átmérőjű PVC-ponyvás jurta ára alapozással, nyílászárókkal, szállítással, telepítéssel együtt mintegy 3-4 millió forintba kerül, az élettartama pedig 25-30 évre tehető.

Dombház

A földházak, dombházak vagy barlangházak hagyományai is régi időkre nyúlnak vissza, ám napjainkban az ökológiai szemléletű építészet ismét felfedezte ezt az épülettípust, amelynek lényege, hogy a szerkezetet körülölelő földtömeg biztosítja az épület kiváló és természetes hő- és hangszigetelését. Az ilyen házak a nyári hőségben kellemesen hűvösek, a téli hidegben pedig jól megtartják a hőt. A dombházak formai kialakítása általában a régi földpincék hagyományát követi. A növényzettel fedett kerti dombocskák alatt gyakran natúr téglafalazatok és fagerendás előtetők láthatók, és a belső természetes világítást a tetőbe épített fényáteresztő nyílászárókkal oldják meg. Szépsége abban rejlik, hogy az építésétől számított néhány év elteltével a kert és a dombház szerves egységgé válik, így az épület idővel egybeolvad a környezetével.

Dombházat építeni azonban nem olcsó mulatság, a kivitelezés költsége egy hagyományos épületével összemérhető, és a dombházak esetében is fontos tanács, hogy aki ilyet szeretne, az építés megkezdése előtt feltétlenül egyeztessen a helyi építési hatóságokkal, hiszen rajtuk múlik, hogy adnak-e rájuk építési engedélyt.

(Borítókép: Vardzia, egy XII. századi barlangkolostor és város, amelyet egy folyó szurdokára néző sziklából faragtak ki Grúziában. Fotó: Shutterstock)