Gizella
9 °C
14 °C

A jogállamiság próbájává vált a Quaestor-károsultak kártérítési pere

D MAR20161013004
2021.05.04. 19:27
A Fővárosi Törvényszék kedden újabb részítélettel utasította el a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash volt ügyfeleiből létrejött pertársaságnak a Magyar Nemzeti Bank, a magyar állam, valamint az Állami Számvevőszék felelősségének megállapítására irányuló keresetét a brókercégek 2015-ben bekövetkezett csődjéért. A részítélet megegyezik a bíróság január 21-én hozott döntésével, és azokra a jogutódokra terjedt ki, akiknek az ügyében korábban nem lehetett ítéletet hirdetni. A károsultakat képviselő Palotás János pertaktikai húzással akarja elérni, hogy a bíróságnak mégis vizsgálnia kelljen a brókercégek csődjében az állam – jogállamiságunkat alapjaiban érintő – felelősségét. A tét a befektetők 30 milliárd forintos kárának megtérülése.

Mint arról az Index korábban részletesen beszámolt, az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék január 21-én elutasította az 1653 károsultból szervezett pertársaság által még 2017 decemberében az állami felelősség megállapítását kérő keresetét. Azonban a per kezdete óta közel negyven károsult elhunyt, és néhányuknál a jogutódlási eljárás miatt az örököseikre nem volt érvényes ez a januári bírósági ítélet. Időközben hét esetben lezárult a hagyatéki eljárás, a keddi tárgyaláson ezek közül hat esetben bíróság meghozta a korábbi ítéletével megegyező döntését.

Ugyanakkor Palotás János, aki egyben a pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. vezető szakértője is, egy engedményes szerződéssel a hetedik elhunyt károsult örökösétől magánszemélyként átvette a követelést, és ebben az egy ügyben úgy módosította a korábbi keresetet, hogy a törvényszék elutasító ítéletének indokolását vette ehhez alapul.

Keresetváltoztatással immár azt kérte a bíróságtól, hogy ne csupán a felelősségét állapítsa meg a magyar államnak, a Magyar Nemzeti Banknak és az Állami Számvevőszéknek, hanem marasztalja is el őket a botrányos brókercsődök miatt

– tájékoztatta a keddi tárgyalást követően az Indexet Palotás János.

A magyar állam és a Magyar Nemzeti Bank már be is nyújtották ellenvéleményüket a keddi tárgyalásra.

Palotás János elmondta, hogy ezt a pert próbapernek tekinti, ami nyilvánvalóan ki fog hatni az összes többi, a pertársaság által képviselt ügyre is. Úgy véli, ez a per azt fogja igazolni, hogy vagy az első fokon hozott ítélet, vagy ez az eljárás fog az uniós jogba ütközni, ha ezt a pert nem lehet majd végig vinni. A januárban hozott ítélet akkor, és csak akkor nem ütközik az EU joganyagába, ha ezt a pert, benne a teljes bizonyítási eljárással a bíróság végigviszi, és érdemi határozatot hoz. Palotás utóbbi esetben nem tart attól, tette hozzá, hogy végül azt tudná megállapítani a bíróság, hogy az állam és szervezetei, közte a Magyar Nemzeti Bankkal és az Állami Számvevőszékkel jogszerűen jártak el.

Ebben az ügyben a magyarországi jogállamisági problémával állunk szemben, ez a per a jogállamiságról szól. Az 1653 károsult pere arról szól, hogy Magyarországon éveken át nem működött, vagy diszfunkcionálisan működött az állam által vezényelt joghatóság, és ez ma is fenn áll

– közölte portálunkkal Palotás János. Szerinte az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, és a többi érintett állami szervezet nem tartották be a jogot, kifejezett közreműködésük mellett tudtak csak az érintett befektetési szolgáltatók megkárosítani 60 ezer embert, mely állami károkozó tevékenység, a felszámolási eljárással támogatottan azóta is töretlenül folytatódik.

Véleménye szerint, ha ezt a pert nem tudják végigvinni a bíróságon, akkor ehhez jön még a bíróság befolyásoltsága is. „Ezért mi az Európai Bizottságon keresztül, az Európai Unió bíróságához benyújtandó panaszunkat a magyar államban a nem működő jogállamiságra alapozzuk. Egy ilyen eljárás nagyon ritka, nincsen tudomásunk arról, hogy a jogállamiság hiányára alapozott kereset került volna már máskor is az Unió Bírósága elé. Lehet, hogy beelőzzük a 7-es cikkely szerinti eljárást, amelynek a megindításának nagyon szigorú szabályai vannak az Európai Unióban, minket azonban ezek az akadályok nem kötnek, a panaszunk alapos voltának lehetséges fennállásáról kizárólag az Európai Bizottságot kell majd meggyőznünk, melyről a bizottság saját hatáskörben dönt” – fogalmazott a pertársaság ügyvezetője, hozzátéve, hogy a bizottságnak nem kell elbírálnia a panaszt, csak arról kell véleményt alkotnia, hogy elképzelhető-e a panasz megalapozott volta.

„Ezért minket azonban nem kötnek a hetes cikkely erős korlátai. Rögtön a bírósághoz tudunk fordulni azzal, hogy Magyarországon állami szinten és rendszerszerűen nem működik a jogállamiság, ezen alapszik 1653 uniós magyar állampolgár megkárosítása. Ez az ügy arról szól, hogy az állam jogellenesen működött és működik ma is a befektetési piacon, amely csak eszköze egy sokkal szélesebb körben történő, rendszerszerű jogsérelemnek.”

Miután a per tárgya a jog működése Magyarországon, ezért Palotás János szerint a jogállamiság lesz az Európai Unió Bíróságán is a per tárgya. Ide tartozhat az is például, ha a magyar bíróságon azért nem fogják tudni végigvinni az eljárást, mert az állam beavatkozik a bírósági eljárásba.

Mint mondta, céljuk, hogy ha végigmegy a per, és lehetőségük lesz bebizonyítani, hogy a befektetési piacon jogsértő személyi összefonódásokkal tarkított tiltott gazdasági tevékenységet folytattak az állami szervezetek, az állammal szoros kapcsolatot ápoló önkormányzatok, és az állami befolyásolásban döntési jogkörrel rendelkező személyek.

Ez nem fejeződött be a 2015-ös csődökkel, hanem ma is folyik a sajátos felszámolási eljárásokkal a károsultakat megillető felszámolói vagyon eltüntetése a károsultak elől, amely egyébként okkal feltételezhetően a csődöket bejelentő MNB döntést megelőző kormányülés máig homályos felhívásával indult. Ha viszont ezt a bizonyítást végigvihetjük, akkor jó, mert legalább a bíróság szintjén még működik a jogállam

– fogalmazott Palotás János.

Egyébiránt január végén a bíróság az elutasító ítéletét az MTI-nek január 21-én elküldött közleménye szerint egyrészt azzal indokolta, hogy a pertársaság tagjainak jelentős részét – részben vagy egészben – a Kárrendezési Alapból már kártalanították, ezért ők bírósági úton már nem érvényesíthetnek további vagyoni igényeket mindaddig, amíg meg nem állapítja jogerősen egy bíróság, hogy a törvényi akadályt éppen a jogsértő alkotta meg. A Fővárosi Törvényszék felhívta a figyelmet arra is, az ügyben azok részéről sincs helye az MNB, az ÁSZ és a magyar állam felelősségének megállapítására irányuló keresetnek, akik nem tartoznak a fentebb meghatározott károsult csoportba. Nekik ugyanis a törvényszék szerint az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján csupán a felelősség megállapítására irányuló kereseti kérelmük nem volt teljesíthető – áll a bíróság által kiadott közleményben.

Ezek a cégek ott se lehettek volna a befektetési piacon?

A károsultaknak a perben képviselt álláspontja szerint a károkozást megelőző években, az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon az állam intézményeinek, így különösen az MNB-nek a tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lehettek volna jelen a befektetési piacon, így nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani.

A bíróság tehát lényegében a perelhetőség hiányára hivatkozva utasította el károsultak keresetét csaknem három évvel azt követően, hogy elindította a pert. Palotás Jánosék szerint a perelhetőségről a bíróságnak az idézés kibocsátása előtt kellett volna döntenie a bíróságnak. A pertársaság szerint azok a károsultak, akiknek a kárát a kárrendezési törvény enyhítette, azzal hogy a követelésüket átadták a Kárrendezési Alapnak, nem mondtak le arról a jogukról, hogy egy perben az állam, illetve a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB felelősségének megállapítását kérjék.

A bíróság álláspontja ezzel szemben az, hogy a kárrendezésben részesülteknek azért nem perelhetik az államot, mert amikor a kárrendezési alapnak átadták a követelésüket, akkor azzal együtt átadták ezt, azaz a felelősség feltárását célzó a perlési jogot is – ezt Palotás János jogi képtelenségnek tartja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíróság tavaly nyárig, több mint két és fél éven keresztül látszólag azon az állásponton volt, hogy a felperesnek kereshetőségi joga van, és csak az alperesek védekeztek azzal, hogy nincs. Ezért úgy látszott, hogy a szeptemberi tárgyaláson megkezdődhet a bizonyítási eljárás, de szeptemberben már az volt a bíróság álláspontja, hogy a per határozathozatalra érett, a bizonyítási eljárást nem kell lefolytatni, az okot, és azt, hogy a határozat kinek kedvez majd, ekkor még nem tudhattuk – mondta el Palotás.

A január 21-i ítélet ellen a pertársaság fellebbezést nyújtott be, amely már felterjesztésre is került az Ítélőtáblára.

A pertársaság álláspontja szerint a törvényszéki ítélet uniós jogot sért, mivel ez alapján a magyar állampolgárok nem kérhetik a magyar bíróságoktól a számukra kárt okozó állami szervezetek felelősségének megállapítását.

A felperesek már az első fokú eljárásban felhívták a bíró figyelmét erre az uniós jogsértésre, és indítványukban kérték, hogy amennyiben a bíróság a perlési jogukat az alperesekkel egyezően kétségbe vonná, úgy forduljon közvetlenül az EU bíróságához. Ám a bíró ezt a január 21-i ítélethozatal előtt végzésben elutasította. Ezért a pertársaság a luxemburgi uniós bíróság elé viszi az ügyet.

A Fővárosi Törvényszéken a károsultak polgári pere mellett még mindig első fokon folyik az a Quaestor céget érintő büntetőper, amelyben a Fővárosi Főügyészség T. Cs.-t és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. A vádirat szerinti elkövetési érték összesen mintegy 77 milliárd forint.

(Borítókép: Quaestor-károsultak demonstrációja a Fővárosi Törvényszék épületénél 2016. október 13-án. Fotó: Marjai János / MTI)