Kínából rendel? Lehet, hogy már nem sokáig!

A járványhelyzet még úgy is áremelkedést hozott az áruszállításban, hogy a határok a teherforgalom előtt nyitva maradtak. Lányi Márton, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének elnöke arról beszélt az Indexnek, hogy a légi szállítás ára a duplájára emelkedett a koronavírus terjedése után, de jelentősen drágult a hajózás is.

A légi kapacitás az eredeti 35 százalékára esett vissza, ez hozza magával az emelkedést, a 2019-eshez képest körülbelül dupla árakat láthatunk. A ferihegyi reptérről kétezer tonna cargokapacitás esett ki havi szinten.

A földön tartott utasszállító járatok is hatással vannak a forgalomra, a széles törzsű gépek gyomrában nemcsak a poggyászt, hanem kereskedelmi árukat is szoktak vinni.

A vonat és a közút kontinensen belül vagy Eurázsia viszonylatában jelenthet alternatívát, ezeknél tíz százalékos volumenvisszaesés tapasztalható, de „a drámától messze vagyunk”, ellentétben a jelentősen drágult tengeri áruszállítással.

A Kínából érkező vonatok tele vannak, volumenemelkedés tapasztalható, de a tengeri és légi áruszállítást ez nem tudja tehermentesíteni.

Roham a WC-papírért

Lányi Márton szétbontotta a vásárlási hullámokat. Először, ahogy a koronavírus magyarországi megjelenése után is láthattuk, rengetegen elindultak a boltokba tartós élelmiszerekért, WC-papírért és hasonló árukért.

Ebben vélhetően jelentős szerepet játszott, hogy az első gócpontot, Vuhant teljesen lezárták, ezért azt gondolhatták az emberek, hogy itt is hasonlóan drasztikus intézkedések lesznek. Lányi Márton ezt egy kezelhető logisztikai stresszhelyzetnek nevezte, mert ezeket a termékeket Magyarországon és a régióban elő lehet állítani.

Később viszont realizáltuk, hogy itt nem egy 2-3 hetes szigorú zárásról lesz szó, és utána túl is vagyunk az egészen, hanem hosszú távú otthonlétre, home office-ra, digitális oktatásra és korlátozásokra kell számítani.

Ezért kellett otthonra többek között íróasztal, számítógép, monitor, új konyhai eszközök vagy sportszerek. Lányi Márton kifejtette, hogy a folyamat Amerikából indult, óriási mennyiségű árut rendeltek a Távol-Keletről, ami azóta is folyamatos.

A járvány elején még a hajós társaságok is ritkítottak az indulásokon, de a kereslet megugrásával visszaállították a kapacitást, sőt az amerikai termékéhség miatt Európából is irányítottak át hajókat.

A következő probléma az amerikai kikötőkben jelentkezett, ahol az áruval megpakolt konténereket nem tudják gyorsan kirakodni, egyrészt a kikötői kapacitások telítettsége, másrészt a járvány miatt. Kevesebben dolgoznak, be kell tartani az egészségügyi szabályokat, és ennyi konténer egyszerre nem is szokott lenni a kikötőkben.

Nem hatékony a működés, ezért bedugulnak a hajók, és az amerikai partoknál várakoznak. Mégis oda mennek, mert Amerikában kifizetik a magasabb konténerárakat, ez pedig nehézséget jelent a világ többi részén. Korábban egy konténert egymillió forintért lehetett elhozni Kínából, most már 3-4 millió forintba kerül egy ilyen út.

A folyamat hatásának vége a magyar fogyasztóknál is lecsapódik, a légi és tengeri úton érkező áruk drágultak a boltokban, és a nem Európában gyártott termékeknél ideiglenes készlethiány is felléphet a csúszások miatt. Lányi Márton arra számít, hogy a vírus visszaszorulásáig ez a tendencia nem fog javulni.

Tetézte a bajt

Március végén megrekedt a Szuezi-csatornában egy óriáshajó. Az Ever Given balesete miatt 340 ezer konténer késett legalább hat napot. Lányi Márton elmondta, hogy a kikötők és a vasúti kapcsolatok többnyire le tudták kezelni az egyszerre érkező mennyiséget. A probléma abból adódik, hogy a hajók és konténerek is feltorlódtak, tehát lassabban forognak vissza Távol-Keletre, ezzel is tetézve a bajt.

(Borítókép: Konténerszállító hajó a hongkongi Kwai Chung kikötőben. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)