Emelkedett az alkotmányjogi panaszok száma a járvány alatt

Az Alkotmánybíróság legfrissebb statisztikái szerint jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban az alkotmányjogi panaszok száma. Tavaly április óta ötszáz ilyen indítvány érkezett a testülethez. Különösen az utóbbi hat hónapban erősödött az indítványozási kedv: 2020 utolsó negyedévében 154, míg az idei év első három hónapjában 135 új alkotmányjogi panaszt regisztráltak. A jelenleg folyamatban lévő 364 ügy közül 337 alkotmányjogi panasz alapján indult.

Az Alkotmánybíróságot fokozott felelősség elé állítja a különleges jogrend, mert a folyamatos működést biztosítani kell – nyilatkozta korábban Sulyok Tamás, a testület elnöke az Indexnek. A teljes üléseket tavaly április óta videókonferencia keretében tartják meg.

A járványügyi veszélyhelyzettel összefüggésben – a szervezet honlapján olvasható lista szerint – tavaly május óta összesen harmincnégy eljárás – közülük harminc alkotmányjogi panasz alapján – indult az Alkotmánybíróságon. Valamennyi ilyen ügyben soron kívüli elbírálást rendelt el a grémium elnöke. A harminc alkotmányjogi panaszból eddig kilencet bíráltak el az alkotmánybírák. Ezek közül különösen kettő emelkedik ki:

• Szél Bernadett független parlamenti képviselő indítványára az alkotmánybírák alkotmányos követelményként megállapították, hogy nem lehet automatikusan, akár kilencven napig visszatartani a közérdekű adatokat, az adatkezelőnek meg kell nevezni azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatkérés rendes határidőn belüli teljesítése veszélyeztetné a járványkezelést.
• Egy solymári édesapa indítványára megsemmisítették azokat a bírósági döntéseket, amelyek jóváhagyták a Pakson élő édesanya azon döntését, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva megtagadta az apától közös gyermekük láthatását. Az alkotmánybírák a kapcsolattartási jog kiüresítésére hivatkozva az apának adtak igazat.

A koronavírus-járvánnyal, a különleges jogrenddel összefüggésben 21 alkotmányjogi panasz vár soron kívüli elbírálásra, köztük az a 13 beadvány is, amely a gyülekezési jog korlátozását támadja. Az indítványozók között van többek között Gődény György, a Szivárvány Misszió Alapítvány és Erőss Gábor, a Párbeszéd elnökségi tagja. A józsefvárosi alpolgármester azért fordult a testülethez, mert a kormány a koronavírus-járványra hivatkozva már november óta korlátozza a gyülekezési szabadságot. Szerinte a támadott rendelkezések szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák, valójában kiüresítik a gyülekezéshez való jogot, a körülmények mérlegelésének kizárásával és az általános tilalom jogszabályi rögzítésével elvonják a tényleges bírósági jogorvoslat lehetőségét, valamint alaptörvény-ellenesen tesznek különbséget azon személyek között, akik különböző célból összegyűlnek, hátrányosan megkülönböztetve azokat, akik a gyülekezési jogukat kívánják gyakorolni, azokhoz képest, akik ettől eltérő célból, például vallásgyakorlás vagy oktatás céljából gyűlnek össze.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!