Rafael
19 °C
33 °C

A járvány is lassítja Tarsolyék hat éve tartó büntetőperét

4O5A5864
2021.05.07. 17:22
A héten több tárgyalási napon folytatódott a Tarsoly Csaba és társai folyó büntetőper, amit áprilisban a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt napoltak el. A vádlottak különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt állnak a bíróság előtt.

A Tarsoly Csaba és tíz társa ellen emelt vád szerinti az elkövetési érték összesen mintegy 77 milliárd forint. Öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére a vádirat. A sértettek száma 30 ezer. Csalás miatt az ügyészség csak az ötvenmillió forintnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére elkövetett cselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség. 

A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli.

A komoly védőintézkedések mellett megtartott tárgyalásokon a védők és a vádlottak a Fővárosi Törvényszék egyik tárgyalótermében ülnek, míg a bíró – két munkatársa segítségével – egy nagy méretű monitoron keresztül a Kúria épületéből vezeti a tárgyalást elektronikus összeköttetés segítségével. Az újságírókat a Kúriára Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, az ügy bírája számára biztosított tárgyalóterembe engedik be előzetes regisztrációt követően. Csütörtökön az Index tudósítóján kívül csak egy idős úr volt jelen, mint kiderült, ő Baumag-károsultként követi a Quaestor-büntetőper fejleményeit.

A hosszú évek óta folyó büntetőperben – több száz tárgyalási napot követően – az igazság malmai lassan őrölnek. Csütörtökön például az elsőrendű vádlott, Tarsoly Csaba védőjének, Papp Gábornak a bírósági eljárásból való kizárására irányuló indítványról folyt a tárgyalás, amit a harmadrendű vádlott, M. Zs. kezdeményezett, összeférhetetlenségre hivatkozva. A vádlott kifogása Papp Gábor ellen egyebek mellett az, hogy a Magyar Nemzeti Bank Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-t érintő célvizsgálatában a brókercég képviseletében járt el. Az ügyész az érintett ügyvédet helyettesítő védő az indítvány elutasítását kérte. Ebben az ügyben csütörtökön nem hozott döntést a bíró. Ezt követően folytatódott per érdemi része, a bizonyítási eljárás.

Egyébként korábban már volt arra példa, hogy védőket zártak ki a Quaestor-ügyben folyó büntetőperből.  Ugyanis a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény rendelkezése szerint nem lehet védő az, aki az ügyben tanúként érintett személy segítőjeként vett részt. A törvényszék 2018-ban hivatalból észlelte, hogy a büntetőügy három vádlottjának védője a nyomozás során tanúként kihallgatott személy segítőjeként, illetve tanú érdekében eljáró ügyvédként vett részt, ezért a büntetőügyből történő kizárásukról határozott.

Az ilyen ügyek, illetve egy-egy védő megbízásának visszavonása nagymértékben elhúzhatják a pert, ugyanis az új védőknek megfelelő időt kell biztosítani a több mint 2500 oldalas vádirat és az irdatlan mennyiségű – 2,5 millió oldalnyi – nyomozati anyag áttanulmányozásához, a perre való felkészüléshez.

Csütörtökön két magánszemély egy-egy milliós befektetésének históriáját ismertette a bíró. A nyomozás során egy-egy ilyen befektetési ügylet kapcsán kiderített bizonyítékokra minden egyes szerződésnél reagálhattak az érintett vádlottak. A két, viszonylag alacsony összegű tétel ügyének részletes megtárgyalása körülbelül

fél órán keresztül zajlott.

Belehallgatva a csütörtöki tárgyalásba, olyan alapos, részletekbe menő aprólékossággal folyik a bizonyítási eljárás, hogy még nagyon sok víznek kell lefolynia a Dunán ahhoz, hogy a nem jogerős elsőfokú ítélethirdetésre sor kerüljön – a járványt is figyelembe véve.

Az Quaestor-botrányszálai 2015-re nyúlnak vissza. Amint arról korábban részletesen beszámoltunk, 2015. március 10-én a Magyar Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mert a gyanú szerint 50 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. Egy nappal korábban, március 9-én a cég ügyfeleinek kiküldött levélben, illetve egy kiadott közleményben öncsődöt jelentett, ám ennek a cégközlönyben és a cégbírósági nyilvántartásban még április elején sem volt semmi nyoma, a  továbbra is zavartalanul működtek.

A Nemzeti Nyomozó Iroda ugyanakkor csalás gyanúja miatt szinte azonnal megindította a nyomozást ismeretlen tettesek ellen, voltak házkutatások, letartóztatások is, ám Tarsoly Csabát, a cég tulajdonosát csak március 26-án vették őrizetbe. Ezért volt ideje arra is, hogy egy Orgován Béla nevű, büntetett előéletű strómant nevezzen ki egy hétre a cég vezérigazgatójának.

Egy nappal a botrány kirobbanása előtt sikerült kimentenie a Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárd forintos tőkéjét a Quaestorból, de egy 72 milliárd forint értékű, az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírszámlát is időben megszüntetett a külügyi tárca. Felmerült a bennfentes információval visszaélés gyanúja, két ellenzéki párt feljelentést is tett, ám az ügynek komoly következménye nem lett. Több brókercég bedőlése után Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki a brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, a „dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” az ilyen cégeknél.

Az évszázad egyik legnagyobb gazdasági büntetőperének

tárgyalása 2016 júliusában kezdődött. A vádirat ismertetésére három tárgyalási napra volt szüksége a vádat képviselő ügyésznek. De még ezt megelőzően a meglehetősen szokatlan összeütközés zajlott le az ügyészség és a bíróság között. Amikor a bíróság arra kérte az ügyészséget, hogy jelölje meg azt, hogy melyik bizonyítási eszköz melyik cselekmény bizonyítására szolgál, a ügyészség meglepően éles stílusban a sajtó nyilvánosságán keresztül azt a választ adta, hogy „nem áll módjában teljesíteni a Quaestor-ügyben a Fővárosi Törvényszék által kért hiánypótlást, mert azt sem a büntetőeljárási törvény, sem a bírósági gyakorlat alapján nem lehet végrehajtani”. Azt is hozzátették, hogy

megértették volna, ha a bíró időt kér a felkészülésre, de azt nem hagyhatják szó nélkül, hogy valótlan indokkal, mondvacsinált okokkal megpróbálja azt elsütni, hogy nem jelölték meg kellőképpen a vádiratban a bizonyítékokat.

Ilyen előzmények után kezdődött el az a szerteágazó, nagy bonyolultságú ügy, amelyben egy  cégcsoport alkalmazottai maffiaként szövetkezve – a különféle hatóságok és a pénzügyi felügyelet figyelmét kijátszva –  több tízezer ügyfelet károsítottak meg. A vádirat szerint Tarsolyék 46 milliárd forint kötvényt elloptak, több tízmilliárd forint értékben fiktív értékpapírokat adtak el ügyfeleiknek, nem létező értékpapírokra kötöttek opciós ügyleteket, és eltulajdonították a cég legális üzleti tevékenységéből származó bevételeket is. 

(Borítókép: Tarsoly Csaba 2016. október 13-án. Fotó: Ajpek Orsi / Index)