Márta, Flóra
21 °C
34 °C

Rég nem látott növekedés jöhet az élelmiszerárakban

BNAGZ20200421345
2021.05.07. 13:58
Az áruházak még próbálják tartani az árakat, de a szakértők szerint közel a drasztikus emelkedés. Nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének.

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb hatása a terményárak és ezáltal az élelmiszerárak növekedése, amelynek még nincs vége. A koronavírus mellett Magyarországon a madárinfluenza jelentett nagy problémát, míg Kínában a sertéspestis hozta majdnem reménytelen helyzetbe az élelmiszeripart.

Vámosi Gábor, a Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a gabona és az olajos növények piacát nagyban befolyásolják a globális kőolajfüggőség csökkentésére irányuló kísérletek is. Mindezzel együtt a gyökeres átalakulást Kínában a tavaly év elején kirobbant afrikaisertéspestis-járvány okozta, melynek következtében mintegy 200 millió állatot kellett leölni, ami körülbelül 24 millió tonna gabona és fehérjehordozó alapanyag

megsemmisülésével egyenértékű.

Vámosi felidézi, hogy amikor tavaly lezárták a határokat az államok, akkor az emberek mindenhol megrohanták az élelmiszerüzleteket, pillanatokon belül hiánycikk lett a liszt, az élesztő, az étolaj és egyéb alapvető élelmiszerek, ugyanis a hirtelen keletkezett keresletet nem tudták a feldolgozóüzemek gyártási kapacitásai fedezni, a logisztikai kapacitás pedig képtelen volt a megnövekedett igények azonnali kielégítésére. Ez pedig a kereskedelmi szállítások korlátozásával az alapanyagok tekintetében a nettó export piacokon kínálatot, a nettó import piacokon pedig árnövekedést okozott.

Az új amerikai elnök, Joe Biden úgy döntött, hogy elődjével szemben megszünteti a Kínával szembeni szankciók nagy részét.

Már tavaly nyáron látszott az, hogy Kína megpróbálja az amerikai gazdaságpolitika változását kihasználni és készleteit visszapótolni, aminek hatására a terményárak emelkedni kezdtek. 2020 nyarán Európában a csapadékhiány miatt a terméskilátások romlottak, és amikor megkezdődött a napraforgó és a kukorica aratása, már látszott, hogy a termés mennyisége jóval elmarad a várakozásokhoz képest. Októbertől kezdve pedig a piacon drasztikus gabona- és olajosnövényár-emelkedés kezdődött

– mutat rá Vámosi.

A legijesztőbben a búza felvásárlási átlagárának változása szemlélteti ezt a növekedést: a gabona tonnánkénti átlagára tavaly októberig 50 ezer forint körül mozgott, míg idén márciusra ez a szám már meghaladta a 61 ezret.

Már tavaly is látszottak válságtünetek, hiszen a madárinfluenza is drasztikus hatást gyakorolt a magyar baromfiszektorra. Budai Zoltán, a Bábolna Brojler Kft. és a Bábolna TETRA Kft. társtulajdonosa lapunknak azt nyilatkozta, hogy a hazai hús- és tenyészállat-előállító exportok drasztikusan csökkentek, hiszen sok ország nem fogadta el a zónásítást, azaz a körzetekre bontást, és az egész országot összességében tekintette fertőzöttnek. Ennek hatásait a húselőállító cégek tavaly, valamint idén is megszenvedték.

Budai a baromfiszektor válságának okaként a terményárak növekedését is említi: 

Az állattenyészésben a költségek 65-70 százalékát a takarmányozás teszi ki. Ez nem került el minket sem. Véleményem szerint ez a termékek áraiban is drasztikusabban fog jelentkezni az elkövetkező időszakban.

Vámosi ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az alapanyagárak emelkedése fokozatosan épül csak be a fogyasztói árakba, bár a gabonaárak nagymértékű emelkedése különböző mértékben hat ki ezekre. A liszt vagy a kenyér esetében a fogyasztói árak gyorsan követik a gabonaárak növekedését.

„A tavaly tavaszi árakhoz viszonyítva ezen termékek árai 20-25 százalékkal emelkedtek. Azt gondolom, hogy a következő fél évben is emelkedni fognak legalább 10-15 százalékkal. Az állati termékek, azaz a hús- és tejtermékek árai lassabban növekedtek, de ezek is a tavaly tavaszi bázisokhoz viszonyítva legalább 10-15 százalékot drágultak, és a következő fél évben még legalább ugyanennyit fognak.

Ennek megfelelően az ezekből az alapanyagokból készült feldolgozott termékek ára is jelentősen nőni fog, például mára egy rántott szelet minden komponense drágult 20–50 százalékkal a tavalyi évhez viszonyítva. Mire az összes vendéglő kinyit, nagyon meg fogunk lepődni az árakon”

– tette hozzá.

Budai Zoltán is hasonlóan látja a helyzetet:

A hús- és tojásárak növekedése nem egyik napról a másikra történik majd. Az áruházak egyelőre még próbálják tartani az árakat, azonban a költségnövekedést előbb-utóbb a fogyasztók is jelentős mértékben fogják érzékelni. A drasztikus emelkedés a felvásárlási árak növekedése miatt már most indokolt lenne, és ez hamarosan láthatóvá is válik.

Az élelmiszerárak növekedése kihat az inflációra is, de nem valószínű, hogy a következő 4-6 hónapos időszakban az árak jelentősen csökkennének. 

(Borítókép: Egy vásárló fizet egy budapesti vásárcsarnokban 2020. április 21-én. Fotó: Nagy Zoltán / MTI)