Nehezebbé vált az út a strasbourgi bírósághoz
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten - Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
- Egy 13 éves nevelőotthonos lányt molesztáltak Baranyában
- Sulyok Tamás hamarosan találkozik Ferenc pápával
Ha veszítünk, akkor Strasbourghoz fordulunk! Sebaj, Strasbourgban majd bebizonyítjuk az igazunkat! – Hányszor hallottunk hasonló nyilatkozatokat bírósági folyosókon ügyvédek vagy éppen vádlottak szájából az elmúlt három évtizedben? Nagyon sokszor. És ez így is van rendjén, hiszen 1992. november 5-e óta, midőn Magyarország ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a magyar állampolgárok előtt is megnyílt az út a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága felé. Aki tehát úgy érzi, hogy az egyezmény által védett alapvető jogait valamelyik, az egyezményben részes állam (így köztük Magyarország), illetve annak hatóságai, szervei megsértették, kérheti a nemzetközi bíróság eljárását. Igaz, két fontos megszorítással:
- ügyet csak akkor lehet a strasbourgi bíróság elé terjeszteni, ha már kimerítette az összes hazai hatékony jogorvoslati lehetőséget, továbbá
- az utolsó hatékony hazai jogorvoslat kimerítésétől, vagy ha nincs ilyen, a jogsértés bekövetkeztétől számítva még nem telt el hat hónap.
Nos, az első feltételnél fordulat következett be az elmúlt időszakban, míg második esetében hamarosan jön a jelentős változás.
Az első kritérium, az összes hatékony hazai jogorvoslat kimerítése esetében korábban nem volt kérdéses, hogy a jogerős rendes bírósági döntés után azonnal Strasbourghoz lehetett fordulni. Azaz nem volt előfeltétel az Alkotmánybíróság eljárása. Csakhogy az elmúlt években változott az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata. A nemzetközi bíróság ugyanis kimondta, hogy az alkotmányjogi panaszt is igénybe kell venni a strasbourgi kérelem benyújtása előtt. Vagyis
amennyiben egy panasszal érintett magyar ügyben van lehetőség alkotmányjogi panasz igénybevételére, a panaszosnak előbb ki kell merítenie ezt a jogorvoslati formát, és csak az Alkotmánybíróság döntését követően fordulhat problémájával a strasbourgi bírósághoz.
Korábban az Emberi Jogok Európai Bírósága ilyen elvárást nem fogalmazott meg a Magyarországgal szemben benyújtott panaszok tekintetében.
Ami a második kritériumot illeti, a Magyar Jogász Egylet nemrég adta hírül, hogy április 21-én Olaszország is letétbe helyezte az Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. kiegészítő jegyzőkönyvének ratifikációs okmányát, és ezzel lehetővé vált a jegyzőkönyv hatályba lépése, 2021. augusztus 1-jével. Ezt a jegyzőkönyvet 2013-ban alkották meg az Európa Tanács tagállamai, és a legtöbb tagállamban 2017-re lezárult a ratifikációs eljárás, a magyar parlament például 2015. október 12-én ratifikálta a jegyzőkönyvet.
A jegyzőkönyv hatályba lépése jelentős változást hoz a strasbourgi eljárásban, így a kérelem benyújtására hat helyett csak négy hónap áll majd rendelkezésre a jogerős hazai határozat, illetve a jogsértés bekövetkezése után.
A potenciális kérelmezők felkészülése érdekében ez a határidő-csökkentés azonban csak a kiegészítő jegyzőkönyv hatályba lépése után hat hónappal, 2022. február 1-jével kezdődik.
Balog Balázs ügyvéd nézete szerint a strasbourgi gyakorlat változása miatt várhatóan tovább nő majd az Alkotmánybíróság ügyterhe, ami a panaszeljárások elhúzódásához vezethet. (Az alkotmányjogi panaszok emelkedéséről itt írtunk.) Ezért aztán az ügyek az eddiginél sokkal később kerülhetnek a strasbourgi fórum elé. Nem szólva arról – vélekedett az ügyvéd –, hogy
nagyobb nyomás helyeződik az Alkotmánybíróságra, hogy az alapjogi ügyekben kövesse a strasbourgi bíróság ítélkezési gyakorlatát.
(Borítókép: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete a franciaországi Strasbourgban. Fotó: Frederick Florin / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
