Mégsem lesz mindenhol ellenzéki előválasztás?

Az Index összefoglalójában már megírtuk: benne van a pakliban, hogy nem mind a 106 választókerületben lesz szükség előválasztásra.

A 2019-es főpolgármester-jelölti előválasztás lebonyolítását segítő Civil Választási Bizottság most is tevékeny szerepet töltene be az előválasztás folyamatában. A szervezet elnöke, Magyar György az Indexnek áprilisban nyilatkozott, és arra hívta fel a figyelmet: nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy a választók ne azt érezzék, hogy az ő közvetlen, aktív közreműködésükre van szükség.

Megállapodás és/vagy előválasztás

Tavaly augusztusban állapodott meg a hatpárti ellenzéki összefogás (a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd), hogy mindegyik választókerületben egy jelöltet állítanak. Az akkor kiadott közleményükben úgy fogalmaztak:

A pártelnökök megállapodtak abban, hogy az ország érdekében közös programot alkotnak, és az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik.

Vagyis akkor még nem zárták ki azt, hogy a tárgyalóasztalnál is megegyezhessenek a közös jelöltekről. Idén februárban azonban már amellett tettek hitet, hogy a tárgyalóasztal helyett a választók kezébe adják a döntést.

[…] immár végérvényesen kijelenthető: mind a 106 választókörzetben előválasztáson dől el, kiket tartanak a választók alkalmasnak a Fidesz legyőzésére, és méltónak a magyarok további képviseletére

– közölte a hatpárti ellenzéki összefogás.

Az ellenzéki pártok azóta rendre beszámolnak az összefogással és az előválasztással kapcsolatos legfontosabb döntésekről, noha több kérdés is még tisztázásra szorul.

Mind a 106 választókerületben előválasztást szervezni nem kis munkát, összehangoltságot igényel a pártok részéről, továbbá biztonsági és informatikai feltételei is vannak a lebonyolításnak. Minden költséget az összefogásban részt vevő hat párt áll. A járványhelyzet is olyan tényezővé vált, amivel számolniuk kell a szervezőknek.

Az Indexnek több pártközeli és pártbéli forrása is korábban arról beszélt: az, hogy az ellenzéki pártok elkötelezték magukat az előválasztás mellett, nem azt jelenti, hogy ha valahol van egy erős jelölt, ne születhetne megállapodás a közös támogatására.

Pártközi megállapodások

Először a Jobbik jelentette be, hogy Budapest 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében az LMP-s Csárdi Antalt támogatják. A párt jelezte, hogy nem fognak mind a 106 választókerületben saját jelöltet indítani, és vannak még olyan választókerületek, ahol más pártok jelöltjeiben vagy civilekben látják a megoldást.

Ezután az LMP jelezte, hogy a jobbikos Szilágyi Györgyöt támogatják Budapest 14. számú országgyűlési egyéni választókerületében. Majd a Jobbik beállt az LMP-s Demeter Márta mögé is Budapest 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében.

Mostanra nem csak a Jobbik és az LMP tett egymás felé gesztusokat, más pártok között is született megegyezés, illetve az MSZP és a Párbeszéd bejelentették: közös jelöltekkel vágnak neki az előválasztásnak.

A Jobbik támogatja:

• az MSZP társelnökét, Kunhalmi Ágnest Budapest 15. számú országgyűlési egyéni választókerületében,
• a Párbeszéd társelnökét, Szabó Tímeát Budapest 10. számú országgyűlési egyéni választókerületében,
• a Momentum által indított Szél Bernadettet Pest megye 2. számú országgyűlési egyéni választókerületében.

Az MSZP támogatja: a jobbikos Kálló Gergelyt Fejér megye 4. számú országgyűlési egyéni választókerületében.

A Momentum támogatja: a jobbikos Stummer Jánost Békés megye 1. számú országgyűlési egyéni választókerületében.

A Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és így ilyen formában nem is vesz részt a hatpárti egyeztetéseken, de támogatja az összefogást és az előválasztást.

Az MMM is ajánlott civil jelölteket, illetve több párt jelöltjét is támogatják. Márki-Zay Péter az első volt, aki bejelentette, hogy kész elindulni a közös miniszterelnök-jelöltségért, emellett Csongrád megye 4. számú országgyűlési egyéni választókerületében képviselőjelöltként is ringbe száll; a Jobbik már biztosította a támogatásáról.

Előválasztás mint erőfelmérés

Pálinkás József akadémikus szintén bejelentkezett a miniszterelnök-jelöltségre, Új Világ Néppárt néven pártot alapított, és bár nem ülnek az ellenzéki tárgyalóasztalnál, de jelezték részvételi szándékukat az előválasztáson.

Az Indexnek megerősítette: továbbra sem zárkózik el attól, hogy miniszterelnök-jelöltként mérettesse meg magát, pártja szerepéről az ellenzéki összefogásban azonban még folynak a tárgyalások.

Pálinkás József elképzelhetőnek tartja:

Ugyanakkor az Indexnek azt is mondta: ahol 2-3 induló van, ott sem biztos, hogy nagy egymásnak feszülés lesz, inkább egyfajta erőfelmérést jelent majd a pártok számára az előválasztás.

Az összefogás fontosabb, mint az előválasztás

Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója is elképzelhetőnek tartja, hogy végül nem kell mindenhol előválasztást tartani. Az elemző szerint a hatpárti ellenzéki összefogás elvi kiállást fogalmazott meg, hogy ha szükség van rá, akkor akár mind a 106 választókerületben tartanak előválasztást.

Van azonban olyan választókerület, ahol most is olyan jelölt indul, aki a 2018-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot nyert, „elégedettek vele a választók, és így nem érdemes ráindítani másik jelöltet” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, lehet-e visszás a választói szemszögből, ha előválasztás helyett a pártok állapodnak meg a közös jelöltekről, Pulai András kifejtette:

Az előválasztás nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy a választók megtalálják a legjobb jelöltet az adott választókerületben. Ha azt már megtalálták előtte, akkor nincs szükség előválasztásra.

Pulai András azt is megjegyezte: az előválasztásból így sem fog kimaradni senki sem, mert az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről mindenki szavazhat, mind a 106 választókerületben.

Felmérésékre hivatkozva elmondta: bár az összefogáspárti szavazók többsége az előválasztást preferálja, ez nem azt jelenti, hogy ha valahol van ettől eltérő megoldás, azt ne támogatnák. Ezeknek a szavazóknak első körben az a fontos, hogy az ellenzéki pártok végre összefogtak – tette hozzá a Publicus Intézet igazgatója.

(Borítókép: Jakab Péter / Facebook)