Rafael
19 °C
33 °C

Ha már műanyagot iszunk, igyunk kevesebbet!

K EPA20200206048
2021.05.12. 16:51
Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott italokat fogyaszt, ugyanakkor a vízhálózatban használt csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ám ennek mértékéről még nincs hazai információ.

A civilizációs károkozások hatásaival foglalkozó Másfélfok cikke szerint a magyarországi ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, Budapestnél pedig egy-egy minta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon. 

A mikroműanyagok egészségügyi hatásainak becslése komplex feladat, hiszen nem egyetlen anyagról, hanem anyagok csoportjáról kell megállapítani, hogyan hatnak a szervezetünkre. Más lehet a hatás, ha belélegezzük és más, ha a táplálékkal fogyasztjuk el. 

Ha kimondottan az ivóvízben lévő mikroműanyagok hatásait szeretnénk feltérképezni, akkor sem elegendő magának a mikroműanyagnak a jelenlétét vizsgálni, hanem a belőle kioldódó adalékanyagok, illetve az előállításukhoz felhasznált úgynevezett monomerek maradványait is detektálni kell. A WHO eddig öt ilyen vegyületre javasolt határértéket az ivóvízben:

  • akrilamid
  • epiklórhidrin
  • 1,4-diklórbenzol
  • sztirol, valamint
  • vinil-klorid.

Ezeknek az anyagoknak a jelenlétét egyébként már a vízhálózatba beépíthető termékek engedélyeztetése során vizsgálják, vagyis olyan műanyagot nem lehet erre a célra felhasználni, amelyből ezeknek a vegyületnek jelentős mennyisége oldódhat ki. Egy nemzetközi tanulmány szerint éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4000 műanyag darabkát iszik meg.

Érdemes azt is tudni, hogy a mikroműanyagok nagy része távozik ugyan a széklettel az emberi szervezetből, de a bennmaradó mintegy tíz százalék felszívódhat, és gyulladást okozhat az emésztőrendszerben. 

Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a műanyag darabka, annál nagyobb eséllyel ürül ki, és csak a legkisebbek azok, amelyek akár a sejtjeinkbe is bejuthatnak. Arról azonban, hogy mekkora az a koncentráció vagy napi bevitel, amelynél már veszélyt jelentenek, még nincs adatunk. 

(Borítókép:  Falikút vizével tölt meg palackokat egy jemeni férfi a fővárosban Szanaában 2020. február 5-én. Fotó: MTI / EPA / Jajha Arhab)