Ingyen vadászat és több millió forint volt a bérgyilkosok kérése
További Belföld cikkek
- Magyar Péter már péntek este feltűnt a közmédia székházánál
- Többnapos gyertyagyújtással emlékezik testvére Karsai Dánielre
- Magyar katonák segítségét kérték gyermek mentéséhez Bosznia-Hercegovinában
- Rámosolygott valakire a szerencse, telitalálat volt az Eurojackpoton
- Kihallgatták Dudás Miklós apjának bántalmazóit, a kómában fekvő férfit okolták
A törvényszék a közleményében azt írta: a megalapozott gyanú szerint a sértett egy olyan cég ügyvezetője volt, amelyet egy másik vállalkozás vezetői azért hoztak létre, hogy az előbbi szervezet fiktív számlákat állítson ki nekik. A sértett az általa vezetett – de ténylegesen az alapítók irányítása alatt álló – cégek számlájáról 2009 áprilisában több mint félmilliárd forintot vett fel, majd külföldre távozott. Az alapítók egy ismerősüket azzal bízták meg, hogy kerítse elő a sértettet, és hozza vissza Magyarországra. Mire a sértettet megtalálták és hazahozták, addigra már felélte a pénz nagyobb részét. Ezután az alapító vállalkozás vezetői megbízást adtak az ismerősüknek, hogy ölesse meg a sértettet, mert attól tartottak, hogy terhelő vallomást tehet rájuk a cégükkel szemben folyó büntetőeljárásban.
A gyilkosság megszervezésével megbízott ember egy régi barátját és vadásztársát bízta meg a végrehajtással, aki azért cserébe vállalta a cselekmény elkövetését, hogy élete végéig ingyen vadászhat a megbízójához köthető területen, továbbá hárommillió forintot kért a gyilkosságban részt vevő társának.
Az elkövetők a sértettet egy külterületre vitték, ahol több ütést mértek a fejére, majd a már előre kiásott gödörbe helyezték, és a testét földdel befedték.
Az áldozatot 2015. augusztus 31-én – 2009. október 15-i hatállyal – holtnak nyilvánították. Földi maradványait a nyomozó hatóság 2020. október 22-én találta meg.
Az emberölés végrehajtásával meggyanúsítottak cselekménye – bizonyítottság esetén – társtettesként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés, míg harmadik társuk tette felbujtóként, előre kitervelten és aljas indokból elkövetett emberölés megállapítására alkalmas, amelyért akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
Az ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának akadályozása miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását.
- A kerületi bíróság szerint a gyanúsításban szereplő cselekmény súlyára, jellegére, a bizonyítottság esetén kiszabható büntetési tétel mértékére figyelemmel a gyanúsítottak rendezett körülményei ellenére fennáll a veszélye annak, hogy jelenlétük az eljárásban kényszerintézkedés nélkül nem biztosítható.
- Az eljárás jelenlegi szakaszában alappal kell attól is tartani, hogy a gyanúsítottak szabadon hagyásuk esetén a bizonyítási eljárás lefolytatását hátráltatnák vagy veszélyeztetnék, ezért a kerületi bíróság valamennyi gyanúsított esetében a legsúlyosabb kényszerintézkedés, a letartóztatás elrendelését tartotta szükségesnek és indokoltnak egy hónapra, június 13-ig.
A végzés nem végleges – közölte a törvényszék.
A hvg.hu 2010 március végén írt arról, hogy titokzatos módon eltűnt Katzenbach Imre, az Eclipse-ügyben körözött volt MTK-s labdarúgó, a férfinak – gépkocsiját és személyi iratait hátrahagyva – veszett nyoma, néhány nappal a születésnapja után. A sportoló 1964. szeptember 20-án született.
Az Eclipse-ügy 2010 március közepén robbant ki, miután az akkori Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatón számolt be az ügy felderítéséről. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a 45 éves, sülysápi kötődésű Katzenbach Imre neve mintegy két hónappal korábban – vagyis mintegy három hónappal az eltűnését követően – merült fel az egyik céggel kapcsolatban. A vámosok szerint megalapozottan gyanúsítható bűncselekményben való aktív részvétellel, ugyanis mintegy félmilliárd forint került a bankszámlájára.
A 2005 és 2009 között nagy értékű informatikai, gépkocsik eredetiségvizsgálatára és biometrikus útlevelek elkészítésére kiírt közbeszerzési pályázatokon nyerő cég vezetői a tízmilliárdos nagyságrendű árbevételük után fizetendő áfa mértékének csökkentéséért 2006 után fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen továbbutalták és készpénzben felvették. Így több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse a költségvetésbe. A büntetőper 2012 márciusában kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. A vádiratban többször az egyik alvállalkozó cég ügyvezetőjeként említették Katzenbach Imrét mint ismeretlen helyen tartózkodó személyt.