Gyárfás
18 °C
35 °C

Mind miniszterelnök-jelöltként indul, de csak egy maradhat

jelöltek02
Karácsony Gergely bejelentésével most már mindazok neve a kalapba került, akiket a különböző felmérések szerint a legtöbben az ellenzék miniszterelnök-jelölti előválasztására vártak. Bemutatjuk Orbán Viktor lehetséges kihívóit.

Az előválasztás menetrendjét már ismertette a hatpárti ellenzék. A közös miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választják ki: az első forduló 2021. szeptember 18. és 26. között, a második forduló október 4. és 10. között lesz.

Ahhoz azonban, hogy valaki ténylegesen is miniszterelnök-jelöltként mérettethesse meg magát az előválasztáson, augusztus 23. és szeptember 6. között kell összegyűjtenie a húszezer támogatói ajánlást. Ez a belépő az első fordulóba, a másodikba a legtöbb szavazatot kapott három jelölt jut tovább, közülük kerül majd ki az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

Márki-Zay Péter mindenkivel együttműködne

Márki-Zay Péter a 2018-as hódmezővásárhelyi időközi választással robbant be a köztudatba: egy ciklusokon át fideszes vezetésű várost tudott ellenzékiként megnyerni. Országos ismertségére alapozva mozgalmat hozott létre, és most szívesen lenne az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.

Tanulmányi referenciái több területet érintenek a marketingtől kezdve a közgazdaságtanon, a villamosmérnöki képzettségen át a gazdaságtörténetig és egy 2006-ban szerzett PhD-fokozatig.

Márki-Zay Péter közgazdász- és marketingmenedzseri pozícióban dolgozott, aztán 2004-ben családjával Kanadába költözött. Itt eleinte értékesített egy telefonszolgáltatónál, később marketinges volt egy autóalkatrész-kereskedő cégnél, ezt követően az Egyesült Államokban folytatta munkáját.

2009-ben tértek vissza Hódmezővásárhelyre. Az akkori polgármesterrel, Lázár Jánossal egyeztettek arról, hogy az önkormányzatnál vállaljon feladatot, de Márki-Zay Péter visszautasította a lehetőséget.

A szegedi áramszolgáltatónál helyezkedett el, majd egy cég marketing- és belföldi logisztikai vezetője volt, valamint 2014-ig a Szegedi Tudományegyetemen oktatta a nonprofit és üzleti marketing tantárgyakat.

2018-ban lépett politikai pályára, amikor a Szent István Király Plébánia világi vezetőjeként az ellenzéki pártok támogatásával függetlenként indult az időközi hódmezővásárhelyi polgármester-választáson.

Az országos jelentőségűvé vált időközin ellenzéki összefogás és viharos kampány után Márki-Zay Péter győzött.

A városvezető azóta folyamatosan aktív a nagypolitikában, 2018-ban megalapította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, és az előválasztás jelöltjei közül ő jelezte elsőként indulási szándékát.

Márki-Zay Péter már 2020 nyarán arról beszélt, hogy miniszterelnök-jelöltként megmérettetné magát egy előválasztáson.

Nincs befolyásom a pártok felett, ezért tudok mindegyikőjükkel együttműködni

– mondta Márki-Zay Péter 2020 októberében az Index Kibeszélő című műsorában.

Jakab Péter nem finomkodik

Egy zacskó száraztészta, egy zsák krumpli – eddig akár bevásárlólista is lehetne, de Jakab Péter parlamenti performanszainak listája kezdődik így. Az ellenzéki képviselő a plenáris üléseken próbálta ezeket odaadni Orbán Viktornak, de legutóbb már csak egy piros lap felmutatásával nyomatékosította mondandóját.

A középiskolai történelemtanárból lett politikus 2009 óta a Jobbik miskolci elnöke, 2010-től önkormányzati képviselő a városban, 2012-ben a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnökévé választották.

2014-ben polgármesterjelöltként indult a Jobbik színeiben Miskolcon, de a szavazatok 20,53 százalékának megszerzése csak a harmadik helyre volt elég. Jakab Péter 2016 szeptemberétől a párt országos szóvivője, a 2018-as választáson nem sikerült egyéniben mandátumot nyernie, mindössze 127 szavazattal maradt le a győzelemről.

A Jobbik országos listájának 15. helyéről viszont bekerült a parlamentbe, innen pedig gyorsan lépdelt előre. 2019 januárjától frakcióvezető-helyettes, majd miután Gyöngyösi Márton egyetlen jobbikos képviselőként az Európai Parlamentben folytatta munkáját, Jakab Péter lett a frakcióvezető. A 2020. január 25-én tartott tisztújító kongresszus óta a Jobbik elnöke.

A már Jakab Péter vezette párt nemzeti, keresztény, konzervatív, jobbközép, szociálisan érzékeny néppártként határozta meg önmagát, az újdonsült vezető úgy fogalmazott, hogy lezárult a néppártosodási folyamat.

A harsány parlamenti felszólalásaival a közösségi médiában tömegeket elérő Jakab Péter 2021. január 25-én jelentette be, hogy a Jobbik miniszterelnök-jelöltjeként indul az ellenzéki előválasztáson.

Akkori beszédében az összefogást a nemzet igazi tartalékának nevezte, hozzátéve, hogy

mi ebből a kiaknázatlan tartalékból fogunk új országot építeni, olyan országot, ahol az új nemzeti egységkormány vállalja a társadalmi béke megteremtését.

Fekete-Győr András belevágott

A Momentum Mozgalom indulását a közbeszéd hagyományosan a NOlimpia-kampányhoz köti. A 2017 eleji aláírásgyűjtés a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről tartandó népszavazásról szólt, az addig ismeretlen mozgalom 266 ezer aláírással elérte, hogy visszavonják a pályázatot, ezért megkapták az „álomgyilkos” jelzőt a kormányoldalról.

Már 2014–2015-ben a politikai közösség építésén dolgoztak, előadásokat, táborokat szerveztek.

Fekete-Győr András 2013-ban a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodánál gyakornokoskodott, 2014-ben a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál töltötte szakmai gyakorlatát. A francia fővárosban határozott úgy, hogy hazatérve létre kell hozni egy új generációs politikai mozgalmat.

2015-ben Budapesten a General Electricnél dolgozott követeléskezelőként, valamint ebben az évben végzett jogászként az ELTE-n, de két szemeszteren át a Heidelbergi Egyetem jogi karán is volt lehetősége mélyíteni tudását.

Később újra Nyugat-Európában tevékenykedett, Brüsszelben az Európai Parlament Jogi Ügyek Bizottságánál dolgozott, majd egy Bundestag-ösztöndíjjal Berlin felé vette az irányt, ahol Hans-Peter Friedrich EU-politikáért felelős CDU/CSU frakcióvezető-helyettes irodájában volt gyakornok.

2016 nyarán, visszatérve Berlinből, az akkor még egyesületi formában működő Momentum elnökévé választották.

2018-ban a NOlimpia-kampány sikere ellenére sem tudták elérni az ötszázalékos küszöböt, de a 2019-es EP-választás meghozta az áttörést, némi meglepetésre két képviselőt is delegálhattak az Európai Parlamentbe.

Fekete-Győr András 2018-ban szerepelt az amerikai Forbes 30-as listáján az európai politikára és közéletre legnagyobb hatást gyakorló 30 év alatti szereplők között. Még ebben az évben megkapta az amerikai külügyminisztérium által támogatott International Visitors Leadership ösztöndíját.

2021. február 21-én jelentették be, hogy Fekete-Győr András a Momentum miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A pártelnök akkor így fogalmazott:

A lehetetlen a mi szótárunkban nem létezik. Úgyhogy most is azt mondom: vágjunk bele. Elfogadom a Momentum közösségének felkérését – miniszterelnök-jelöltként képviselni fogom az új Magyarország tervét az előválasztásokon.

Dobrev Klára készen áll

Nem az volt a kérdés, lesz-e Dobrev Klárából miniszterelnök-jelölt, hanem az, hogy mikor jelenti be az indulását.

Már a 2018-as országgyűlési választás előtt szóba jött a neve baloldali értelmiségi körökben, mint akiből ideális miniszterelnök-jelölt lehetne, de a 2019-es európai parlamenti választásokig kellett várni arra, hogy kilépjen férje, Gyurcsány Ferenc árnyékából. A kampányban ő lett a Demokratikus Koalíció arca és listavezetője is.

A 2018-ban elért – a parlamenti bejutási küszöböt éppen csak megugró – 5,38 százalékos eredmény után a párt sikerként könyvelhette el, hogy négyen is mandátumot szereztek a DK jelöltjei közül az Európai Parlamentben. A legtöbb elemzés szerint a sikerben szerepe lehetett annak is, hogy a Demokratikus Koalíció előtérbe helyezte Dobrev Klárát.

Amellett, hogy képviselői mandátumot szerzett, az Európai Parlament egyik alelnökévé is megválasztották. A politikai pozíciói lehetőséget teremtettek a számára, hogy tovább építse magát, és bővítse mozgásterét.

Dobrev Klára nem a politika világán kívülről érkezett, hanem már abba született bele. Nagyapja, Apró Antal kommunista politikus a rendszerváltás előtt több befolyásos pozíciót is betöltött.

Édesanyja, Apró Piroska a rendszerváltás előtt dolgozott a Külkereskedelmi Minisztériumban, azután 1994 júliusa és novembere között Horn Gyula miniszterelnök kabinetvezetője volt.

Dobrev Klára a végzettsége szerint jogász és közgazdász. Négy idegen nyelven (angol, német, orosz, bolgár) is folyékonyan beszél és ír.

A Demokratikus Koalíció oldalán közölt életrajza szerint a Horn-kormány idején, 1995-től a Pénzügyminisztériumban dolgozott. A 2002-es országgyűlési választási kampányban Medgyessy Péter kabinetfőnöke volt, ezt követően a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese lett.

Férje, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké válásakor kormányzati pozícióiról lemondott. Alapító tagja a 2011-ben alakult Demokratikus Koalíciónak.

Készen állok, hogy jövő tavasszal az önök szavazataival legyőzzem Orbán Viktort és romlott rendszerét

jelentette ki Dobrev Klára már a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjeként.

Karácsony Gergely mindenkit megváratott

Karácsony Gergely 2020 októberében az InfoRádióban még arról beszélt: politikai szövetségesei arról győzködik, legyen közös miniszterelnök-jelölt, de mindig megkéri őket, keressenek más alkalmas jelöltet.

Idén februárban az ATV Egyenes beszéd című műsorában feltett kérdésre azonban, hogy lesz-e miniszterelnök-jelölt, azt mondta, ha nem lesz előválasztás, akkor biztos nem. Vagyis már nem zárkózott el a jelöltségtől.

A hatpárti ellenzéki összefogás elkötelezte magát az előválasztás mellett, és közösen kidolgozták annak folyamatát, így úgymond Karácsony Gergely feltétele is teljesült.

Korábban már két előválasztást is megnyert, mielőtt Zugló polgármesteri székéből Tarlós István helyére ülhetett Budapest főpolgármestereként. Először 2019 februárjában legyőzte az MSZP-s Horváth Csabát, majd ő lett a júniusi főpolgármester-jelölti előválasztás győztese.

Nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint 2000-ben szerzett szociológusdiplomát az ELTE Társadalomtudományi Karán. 2000–2006 között a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. kutatásvezetője, majd 2007-től 2010-ig kutatási igazgatója volt.

2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója lett, tíz éven át választási rendszerekről tanított. 2002 és 2008 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai tanácsadójaként dolgozott.

A 2010-es országgyűlési választáson az LMP színeiben szerzett mandátumot, 2013 januárjában kilépett a pártból, és részt vett a Párbeszéd megalapításában. Jelenleg a párt társelnöke.

2014 és 2019 között Zugló polgármestereként tevékenykedett. A 2018-as választáson már megmérettethette magát miniszterelnök-jelöltként az MSZP és Párbeszéd támogatásával.

Karácsony Gergely az őszi ellenzéki választáson a Párbeszéd mellett az MSZP és az LMP támogatására is számíthat. Pártja, a Párbeszéd egy nappal korábban a közleményében azt írta: olyan miniszterelnök-jelöltre van szükség, aki képes arra, hogy összetartsa a sokszínű ellenzéki szövetséget, és újraegyesítse „a kettészakított Magyarországot”.

(Borítókép: Márki-Zay Péter, Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Karácsony Gergely és Jakab Péter. Fotó: Ujvári Sándor / MTI, Máthé Zoltán / MTI, Bruzák Noémi / MTI, Koszticsák Szilárd / MTIm Ajpek Orsi / Index)