Iván
21 °C
39 °C

Ekkor jön a gyámhivatal, és dönt a gyerek oltásáról

D ATI20210517003
2021.05.18. 14:27
Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők nem tudnak megállapodni gyerekük beoltásáról, akkor a gyámhatóság dönt – állítja Kölcsényi Soma ügyvéd, családjogi szakértő az Indexnek. A jövőben is előjöhet a szülői hozzájáruló nyilatkozat kérdése, hiszen egyre több országban már a 16 évnél fiatalabb, a 12–15 év közötti gyermekek koronavírus elleni védőoltása is szóba került.

Május 13-án megkezdődött a 16–18 évesek oltása a kórházi oltópontokon. Az érvényesen regisztrált és SMS-ben értesített fiatalok az interneten tudtak időpontot foglalni. Több mint 90 ezer fiatal regisztrációját fogadták be. Amennyiben a fiataloknak csak tanítási időszakra sikerül időpontot foglalniuk, akkor az oltás igazolt hiányzásnak számít a középiskolákban, amit az oltási időpont visszaigazolásának és az oltáskor kapott papír bemutatásával lehet igazolni. A kamaszoknak az oltásra vinni kell

  • a kinyomtatott visszaigazolást az időpontfoglalásról,
  • a tajkártyát,
  • a személyi igazolványt,
  • a kinyomtatott, kitöltött és aláírt szülői hozzájáruló nyilatkozatot.

A kinyomtatott visszaigazolással, a tajkártyával és a személyi igazolvánnyal általában nem lehet gond,

viszont a szülői hozzájáruló nyilatkozat esetében előfordulhat, hogy a szülők nem értenek egyet gyermekük vakcinálása kérdésében. Mi ilyenkor a helyzet?

Kölcsényi Soma ügyvéd, családjogi szakértő, a Közép-Európai Mediációs Intézet alelnöke közölte: ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni, akkor a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével a gyámhatóság dönt. Ez vonatkozik az együtt élő, illetve a külön élő szülőkre is. Vagyis esetükben a Polgári törvénykönyv 4:166. §-a az irányadó.

Megállapodás hiányában a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz kell kérelmet előterjeszteni. A gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti. Kölcsényi Soma úgy vélekedett, hogy a téma újdonsága miatt nehéz helyzetbe kerülhet a szakkérdés megválaszolására az eljárásba bevont szakértő, de minden egyedi ügyben a gyermek érdekét kell szem előtt tartani.

Ha a szülők már nem élnek együtt, és a szülői felügyeleti jogot korábban úgy rendezték, hogy a két szülő közül az egyik gyakorolja azt, úgy ez a szülő fogja eldönteni, hogy megkapja-e a gyermek az oltást. A családjogi szakértő szerint azonban még ebben az esetben is fontos a külön élő szülő megfelelő tájékoztatása. Így többek közt az oltóanyagról, az oltás időpontjáról és a gyermek oltás utáni állapotáról.

Kölcsényi Soma szerint a jövőben is előjöhet a szülői hozzájáruló nyilatkozat kérdése, hiszen 

egyre több országban már a 16 évnél fiatalabb, a 12–15 év közötti gyermekek koronavírus elleni védőoltása is szóba került.

Havasi Katalin, a Házi Gyerekorvosok Egyesületének elnöke nemrég arról beszélt, hogy jelenleg 16 éves kortól engedélyezett az oltóanyag, fiatalabbak számára még nincs rá lehetőség, de bízik abban, hogy rövid időn belül 12 éves kortól is engedélyezik az oltás beadását. Mint ahogy arról az Index is beszámolt, kutatások folynak a Moderna hatékonyságáról. A 12–17 éves fiatalok körében végzett első klinikai kísérletek eredményei alapján a vakcina 96 százalékos hatékonysággal véd ebben a korosztályban.

Müller Cecília a 16–18 évesek regisztrációja kapcsán pedig elmondta, hogy aki május 18-ig nem tölti be a 16. életévét, nem tudja felvenni a védőoltást. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a regisztrációját törlik. Az országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint folyamatos lesz a későbbiekben is az oltás, amikor valaki betölti a 16. életévét, így semmi akadálya nem lesz annak, hogy megkapja a vakcinát.

(Borítókép: Beoltanak egy fiatalt a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcina első adagjával a Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton Nyíregyházán 2021. május 17-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)