Aggódnak a civil szervezetek az új törvény miatt

D MTZ20210518017
2021.05.18. 17:19
Azzal, hogy a parlament megszavazta az új civiltörvényt, egy négy éve húzódó ügy végére került pont. Nem biztos, hogy a döntéssel jól járnak a civil szervezetek. A TASZ szerint demokráciasértő lehet az új szabály.

A parlament kedden elfogadta az új civiltörvényt, így sokat támadott elődje hatályát vesztette. A kormány ugyanis eleget tett az Európai Unió Bírósága ítéletének, miszerint a régi törvény sértette az uniós jogot és diszkriminálta azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kaptak támogatást. 

A civil szervezetek örömmel fogadták a törvénymódosítást, ugyanakkor attól tartanak, hogy a javaslattal, amelynek címe A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról, újabb veszélybe kerülhetnek, mert azzal a kormány helyzetbe hozza az Állami Számvevőszéket (ÁSZ).

Az Amnesty International azt kifogásolja, hogy az új törvény az ÁSZ-t kiterjedt ellenőrzési jogokkal ruházta fel. A törvény ugyanis az ÁSZ-re bízza, hogy ellenőrizze a tárgyévben húszmillió forintnál nagyobb mérlegfőösszegű alapítványokat és egyesületeket.

Félő, hogy egy esetleges ÁSZ-ellenőrzés a kormány intézkedéseivel szemben kritikus szervezeteket fogja elsősorban érinteni, miközben a civil szervezeteknek valódi ráhatása nem lesz arra, hogy az ÁSZ mit ír róluk a jelentésében

– mondta Demeter Áron, az Amnesty International programvezetője.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a ÁSZ bevonása alkotmányellenes lépés volt, hiszen sérti a polgári demokráciát azzal, hogy a civil szervezeteket mint a közhatalmat kontroll alatt tartó polgárok szerveződéseit szoros állami ellenőrzés alá vonja.

Az ÁSZ alkotmányos feladata azok ellenőrzése, akik közpénzekkel gazdálkodnak, a nemzeti vagyon felett rendelkeznek – nem az egyesülési jog alapján létrejött, az állami költségvetéshez adott esetben semmilyen módon nem kapcsolódó szervezetek tevékenységének vizsgálata

– fogalmaztak.

Problémásnak találják azt is, hogy törvény gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt. Sőt szerintük sérti az alapjogokat is azzal, hogy az állam a szervezetek egyesülési anatómiájába és magánszférájába is be tud avatkozni. Ezen túl a véleménynyilvánítási szabadság érvényesülésének is árt. 

A jövőben ezért a TASZ – más szervezetekkel együttműködve – a törvény jogellenességének megállapítására irányuló eljárásokat fog indítani.

(Borítókép: Szavazás az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 18-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)