Veszélyhelyzet újra meghosszabbítva

D MTZ20210518013
2021.05.18. 18:38
Az Országgyűlés döntése alapján legkésőbb szeptember közepéig meghosszabbították a koronavírus-világjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet. A most elfogadott törvénymódosítás felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. Emellett továbbra sem kezdeményezhető időközi választás, illetve országos és helyi népszavazás.

A parlament május 18-án 128 igen szavazattal, 58 nemmel, tartózkodás nélkül megszavazta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítását. Erre azért volt szükség, mert a törvény – és vele együtt hetven kormányrendelet – május 22-én hatályát vesztette volna, de a parlament az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig meghosszabbította azt. Miután a parlament őszi ülésszaka az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 32. §-a szerint szeptember 1-jén kezdődik, a törvény hatálya és így a veszélyhelyzet is legkésőbb szeptember közepéig tart. A május 22-én hatályba lépő törvénymódosítás ugyanakkor azt is kimondja, hogy a kormány ezt megelőzően is megszüntetheti a veszélyhelyzetet. Ebben az esetben a veszélyhelyzeti kormányrendeletek azon rendelkezéseit, amelyek a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra állapítanak meg általánosan kötelező magatartási szabályokat, az őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig továbbra is alkalmazni kell.

Mi történik ősszel, a veszélyhelyzet után?

Nos, a veszélyhelyzet ideje alatt alkotott kormányrendeletek – az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján – a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, annak ellenére hogy számos ilyen intézkedés a veszélyhelyzet hosszú távú negatív hatásainak elkerülését szolgálja. A hatályvesztés eredményeképpen beálló, a tartós jogviszonyokat érintő helyzeteket azonban az Országgyűlésnek rendeznie kell, az esetleges jogbizonytalan helyzeteket törvényalkotással kell feloldani, méghozzá megfelelő törvényi szintű szabályokat megalkotva. 

Magyarán: a különleges jogrend alatt született kormányrendeletek egyes szabályait legkésőbb valamikor szeptember közepéig törvényi szintre kell emelni.

Arra a kérdésre, hogy ezeket

A TÖRVÉNYI SZABÁLYOKAT MIÉRT NEM MOST ALKOTTÁK MEG,

Varga Judit igazságügyi miniszter a most elfogadott törvénymódosítás indoklásában adott választ:

Figyelemmel azonban arra, hogy a veszélyhelyzetre okot adó körülmények megszűnésének időpontja nem ismert, a törvényi szabályok megalkotása – a veszélyhelyzet végső időpontjának ismerete nélkül – előre nem lehetséges.

Arra viszont már van recept, mi történik a veszélyhelyzet megszüntetése után. Mint ismeretes, a koronavírus-világjárvány miatt a kormány, majd a parlament a járvány első hulláma során is elrendelte a veszélyhelyzetet, amely az első hullám lecsengésével, 2020. június 18-án szűnt meg. Akkor sem került ki egyik napról a másikra a jogrendszerből a különleges jogrendben az életünk részévé vált szabályok jelentős része, hiszen azok számos folyamatban lévő jogviszonyt érintettek. Ráadásul a járványveszély továbbra is fennállt, így azok alkalmazására bármikor újból szükség lehetett. Erre tekintettel fogadta el tavaly június 16-án az Országgyűlés A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényt (az úgynevezett kivezetési törvényt), amely több mint négyszáz paragrafusban foglalta össze a veszélyhelyzet idején született kormányrendeletekben bevezetett legfőbb szabályokat. Idén ősszel is hasonló megoldás várható.

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény 

felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a törvény hatályvesztéséig, azaz legkésőbb szeptember közepéig meghosszabbítsa.

 Emellett a törvény értelmében

  • a kormány a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében a rendelkezések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén – annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást;
  • a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be;
  • a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak;
  • a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.

(Borítókép: Szavazás az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 18-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Biztosítás