Kijöttek a részletek arról, mi vár ránk ötmillió beoltott után

• Közel vagyunk az ötmillióhoz, újabb, – megfontolt – lazítások jönnek
• Korszakhatár közeleg
• A kijárási tilalomnak, a közterületi maszkviselésnek és a távolságtartásnak vége lesz, de vannak kivételek.
• Európai élmezőnyben vagyunk az átoltottságot és a védettséget tekintve

101 134  – ennyi hiányzik ahhoz, hogy meglegyen Magyarországon az ötmillió beoltott. Korszakhatár lesz ez, ahogy fogalmazott a miniszterelnök a közrádióban pénteken, ami szerinte egyértelműen azt bizonyítja, hogy sikerült letörni a járvány harmadik hullámát, sőt, lényegében le is győztük azt. A kormányfő a beszélgetés során kiemelte, hogy hazánk a járvány szempontjából védettebb és biztonságosabb mint bármely más nyugat-európai ország: a felnőtt lakosság több mint 50 százaléka már vakcinához jutott, ezzel az eredménnyel pedig kiemelkedő helyet foglalunk el az európai színtéren. Orbán Viktor több fontos kérdésre is választ adott a Kossuth Rádióban, így a vakcinabeszerzéseket, valamint a meghosszabbított hitelmoratóriumot is érintette, de a közelsége, kézzelfoghatósága miatt most kétségkívül az a kilenc főbb lazítás a legrelevánsabb, amikről az operatív törzs pénteki ülésén hozták meg a döntést. 

Bár a mutatók javulnak, ma 600 fölött volt a napi fertőzöttek száma és még mindig sokan halnak meg a koronavírus, vagy annak szövődményeiben, a miniszterelnök ezért is tartja indokoltnak, hogy fenntartsanak egyfajta készenléti állapotot. A kockázatokat is megnevezte, szerinte helyén kell kezelni, hogy a mai napig nincsen beoltva hárommillió ember, Szerbia kivételével mindenhol alacsonyabb a beoltottság mint hazánkban, valamint az sem elhanyagolható probléma, hogy a vakcináknak a vírus újabb és újabb mutációival szemben kell bizonyítaniuk. Arról, hogy egyáltalán kötelezővé tehető-e a védőoltás, itt írtunk. 

A kormányfő reálisnak tartja, hogy már hétvégén összejön az ötmilliós álomhatár, és ha az elmúlt egy hetet megnézzük az oltottsági számok tekintetében akkor ezzel a jóslattal nem lőtt mellé. 

• Május 14-én: 4 483 598,
• Május 15-én: 4 554 679
• Május 16-án:  4 600 012
• Május 17-én: 4 639 299
• Május 18-án: 4 714 992
• Május 19-én: 4 790 996
• Május 20-án: 4 829 595
• Május 21-én: 4 898 866 fő volt a beoltottak száma

A lazításokat csak az ötmilliós határ elérése után foglalják hivatalosan „írásba”, közzétett viszont a kormány egy részletes tájékoztatót, amiben tételesen végigvezetik, hogy a beoltottsági szám elérése után mi változik és mi marad. A listán érződik az a balansz,  amiről a miniszterelnök is beszélt a rádióban, tehát lazítunk, de kellő óvatossággal, konkrétabban: maradnak olyan korlátozások, ami alól csak a beoltottak, a védettek kapnak felmentést.

Az alábbiakban a legfontosabbakat gyűjtöttük össze, de ha a teljes listára kíváncsi itt megnézheti.

• A kijárási tilalomnak, a közterületi maszkviselésnek és a távolságtartásnak vége lesz, de vannak kivételek.
• A jelenleg érvényben lévő éjfél és reggel 5 óra közötti kijárási tilalmat megszünteti a kormány. Ezzel párhuzamosan eltörlik az este 11 órás zárási kötelezettséget is az üzletek, a vendéglátó üzletek és a szabadidős létesítmények esetében is.
• Mint a kormányzati tájékoztatóban rámutatnak: a települések belterületén nem lesz kötelező a maszkviselés, a 10 ezer fő feletti településeken sem szabályozhatják külön a polgármesterek a közterületi maszkhasználatot. 
• A bevásárlóközpontokban egyelőre fenntartják a másfél méteres távolságtartást és a kötelező maszkviselést. A 16-18 éves korosztály felügyelet nélkül is járhat például étterembe, moziba, ha rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
• A friss tájékoztatóban felhívják a figyelmet arra, hogy minden olyan helyen továbbra is kötelező a maszk használata, ahol védettek és nem védettek zárt térben találkozhatnak, így a tömegközlekedés során és az üzletekben történő vásárláskor is.
• Lakodalomban legfeljebb 200 fő vehet részt, más családi esemény vagy magánrendezvény esetén pedig az 50 fős létszámkorlát érvényes. A lakodalomban, családi esemény vagy magánrendezvény zenés, táncos rendezvény is lehet.
• A kulturális eseményeket, a zenés táncos, rendezvény kivételével, a sportrendezvényeket, valamint a zárt térben tartott rendezvényeket, illetve a szabadban tartott nagyobb (500 főt meghaladó résztvevő által látogatott) rendezvényeket a koronavírus ellen védettek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúak látogathatják. A szabadban tartott kisebb (500 résztvevőnél kevesebb fő) rendezvény bárki által látogatható.
• A tájékoztatóba belefoglalták ezen túlmenően a sportrendezvénynek, kulturális eseménynek, családi eseménynek, magánrendezvénynek, sportfesztiválnak, zenés, táncos rendezvénynek nem minősülő úgynevezett egyéb rendezvényeket, beleértve a gyűléseket is.
• Ezekre az alábbi előírások vonatkoznak: ha szabadtéren rendezik meg, és az ott foglalkoztatottakon kívül 500 főnél kevesebben vannak jelen, akkor ott a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet. Amennyiben ennél több személy van jelen, – a sportfesztivál kivételével – akkor kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő 18 évnél fiatalabb személy vehet részt. Ha pedig zárt térben tartják, – az ott foglalkoztatottakon kívül – kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt rajta.
• Érdekesség még, hogy  ha a gyűlésen, vagy adott esetben tüntetésen 500 főnél kevesebben vannak jelen, a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet rajta, de a spontán gyűlés tilos. A gyűlések egyébként külön kategória, mivel az azokra vonatkozó korlátozások 2021. június 14. után szűnnek meg, tehát a kormány nem az ötmilliós határhoz kötötte őket. 

Jöhet a negyedik hullám, ha nagyon akarjuk

Az emberi felelőtlenségtől függ, meddig marad velünk a járvány, és ez akár egy negyedik hullámot is eredményezhet még Magyarországon – erről már Duda Ernő immunológus-, genetikusprofesszor beszélt az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék podcastjében. Az adás elején a professzor elmondta, hogy „egy éve bezárt nyugdíjasként” ugyan ő maga is örül a nyitásnak, de fél attól, hogy következményei lesznek. „De hát reméljük, hogy nem lesz nagyon súlyos” – mondta. Duda Ernő a vakcinák közti válogatásról is beszélt. Az a kijelentés, hogy ne válogassunk a vakcinák között, inkább gazdasági-politikai, mint tudományos megnyilvánulás – mondta a professzor, hozzátéve: nincs olyan vakcina, amely „mindenkiben tökéletesen működne”.

Ráadásul amíg a koronavírus szaporodik és az emberek nagy számban megbetegszenek, addig új, fertőzőbb mutációk alakulhatnak ki, amelyek kikerülik a meglévő védettséget is.

(Borítókép: Fritz József jazzklarinétos és Gáspár Pál bendzsós zenél a Zenélő Budapest minikoncertjén Budapesten a Hegyvidéki Kulturális Szalon teraszán 2020. július 2-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)