Parlamenti vita a Fudanról: az ellenzék szerint komoly konkurenciát fog okozni a kivéreztetett magyar felsőoktatásnak

DSC 4993
2021.05.27. 16:04
Az ellenzéki képviselők aggályosnak tartják, hogy a magyar adófizetők pénzéből akarja a kormány felépíteni az intézményt. A kormánypártiak szerint világszínvonalú oktatást kaphatnak a diákok. A kínai egyetem ügye volt terítéken a parlamentben.

Több mint két órán keresztül vitáztak a képviselők a kínai Fudan Egyetem, valamint a Budapesti Diákváros ügyéről csütörtökön a parlamentben. Az ellenzéki képviselők kifogásolják, hogy a magyar adófizetők pénzén épül az egyetem, a kormánypártiak pedig azzal érveltek, hogy a campuson világelső oktatóktól tanulhatnak a magyar diákok.

Schanda Tamás fideszes államtitkár expozéjában azt mondta, a kormány azt akarja, hogy egyre több diáknak legyen lehetősége arra, hogy kimagasló képzésben vegyen részt. 

A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy szükség van nemzetközi egyetemekre, és mivel a gazdaság hangsúlya Keletre tolódik, így nekünk is nyitni kell Kelet felé. Komoly tudománydiplomáciai sikernek nevezte, hogy elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést a világ 34. legjobb egyetemeként számon tartott Fudan Egyetem. Arról is beszámolt, hogy a tervek szerint négy kara lesz egyetemnek: 

  • bölcsészettudományi és társadalomtudományi,
  • természettudományi és mérnöki,
  • közpolitikai és üzleti,
  • orvostudományi.

Kitért arra is, hogy a Fudan Egyetem és a Diákváros egymást támogató fejlesztés lesz. Egy kiemelkedő, korszerű egyetemváros fog megépülni, jelentős zöldövezettel. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a magyar oktatók és diákok közelebb kerülhetnek a világszínvonalú oktatáshoz.

Pósán László fideszes képviselő vezérszónoklatában arra mutatott rá, hogy a Kínával való oktatási együttműködés nem új dolog, hiszen egyaránt bal- és jobboldali kormányokon átívelő komoly története van. A Fudanról azt mondta,

  • 33 ezer hallgatója,
  • 300 kutatóközpontja van,
  • csaknem 300 egyetemmel áll kapcsolatban és
  • 130 intézménnyel cserekapcsolatot is folytat. 

Ugyanakkor kiemelte, hogy a beruházásnak jelentős gazdasági hatása is lesz, mert sok külföldi hallgatót vonz majd Budapestre, akik feltételezhetően nem kevés pénzt költenek majd el itt.

Nacsa Lőrinc, a KDNP országgyűlési képviselője kijelentette, abba kell hagyni a baloldali propagandatevékenységet, és helyette minden hatalommal, minden országgal a kölcsönös jó viszonyra, pragmatikus együttműködésre kell törekedni. Szerinte az ellenzék azt akarja, hogy Magyarország bekerüljön egy buborékba. Úgy véli, a tudás nemcsak Nyugatról Keletre áramlik, hanem most már Keletről Nyugatra is.

Aggályok az ellenzék részéről

Vezérszónoki felszólalásában a jobbikos Brenner Koloman azt mondta, a Fudan komoly konkurenciát fog okozni a kivéreztetett magyar felsőoktatásnak. A politikus aggályosnak tartja az alapítványi formát és azt is, hogy nagyon keveset lehet tudni a hitelkonstrukcióról. 

Az egyetemen nem marxizmus–leninizmust fognak oktatni, de egyvalami biztos, hogy nem egy demokráciafelfogású intézményt engedünk Budapestre

– fogalmazott Brenner Koloman, aki azt is mondta, hogy a pártja biztosan nem támogatja a projektet.  

Az MSZP-s Molnár Gyula érthetetlennek, döbbenetesnek és hihetetlennek tartja a kínai egyetem ügyét. Nem érti, hogy miért most, miért így, miért pont a Fudant akarja a kormány Magyarországra hozni. A politikus helyesli a nyitást.

Ázsia-párti vagyok, nyitni kell Ázsia felé és Kína felé is

– jelentette ki, hozzátéve, hogy nem ellenzi a kínai egyetemet, de nem tartja helyénvalónak azt, hogy a Fudan több pénzből épül, mint amennyit a teljes magyar felsőoktatásra fordítanak.

A DK-s Arató Gergely ennél jóval indulatosabban mondta el, hogy szerinte az egész törvényjavaslat bűn, bűn a nemzettel és a diákokkal szemben. Úgy véli, meg akarják törni a felsőoktatás autonómiáját. Úgy jellemezte a projektet, hogy

Gozilla és King Kong szerelemgyermeke.

Azt is gondolja, hogy a kormány már rég „leboltolta”, hogy kik fognak oktatni az egyetemen. Arató Gergely ígéretet tett arra, ha kormányváltás lesz, felbontják a szerződést, és nem lesz Fudan. 

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról panaszkodott, hogy Orbán Viktornak van olyan politikustársa, aki tizennyolcszor többet keres, mint egy magyar egyetemen tanító adjunktus. Igazságtalannak tartja azt, hogy a kínai egyetemen például a tanárok majd milliós fizetéseket kapnak, míg a magyar egyetemi tanárok alig kapnak bruttó háromszázezer forintot. A pártból Csárdi Antal is felszólalt, aki szerint a Diákvárost le fogja amortizálni a kínai egyetem. 

Luxusegyetem épül

– jelentette ki Tordai Bence. A Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy az egyetem valójában annak a szűk rétegnek készül, akik az egy százalékba tartoznak, tehát a fideszes holdudvarnak. A politikus szerint nem erre kellene fordítani a pénzt, hanem a magyar felsőoktatási intézményekre. Az egész szerinte nem mást, mint „agyelszívás”.

Egyetlen négyzetméter területet sem adunk át a Fudan-projektnek

– jelentette ki Tordai Bence, hozzátéve, hogy ezért indítanak nemzeti konzultációt az egyetem építéséről és támogatják a június 5-re tervezett Fudan-ellenes tüntetést is. Megítélése szerint nem alaptalan az a félelem sem, hogy

az egyetem valójában kémközpont lesz.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő tibeti zászlóval a hátán mondta el beszédét. A politikus azt mondta, hogy Orbán Viktor és a Fidesz szembeköpi a saját múltját. Szerinte az, hogy a Fudan idekerülhet, az Kínának egy trójai faló. A miniszterelnökről és pártjáról úgy vélekedett, hogy értékvesztettek, nihilisták, kommunistasimogatók.

Schanda Tamás reakciójában ugyan elismerte, hogy még nem született döntés a hitelfelvételről, ezt még vizsgálja a kormány abból a szempontból, milyen lehetőségek vannak, és csak azután hoznak döntést. A politikus szerint amit a baloldal csinál az ügyben, nem más, mint politikai hisztériakeltés, a Fudan szerinte nem ideológiát, hanem világszínvonalú tudást adna a diákoknak.

(Borítókép: A parlament plenáris ülése 2019. december 17-én. Fotó: Bődey János / Index)