Már négy éve tervezi a kormány a vakcinagyár építését

A kormány már 2017-ben döntést hozott az új nemzeti oltóanyaggyár építéséről, a koronavírus-járvány pedig igazolta a szükségességét − mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Magyar Demokratának. Az államtitkár szerint Magyarország a gyárnak köszönhetően önellátó lehet oltóanyagokból.

Az elmúlt egy év is megmutatta, hogy enélkül mennyire kiszolgáltatott és sérülékeny tud lenni egy ország, gyakorlatilag élet-halál harc folyt maszkokért, lélegeztetőgépekért, fertőtlenítőszerekért. Ezekből mi, magyarok elegendő kapacitást építettünk ki az elmúlt évben

− tette hozzá az államtitkár, aki szerint még nem lehet tudni, meddig és milyen formában marad velünk a koronavírus, oltóanyagra ugyanakkor a jövőben is szükség lehet, akár az új variánsok ellen, akár a felnövekvő generációk számára.

Szerinte a „neoliberális gazdaságpolitika következménye”, hogy az országban száz éven át jól működő vakcinagyártás megszűnt, és az ezzel kapcsolatos tudásunk, képességeink elvesztek. Miután a korábbi kormányok külföldi cégeknek adták el a magyar iparvállalatokat, hamar kiderült, hogy a vevők nem minden esetben a cégek fejlesztésében voltak érdekeltek, hanem a gyártókapacitások megszüntetésével szereztek maguknak piacot − emelte ki az államtitkár.

A Nemzeti Oltóanyaggyár Debrecenben épül meg, ahol a Magyarországon fejlesztett oltóanyagokat gyártják majd. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta azt is, hogy Magyarország átveszi a Sinopharm teljes gyártási technológiáját, ami stratégiai előny, ugyanis szerinte a világon lesz kereslet a vakcinák iránt.

A beruházások teljes költsége várhatóan 55 milliárd forint lesz, ezen belül a koronavírus elleni vakcina gyártóegysége 6,7−7 milliárd forintba kerül majd. A gyártás várhatóan 2022 második felében kezdődik meg, a védőoltások szélesebb spektrumát gyártó üzem 2025-ig készül el.