Átverve érzik magukat a rezidensek

Egy május 20-án megjelent kormányrendelet törölte a jogszabályokból a havi 24 ezer forintos juttatást jelentő rezidenspótlék fogalmát és a hozzá biztosított dedikált állami forrást is – hívta fel a figyelmet a napokban a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ).

Mivel a módosítást márciustól léptetik érvénybe, kezdetben még az is felmerült, hogy a pótlékokat visszamenőleg is kifizettetik a dolgozókkal. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ezt azonban cáfolta lapunknak.

„A jogviszonyváltásokhoz kapcsolódó módosítás a jogszabályok közötti összhang megteremtését célozza, ami nem von maga után visszafizetési kötelezettséget” – közölte kérdésünkre az EMMI, mely felhívta a figyelmet, hogy a 2021. január 1-jei orvosi béremelésnek köszönhetően a rezidensek illetménye is jelentősen növekedett. Év elejétől egy kezdő rezidens korábbi bére közel 40 százalékkal, 255 320 forintról 481 486 forintra emelkedett.

Az MRSZ szerint ugyanakkor példa nélküli a közszférában, hogy – akár csak egy jelentős béremelés után pár hónappal – csökkenjen az alkalmazottak bére.

Ráadásul így nem lesz különbség egy általános orvosi munkát végző osztályos orvos bére és egy szakorvosjelölt bére között, akinek az osztályos orvosi feladatok ellátása mellett a szakorvosi képzésben való részvétel jelentős többletterhelést jelent

– mutatott rá a szövetség, mely jelenleg egy kompromisszumos megoldáson dolgozik a döntéshozókkal.

Egy lapunknak nyilatkozó rezidens is csalódott amiatt, hogy bár a béremelés valóban megtörtént, utólag valahogy mégiscsak lecsíptek belőle, ami nem sokkal a járvány legnehezebb hónapjai után különösen rossz üzenet.

„Ledöbbentem, amikor az interneten arról olvastam, hogy elveszik a pótlékot, átverve érzem magam” – jelentette ki a neve elhallgatását kérő rezidens, aki, úgy tűnik, eddig is a szerencsésebbek közé tartozott, az MRSZ ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kórházak eddig is csak saját hatáskörben, opcionálisan fizették ki ezt az összeget, felmérésük szerint körülbelül a szakorvosjelöltek fele-kétharmada részesült ebben a pótlékban.

„Hivatalos tájékoztatást egyébként még nem kaptunk, azt viszont már tudni lehet, hogy az ügyeleti díjak csökkennek, ami azt jelenti, hogy csak az órabérünk 70 százalékát kaphatjuk meg. Ez számos műszak esetében 30 százalékos bércsökkentést jelent, ami nem kevés” – jelentette ki a rezidens.

Korábban minimum 70 százalék volt, de a legtöbb kórház a korábbi alacsonyabb alapbérnek jóval magasabb százalékát fizette ki kollektív szerződés vagy egyedi megállapodás alapján, mert annyiért nem áldozta volna fel senki sem az éjszakáját. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy van olyan hely, ahol a csökkentést csak most hajtották végre.

Nehéz időszakon vannak túl a rezidensek

Mint ismert, a pandémia idején az orvosok, így a rezidensek egy részét is átvezényelték Covid-osztályokra, már abban az időszakban is, amikor az oltás még a láthatáron sem volt. Ezzel nemcsak hogy komoly kockázatot vállaltak, de sokaknak a képzése is felborult.

„Átverve érzem magam, mert az lett kommunikálva, hogy lesz egy nagy béremelés, ami bár meg is történt, végül elveszik a 24 ezer forintos pótlékot, és a fizetésünkből az ügyeleteken keresztül is lefaragnak. Rezidensként meg van határozva, hogy melyik osztályon mennyi időt kell eltölteni. Tudtuk, hogy szükség van ránk, ezért nem volt kérdés, hogy részt veszünk a Covid-ellátásban, de arról kevés szó esik, hogy számunkra ez mekkora áldozattal járt. Kockáztattuk a saját és a családunk életét, és sokunknak a képzési terve is módosult, megkavarodott” – mondta a kezdő rezidens. Hozzátette: „Felelősség, az van, már a pálya elején is, megbecsültség azonban nincs. Ja, és még le is inasoztak bennünket.”

Kik azok a rezidensek?

Orbán Viktor márciusban a Kossuth rádióban nevezte inasoknak a rezidenseket. A kijelentés nagy médiavisszhangot váltott ki, és bár az inas szó bizonyos munkakörökben valóban tanítványt, illetve tanoncot jelent, sokan úgy vélik, hogy a miniszterelnök nem ebben a jelentésben alkalmazta a főnevet.

„Teszik ezt minden, akár a helyzet vagy a döntéshozók által szükségessé tett nehezítő körülmény, köztük a kirendelések, idegen környezet, a választott szakterülettől eltérő feladatkör, a szolgálati jogviszony bevezetése által generált bizonytalanságok ellenére” – emelte ki az MRSZ. Közleményükben kijelentették azt is, hogy véleményük szerint az orvos-beteg kapcsolaton is sokat segítene, ha a lakosság mellett a legmagasabb vezetők is tisztában lennének azzal, hogy a kórházban dolgozó rezidens egy általános orvos végzettségű, szakorvosképzést folytató orvos.

(Borítókép:  Védőfelszerelést viselő orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban Székesfehérváron 2021. április 28-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)