Az ellenzék átírná az államfőválasztás szabályait

D SOS20201019011
2021.06.08. 05:57
Jelen állás szerint röviddel a 2022-es országgyűlési választások előtt a fideszes kétharmad dönthet az új államfő személyéről, de az ellenzék azt szeretné, hogy már az új parlament voksolhasson a köztársasági elnökről, így érvényre juttatva az állampolgárok többségi akaratát. Később bevezetnék a közvetlen államfőválasztást is.

Áder János ötéves mandátuma 2022. március 13-án jár le, az Alaptörvény szerint utódjáról a megbízatás lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal kell döntenie az Országgyűlésnek. Ez a politikai naptárban 2022-ben pont a tavasszal esedékes választások előtt történne, tehát a mostani összetételű parlament ilyen értelemben megkötné a nem sokkal később megalakuló új Országgyűlés kezét a köztársasági elnök megválasztását illetően. A közvélemény-kutatások alapján pedig senkit nem érne váratlanul, ha átrendeződnének az erőviszonyok, a háromszor kétharmad után szoros küzdelemnek lehetünk a szemtanúi.

Az MSZP-s Molnár Gyula által benyújtott javaslat az Alaptörvény tizedik módosítását kezdeményezi. A politikus szerint az új Országgyűlésnek kell megválasztania az új köztársasági elnököt, hogy a parlament összetételében reprezentálódó népakarat érvényesüljön az államfő személyénél is.

Molnár Gyula a köztársasági elnök mandátumára és megválasztására vonatkozó fejezetet azzal egészítené ki, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkorábban az Országgyűlés alakuló ülését követő harmincadik napon lehet megválasztani.

Indoklásában arra is emlékeztet, hogy az 1989 novemberében tartott „négyigenes” népszavazás egyik kérdése arról szólt, hogy az országgyűlési megmérettetés után kerüljön-e megválasztásra a köztársasági elnök, a referendumon pedig az igenek kerültek többségbe. Ezalól csak Áder János legutóbbi, 2017. márciusi újrázása képez kivételt.

Molnár Gyula az Index kérdésére elmondta, nem hiszi, hogy a fideszes képviselők közül lennének támogatói a javaslatnak, ezért is szeretné ismét felhívni a figyelmet arra, hogy „a Fidesz 2010 óta minden demokratikus intézményt és tisztséget módszeresen kiüresített”.

Azt is hozzátette, hogy

a kétharmados erőfölényt kihasználva pártkádereket betonoztak be szinte minden pozícióba, akik szigorúan a fideszes pártérdekek szerint járnak el. A szakértelmet, a pártatlanságot, a tisztség iránti elkötelezettséget felülírja a Fideszhez és Orbán Viktorhoz való lojalitás.

A szocialista képviselő támogatja a közvetlen államfőválasztást is, ennek bevezetése mellett azzal érvel, hogy az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”.

Úgy gondolom, mindezen feltételeknek egy olyan köztársasági elnök tudna leginkább megfelelni, aki közvetlenül a választóktól kapja megbízatását. A közvetlen választás biztosítaná leginkább az államfői tisztség tekintélyét és legitimitását – ez az, amit a Fidesz két pártkatonával gyakorlatilag lenullázott. A köztársaságielnök-választás részletszabályait a jövőre felálló új parlamentnek kell kidolgoznia.

Ezzel együtt az államfői jogkörök bővítését nem tartja szükségesnek, „most is van számos olyan jogköre a köztársasági elnöknek, amellyel élhetne, ha akarna – például törvényt is kezdeményezhet –, és véleményének is hangot adhatna sokakat foglalkoztató fontos politikai-közéleti ügyekben”.

A közvetlen államfőválasztásra is van már javaslat

A jobbikos Brenner Koloman – aki egyben az Országgyűlés alelnöke is – korábban benyújtotta a közvetlen államfőválasztásra vonatkozó javaslatát.

Az ellenzéki képviselő az Indexnek kifejtette:

Egy kiegyensúlyozottan működő parlamenti demokráciában az államfőnek nagy szerepe van a fékek és ellensúlyok rendszerében, Áder Jánost viszont a fideszes kétharmad választotta meg, csak pecsétel és aláír, pedig a nemzet egységét kellene megjelenítenie. A komoly társadalmi vitát kiváltó kérdésekben is meg kellene szólalnia.

Brenner Koloman szerint a politikai súlya és a legitimációja is erősebb egy közvetlenül megválasztott államfőnek, a konkrét javaslatot az osztrák mintára alapozva dolgozták ki. A jogköröket tekintve nem mozdulnának el a prezidenciális berendezkedés felé, de annyit módosítanának, hogy a köztársasági elnök által az Országgyűlés elé visszautalt törvényeket csak kétharmados többséggel lehetne elfogadni.

A jelenlegi rendszerben, ha az államfő visszautal egy törvényt megtárgyalásra, és a parlament pontosan ugyanazt megszavazza, már köteles aláírni a köztársasági elnök. Javaslatunk szerint a második alkalommal minden esetben kétharmadra lenne szükség a törvény újbóli elfogadásához.

A magyar politikában az elmúlt tíz év alapján szinte evidenciának tűnik a kétharmad, de Brenner Koloman azzal érvel, hogy egy versengő demokráciában nem fő szabály, sokkal inkább kivétel az ilyen erős többség a parlamenti patkóban.

A képviselő azt is a fontos szempontok közé sorolta, hogy a közbeszédre és a politikai kultúrára is pozitív hatása lenne, ha még nem egy prezidenciális jellegű, de kicsit erősített jogkörrel rendelkező és aktívabb köztársasági elnöki tisztség működne. Javaslatuk egyik részlete, hogy a négyéves parlamenti ciklus felénél, két évvel az új kormány beiktatása után legyen az államfőválasztás, ezzel a szavazópolgárok lehetőséget kapnának arra, hogy komoly visszajelzést adjanak a mindenkori kabinet munkájáról.

Arra nem számítok, hogy a Fidesz támogatná a közvetlen államfőválasztást, de az a célunk, hogy legalább a társadalmi vitát elindítsuk erről.

Mit gondol a többi párt?

„A Demokratikus Koalíció azt támogatja, hogy 2022-ben az emberek válasszanak új, az európai Magyarországhoz méltó köztársasági elnököt a nemzetnek. Éppen ezért a javaslatot képviselőink az Igazságügyi Bizottságban is megszavazták” – ezt a választ kaptuk a DK-tól a Molnár Gyula javaslatát és a közvetlen államfőválasztást érintő kérdésünkre.

A Momentum támogatja a közvetlen államfőválasztást, emellett pedig összetett forgatókönyvvel készülnek arra, „hogy a pozíciójukban maradó, kétharmad hiányában leválthatatlan fideszesek ne akadályozhassák Magyarország újjáépítését 2022 után”.

Az LMP álláspontja szerint a közvetlen választás megerősítené a köztársasági elnök legitimációját, ezért támogatják azt, ahogy Molnár Gyula javaslatát is Áder János mandátumhosszabbításáról. Utóbbi lehetőséget teremt arra, hogy „a 2022-es választás után a választópolgárok akaratának megfelelő köztársasági elnököt válasszon az Országgyűlés, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az országgyűlési választások előtti köztársaságielnök-választás ezek közül egyik kritériumnak sem tud megfelelni”.

A Fideszt is kérdeztük a témáról, de nem kívántak nyilatkozni.

Van társadalmi támogatottsága

A Závecz Research májusi kutatása azt mutatja, a megkérdezettek 52 százaléka egyetért azzal, hogy Áder János utódját csak a 2022-ben megalakuló új parlament válassza meg. A közvetlen államfőválasztás bevezetésével 56 százalék értett egyet, és még a kormánypárti szavazók között is 48 százalékos a támogatottsága.

Ön támogatja a közvetlen államfőválasztás bevezetését?

(Borítókép: Áder János  2020. október 19-én. Fotó:  Soós Lajos / MTI)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Biztosítás