Kína türelmes, kivár a Fudan Egyetem ügyében

Matura Tamás Kína-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója az Index kérdéseire válaszolva elmondta: a kínai külpolitika éppen átalakulóban van, a napokban Hszi Csin-ping államfő és pártfőtitkár arra kérte az ázsiai ország külpolitikájának a formálóit, hogy tompítsanak a – wolf-warrior (magyarul talán farkasharcos) diplomácia részeként alkalmazott – vehemens nyilatkozatokon, amelyek az elmúlt egy évben tapasztalhatók voltak a külügyminisztérium részéről.

A kutató hangsúlyozta: ez azonban nem jelenti azt, hogy ezentúl alku tárgyát képeznék Kína alapvető nemzeti érdekei (core interests), ezeket továbbra is oltalmaznia kell a kínai külpolitikának.

Fontosabb a magyar kormány támogatása

Matura Tamás szerint a Fudan Egyetem körül kialakult helyzet – az utcanévtáblák provokatív átnevezése, a tüntetésen látható feliratok vagy a tibeti zászlók – Kína számára szuverenitási kérdésként értelmezhetők.

A kínai külügyminisztérium, illetve nagykövetség reakciója egyáltalán nem meglepő, de próbálnak egyensúlyozni aközött, hogy kifejezésre juttassák nemtetszésüket, ugyanakkor ne vessék el nagyon a sulykot sem

– mondta Matura Tamás.

A kutató úgy véli, azt a kínaiak is értik, hogy a Fudan Egyetem ügyét egy belpolitikai harc keretében kell elhelyezniük, hiszen Magyarországon választások közelednek. A kommunikációs eszközökön túl nincs más a kezükben, de nincs is rá szükségük, mivel nem a hivatalban lévő magyar kormány politikájával kerültek konfliktusba.

Matura Tamás emlékeztetett rá, hogy kínai válaszreakcióra már láthattunk példát Csehországban, ahol a kormány sem volt barátságos a kínaiakkal, ezért végül az utóbbiak megszüntették a két ország közötti közvetlen légijáratot, továbbá Peking és Sanghaj felmondta a testvérvárosi megállapodást Prágával. Ezek többnyire inkább szimbolikus lépések.

„A repülőjáratok törlése a turizmus szempontjából lehetne kellemetlen hazánknak, de a járványhelyzet miatt jelenleg amúgy se nagyon van turistaforgalom a két ország között” – jegyezte meg a kutató.

Azt is kiemelte: azért sem ragadtatná erre magát Kína, mert a magyar kormány a legtámogatóbb vele az egész Európai Unióban, vagyis

nagyon rossz lenne az optikája annak, ha egy budapesti tüntetés miatt a magyar államot a célkeresztjébe venné Kína.

Kínának sem lehet ellenére az altatás

Hogy mennyiben nyomhatja rá a bélyegét a kínai–magyar kapcsolatokra a Fudan Egyetem körüli konfliktus, a kutató szerint attól is függ, az meddig húzódik még, de azt nem gondolja, hogy komoly hatása lenne a két ország államközi kapcsolataira.

Rámutatott, hogy a magyar kormány máris megpróbálja kihúzni az ügy méregfogát, és látszólag áttolta a választások utánra, „igyekszik altatni az egész ügyet”.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek arról beszélt: a kínai egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik, ugyanis jelenleg még a tervek sem állnak rendelkezésre.

Ha már ismertek lesznek a feltételek, akkor támogatják, hogy a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet. Ez viszont csak 2023-ban lehet esedékes, mert 2022 második feléig a tervezés folyik.

Schanda Tamás államtitkár „politikai hisztériakeltésnek” nevezte az ellenzék tiltakozását, és parlamenti felszólalásában megerősítette Gulyás Gergely ígéretét: vállalják, hogy amikor elkészültek a tervek, a budapestiek népszavazáson voksolhatnak a Fudan Egyetemről.

Matura Tamás azon a véleményen van, hogy a felmérések eredményeit ismerve a kormány rájöhetett, a választások közeledtével nem jön nekik jól a kínai oktatási intézmény budapesti campusának kérdése.

A kínaiak nem szoktak rohanni a dolgokkal, pár hónap ide vagy oda már nem oszt, nem szoroz. Nekik is megfelelhet, ha várnak egy kicsit, miközben persze folytatódhatnak az előkészületek

– fogalmazott a kutató.

Azt persze kivédhetetlennek tartja, hogy a kínai vezetés és az állami média ne úgy interpretálja az ellenzéki kritikákat, hogy azok a kínai embereket, a kínai civilizációt, kultúrát támadják. Ezért fontos, hogy a magyar tüntetések szervezői hangsúlyozzák, nem a kínai emberekkel van a gond, hanem elsősorban a beruházással.

Fudan nélkül is van hírszerzés

A Fudan Egyetem ideológiai irányultságáról szóló állításokkal kapcsolatban Matura Tamás azt mondta: mivel nem igazán van példa ilyen Kínán túli campusra, nehéz egyelőre megválaszolni, mi várható tőle.

Kínában értelemszerűen folyik ideológiai képzés az egyetemeken. A kínaiaknak fontos, hogy indoktrinálják a saját polgáraikat. De külföldi diákok azért nem szoktak úgy hazatérni Kínából, hogy azonnal Mao-rajongókká váltak

– fejtette ki a kutató.

Mindemellett arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a budapesti campus egy magyar egyetem lesz, a magyar államnak is lesz beleszólása, mi kerül a tananyagba. Matura Tamás azonban nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a kínaiak megkockáztatnának egy botrányt, és feldobnák a magas labdát a Nyugatnak. A kínaiaknak ugyanis nem érdeke, hogy ujjal mutogassanak rájuk, illetve agymosással vádolják őket.

Nagy figyelem fog összpontosulni erre az egyetemre a világ minden tájáról. Nagyon meglepődnék, ha a kínaiak azzal kezdenék, hogy a marxizmust, a leninizmust és a maoizmust tennék kötelező anyaggá. Ezeket megtaníthatják Kínában is a sajátjaiknak

– emelte ki a kutató.

A kínaiaknak ahhoz sincs szüksége az egyetemre, hogy hírszerzést folytassanak Magyarországon vagy Európában.

„Harminc éve Közép-Európa legnagyobb kínai közössége él nálunk, kínai bankok és számos kínai cég is van itt. Nem az óriási nemzetközi figyelem középpontjába álló egyetemet fogják hírszerzésre használni” – jelentette ki Matura Tamás.

Azt persze ő is biztosra veszi, hogy az egyetemen jelen lesznek majd a kínai hírszerzés emberei is, de ezek nagy része leginkább a többi kínait fogja megfigyelni.

A kutató azt is hozzátette: lehetnek kockázatok, de ezek menedzselhetőek, amennyiben van a magyar állam részéről politikai akarat, a magyar elhárításnak pedig anyagi és emberi erőforrása arra, hogy az ideérkezőket ellenőrizzék.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)